Az erőszak semmilyen formája nem elfogadható! – A manipuláció 2. rész

A Borostyánvirág Anyaotthon vezetője a kapcsolati erőszakról szóló cikksorozatunk második részében az agresszió és erőszak megkülönböztetésének fontosságán túl arról is beszél, hogy időnként még őt is meglepik a bántalmazók manipulációs trükkjei.  

Agresszió vagy erőszak    

A szakember szerint fontos különbséget tenni az agresszió és az erőszak között.    

– Vannak olyan kapcsolati erőszakos esetek, amikor agresszió áll a háttérben. Ez abban különbözik az erőszak alapú kapcsolattól, hogy itt egy alkalmi feszültségrobbanás történik és ehhez társul a fizikai bántalmazás. Szituatív bántalmazás, azaz valamilyen helyzet váltja ki. A bántalmazónak például nagyon rossz napja van: a munkahelyén leszúrja a főnök, rendkívül feszült, hazafelé nekitolat az autóval a villanyoszlopnak, otthon ugat a kutya, sír a gyerek. A feszültség felrobban, és ekkor történik egy agresszív cselekvés. Amikor ilyen jellegű bántalmazásról van szó, abból könnyebb kitörni, hiszen általában hamarabb kiderül. Ez nem egy tudatos folyamat, hanem egy kontrollvesztett feszültségkitörés. 

Ezzel szemben az erőszak alapú kapcsolat egy tudatosan felépített hatalmi visszaélés, amikor az áldozat teljesen alárendelt szerepbe kerül. Sőt, olyan jellegű érzelmi kötődés is kialakulhat, mint a Stockholm-szindróma esetén, vagyis az áldozat szimpatizál a bántalmazójával. Gyakorlatilag azonosul a bántalmazó álláspontjával és elfogadja, hogy ő megérdemli a bántalmazást. Ez nem csak tovább nehezíti a kitörést, de sajnos a külvilág is sokkal nehezebben tudja kódolni, mivel a bántalmazó nagyon ügyel arra, hogy nyilvános helyen mindig jó színben tüntesse fel magát. Kontrollálja a külső szakemberekkel való kapcsolattartást, például elkíséri a párját a védőnőhöz, a háziorvoshoz, mint egy gondoskodó, jó társ. Gyakran az áldozat maga is védi a bántalmazót és próbál úgy kommunikálni mások felé, mintha minden rendben lenne.

Remény és reménytelenség  

Mindemellett azért is olyan nehéz a kitörés egy bántalmazó kapcsolatból, mert az áldozatban jelen van a reménytelenség és a remény érzésének egy furcsa ambivalens keveréke.    

– Amikor rossz, akkor reménytelennek érzi a helyzetét, de amikor vannak jobb pillanatok – és ilyenek mindig vannak –, akkor reménykedik, hogy talán megváltozik a másik, talán minden újra jó lesz. Ez a vegyes, komplex érzelemhalmaz az, ami egy idő után azt eredményezi, hogy a bántalmazott már úgy érzi, nem tudja elhárítani ezeket a negatív ingereket. Egy teljesen inaktív állapotot hoz létre, azaz a tehetetlenség érzését kelti az áldozatban. Nem ritkán olyan is előfordul, hogy a bántalmazó öngyilkossággal fenyegetőzik, ha az áldozat megpróbálna kiszállni a kapcsolatból. Nagyon jellemző az ilyen vagy ehhez hasonló súlyú, teljes érzelmi manipuláció.  

Bárki lehet áldozat  

Nem az anyagi helyzettől függ, hogy egy kapcsolatban történik-e bántalmazás.  

– Hozzánk a Borostyánvirág Anyaotthonba sem csak a mélyszegény rétegekből érkeznek áldozatok. A lakóink legalább fele a középosztályhoz sorolható. Meglepően sok olyan anya is érkezik hozzánk, aki jómódban élt, de nem fért hozzá a családi kasszához, hiszen a bántalmazója ezt nem engedte. Vannak egészen extrém történetek is. Volt olyan esetünk, amikor a hölgy elmondta, hogy ő többször próbált már kitörni. Külföldre menekült, de onnan is visszahozatta a bántalmazó, akinek voltak segítői, kapcsolatai és érzelmileg is tudta manipulálni a párját. Én még 25 év után is meg tudok lepődni, hogy milyen trükkökkel, manipulációs tehetséggel, kapcsolati hálóval rendelkező bántalmazók vannak. Legutóbb például azzal szembesültünk, hogy az áldozat autójára fel volt szerelve egy nyomkövető... Azonban az a szerencse, hogy ha valaki már kapcsolatba lépett a segítő szervezetek valamelyikével, akkor az áldozatok megsegítésére létrehozott intézményrendszer olyan fajta biztonságot és segítséget tud nyújtani, amit önerőből képtelen lenne megvalósítani az áldozat. Ezért olyan fontos minél hamarabb segítséget kérni.  

Biró Dániel, a Borostyánvirág Anyaotthon vezetője Emberi Méltóság Védelméért díjban részesült november 24-én, amelyről részletesebben korábbi cikkünkben olvashat. 

A bántalmazásról szóló sorozatunk első részében a kapcsolati erőszak korai felismeréséről és jeleiről volt szó, amelyet itt olvashat el. A harmadik, záró részben pedig a gyerekekre, a kapcsolati erőszak tünethordozóira térünk ki.  

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, az emberkereskedelem, például a munkacélú vagy a szexuális célú kizsákmányolás áldozatainak, és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről.    

Az OKIT anonim módon, a nap 24 órájában – Magyarország területéről vezetékes és mobiltelefonról egyaránt – ingyenesen hívható a 06 80 20 55 20-as telefonszámon. Mindemellett, amennyiben Ön vagy valaki a környezetében kapcsolati erőszak áldozata, segítséget kérhet a Szolgálattól az okit@csalad.hu e-mail címen is.    

Országszerte jelenleg 9 krízisambulancia fogadja a kapcsolati erőszak áldozatait és hozzátartozóit, amelyek elérhetőségeit itt találja: https://okit.hu/kriziskezelo-szolgalatok.    

Ha Ön vagy valaki a környezetéből úgy érzi, túl sok a teher, nincs remény, hívja anonim módon, ingyenesen a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as számát.    

Segélytelefon: 06/80-20-55-20    

E-mail: okit@csalad.hu    

Chat: www.okit.hu

Weboldal: www.okit.hu