„Elkötelezettek vagyunk az emberkereskedelem elleni küzdelemben”

Október elején Kutatási célok az emberkereskedelem elleni küzdelemben címmel szervezett nemzetközi szakmai találkozót a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (PTE ÁJK) Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Kutatócsoportja. Az eseményen részt vett többek között Dr. Mohay Ágoston, a PTE ÁJK dékánhelyettese, a kutatócsoport vezetője, Dr. Szijártó István, a kutatócsoport tagja, valamint Dr. Jorn van Rij, a holland nemzeti rendőrség alezredese, vezető tanácsadója, aki szintén tagja a két éve alakult kutatócsoportnak. A téma elismert szakértői válaszoltak kérdéseinkre az Emberkereskedelem elleni küzdelem európai napjának apropóján.  

Az emberkereskedelem az egyik legsúlyosabb globális problémává, nemzetközi bűncselekménytípussá vált, amellyel az Európai Uniónak meg kell küzdenie. Melyek a leggyakoribb formái?  

Dr. Mohay Ágoston: Az emberkereskedelem kapcsán először is fontos rögzíteni, hogy az Európai Unió vonatkozó irányelve – és az azt a magyar jogba átültető Büntető törvénykönyv – szerint e bűncselekmény központi eleme a kizsákmányolás. Ez az, ami az emberkereskedelem minden formájában megjelenik valamilyen módon. Leggyakoribb formái közé tartozik a kényszerprostitúció, a kényszermunka és a kényszerkoldulás is. A társadalomra különösen veszélyes lehet, ha gyermek sérelmére követik el a cselekményt. A bűncselekmény továbbá megvalósulhat egyetlen állam határain belül, ám határon átnyúló elemet is tartalmazhat. Az elkövetők pedig nem ritkán az áldozat kiszolgáltatott helyzetével élnek vissza.  

Melyek azok a veszélyeztetett rétegek, csoportok nem, életkor, származás, társadalmi helyzet alapján, amelyek nagyobb számban válhatnak ennek a bűnözési formának az áldozatává?  

Dr. Jorn van Rij: Ez a kizsákmányolás típusától függ. A kényszerprostitúcióra épülő emberkereskedelem esetében a fiatal lányok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, míg a munkacélú kizsákmányolás inkább a középkorú férfiakat érinti. Ezen túl az emberkereskedelem egyik válfaja a bűnözésre kényszerítés. Ez utóbbi tekintetében pedig a fiatal férfiak vannak az elkövetők célkeresztjében. Emellett általánosan elmondható, hogy van néhány hajlamosító körülmény, ami megnöveli a sértetté válás esélyét, mint például a rossz gazdasági helyzet, a szegénység, az alacsony értelmi képesség, a nem megfelelő szociális kapcsolatrendszer – legyen az családi vagy párkapcsolat –, és az ebből eredő alacsony önbizalom.  

Magyarországot milyen mértékben érinti ez a probléma?  

Dr. Szijártó István: A bűnügyi statisztikai adatok szerint Magyarországon 2022-ben összesen 200 büntetőeljárás indult emberkereskedelem, illetve későbbi terminológia szerint emberkereskedelem és kényszermunka bűncselekménye miatt. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, ugyanis több kapcsolódó bűncselekmény van, ami szintén kizsákmányoláson alapuló szexuális bűncselekmény, így pl. a prostitúció elősegítése, a kitartottság, a gyermekprostitúció kihasználása és a kerítés. Arról nem is beszélve, hogy e bűncselekmények elkövetése számos esetben felderítetlen marad, ugyanis nagy a látencia, vagyis az ismertté nem váló bűncselekmények aránya ezen a területen. Mindezek alapján Magyarországot jelentősen érinti az emberkereskedelem jelensége, azonban számszerű adatokkal nehéz szolgálni.  

Hazánkban az emberek mennyire vannak tisztában ezzel a jelenséggel? Mennyit tudnak róla?  

Dr. Sz. I.: Az átlagembereknek az emberkereskedelemről először más személyek tényleges adásvétele jut eszébe. Azonban fontos, hogy oktatás és figyelemfelhívás útján megváltoztassuk ezt a vélekedést. Az „Escapevan” projekt, vagyis a Szabadulókocsi turné, melyet 2022 szeptemberében szervezett a kutatócsoportunk, erre igyekezett felhívni a figyelmet. Továbbra is szándékunk a kutatási eredményeink minél szélesebb körű közzététele az edukáció, a tudatosítás reményében.  

Az ön által említett, az emberkereskedelem elleni küzdelem lehetőségeit vizsgáló-feltérképező kutatócsoportjuk 2021 őszén alakult egy magyar-holland együttműködés keretében. Milyen elsődleges célokat fogalmaztak meg az induláskor?  

Dr. M. Á.: Ami az emberkereskedelem formáit illeti, a kutatóközpont elsődleges fókusza a szexuális kizsákmányolás, a kényszerprostitúció elleni küzdelem. Kiemelt cél továbbá annak vizsgálata, hogy a modern technológiák milyen szerepet játszanak e jelenség körében az elkövetési oldalon, és milyen módon segíthetik az emberkereskedelem elleni fellépést. Másképp szólva fontos, hogy vizsgáljuk, az elkövetők milyen módon élnek vissza a modern technológiával a bűncselekmény elkövetése céljából. 

Hogyan, milyen innovatív megoldásokat alkalmazva lehet igazán hatékonyan fellépni az emberkereskedelem ellen nemzetközi szinten, illetve az egyes országok szintjén?  

Dr. J.v.R: Először is különbséget kell tenni az emberkereskedelem elkövetésének helyszínei között. Ma már a sértettek toborzása nem csak az offline térben, hanem az online térben, az interneten is megvalósul. Az internet adta lehetőségekkel a bűnüldöző szervek is élhetnek. Új lehetőségek rejlenek ugyanakkor a technológia használatában, amelyek segíthetnek az áldozatok azonosításában, így például a bűnüldöző hatóságok adatelemző szoftverek segítségével kereshetik az áldozattá válásra hajlamosító tényezőket az interneten. Ezen túl az emberkereskedőkről és az emberkereskedelemben közreműködőkről is lehet információt gyűjteni ily módon. Az offline térben pedig különösen az áldozattá válásra hajlamosító tényezők monitorozásával van lehetőség a bűncselekmény leleplezésére annak korai szakaszában, ugyanis a felismert áldozat célzott támogatásban részesülhet, ami segítheti, hogy kilépjen a kizsákmányoláson alapuló függőségi viszonyból.  

Mit tart a legsürgetőbb feladatnak ezen a téren?  

Dr. J.v.R: Intenzívebb együttműködés az emberkereskedelem elleni küzdelemben érintett nemzetközi, nemzeti és civil szervezetek között. Fontos lenne, hogy az érdekelt felek közvetlen együttműködést alakítsanak ki egymás között, hogy amikor az egyik szervezet saját ellenőrzési körén belül észleli az áldozatot, képes legyen a megfelelő szervezethez fordulni (pl. ha a rossz anyagi körülmények között élőket segítő civil szervezet észleli, hogy az egyik támogatottja emberkereskedelem áldozata lehet, merjen a rendőrséghez fordulni és jelezni az észlelteket, és a rendőrség, ha segítségért fordul hozzá az emberkereskedelem áldozata, képes legyen felvenni a kapcsolatot az áldozatokat segítő civil szervezetekkel). Ezen túl fontos a jogszabályi környezet egyszerűsítése és pontosítása, ugyanis még jelenleg sem egyértelmű a bírói gyakorlat a kizsákmányolás tekintetében. Továbbá az információmegosztást egyszerűbbé kell tenni az érdekelt felek között azzal, hogy az adatvédelmi szabványoknak is megfelelő jogszabályi keretet adunk az információcserének. Végül pedig fontos a korábbi pontokban részletezett proaktivitás és áldozatközpontú gondolkodás. Fontos, hogy holisztikusan szemléljük az emberkereskedelmet mint problémát, és a rá adandó válaszokat is.  

Melyek a legfontosabb irányelvek, kezdeményezések ezen a területen?  

Dr. Sz. I.: Jelen pillanatban az emberkereskedelem elleni küzdelem legnagyobb kihívása a tudatosítás – hogy az emberek ismerjék és felismerjék az emberkereskedelem jelenségét –, és az új, legfőképpen online trendekre való hatékony reakció. Ezekre is igyekszik kutatócsoportunk hatékony válaszokat kidolgozni. Az egyik projektünk keretében az áldozattá válás trendjeit kutatjuk, míg egy másik projektünk keretében, a Szabadulókocsiban, egy megrendítő, szimulált helyzetben élhetik át a látogatók az emberkereskedelem áldozatává vált, prostitúcióra kényszerített személy életterét, hátterét, menekülési esélyeit.

Mi az, amiben érdemben előre tudtak lépni az emberkereskedelem megfékezésében az elmúlt két évben?  

Dr. Sz. I.: Az eddigi működésünk legjelentősebb eredményei közé soroljuk a Szabadulókocsi magyarországú túráját, amelynek köszönhetően két hét leforgása alatt legalább 1500 fiatal ismerte meg elsőkézből az emberkereskedelem, ezen belül is a kényszerprostitúció veszélyeit. Közvetve, a médián keresztül több tízezer embert ért el a kezdeményezés. Ezen túl pedig jelentős eredménynek fogjuk fel, hogy elkezdhettünk már az első projekteken érdemben dolgozni, amelyek az áldozattá válás jelenlegi trendjeit kutatják.  

Dr. M. Á.: A tudatosítás valóban nagyon fontos, munkánknak ezt a vetületét szeretnék továbbra is kiemelten kezelni. Ami a szűkebben értelmezett kutatásokat illeti, az a célunk, hogy ne csak az elmélet, hanem a gyakorlat számára is hasznosítható eredményeket tudjunk felmutatni. Naivitás lenne azt gondolni, hogy egy kutatási anyag vagy tanulmány meg tudna oldani egy olyan nemzetközi problémát, mint az emberkereskedelem, de ha akár a szakpolitika-alkotás, akár a gyakorlati bűnüldözés és áldozatsegítés szintjén valamennyire hozzá tudunk járulni a hatékony fellépéshez, akkor már elégedettek lehetünk.  

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, az emberkereskedelem, például a munkacélú vagy a szexuális célú kizsákmányolás áldozatainak, és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről.    

Az OKIT anonim módon, a nap 24 órájában – Magyarország területéről vezetékes és mobiltelefonról egyaránt – ingyenesen hívható a 06 80 20 55 20-as telefonszámon. Mindemellett, amennyiben Ön vagy valaki a környezetében kapcsolati erőszak áldozata, segítséget kérhet a Szolgálattól az okit@csalad.hu e-mail címen is.    

Országszerte jelenleg 9 krízisambulancia fogadja a kapcsolati erőszak áldozatait és hozzátartozóit, amelyek elérhetőségeit itt találja: https://okit.hu/kriziskezelo-szolgalatok.    

Ha Ön vagy valaki a környezetéből úgy érzi, túl sok a teher, nincs remény, hívja anonim módon, ingyenesen a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as számát.    

Segélytelefon: 06/80-20-55-20    

E-mail: okit@csalad.hu    

Chat: www.okit.hu 

Weboldal: www.okit.hu