Álszerelem, zsarolás, kényszerprostitúció 1 – kijutás csak segítséggel

A holland rendőrség a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködésben egy szabadulószobaként berendezett lakókocsival járta be az országot az elmúlt hetekben, hogy felhívja a figyelmet az emberkereskedelem áldozataira. Mi is megpróbáltunk kiszabadulni, sikertelenül. 

Egy esős pénteki napon érkezünk meg a budapesti Városháza parkba, ahol az ’’Escape van” elnevezésű holland lakókocsi áll. Szeptember 19. és 30. között a fővároson kívül 7 vidéki városban próbálhatták ki az érdeklődők a szabadulószobás játékon keresztül, hogy milyen lehet kényszerprostituáltként az emberkereskedők fogságába esni. A szervezők célja, hogy visszaszorítsák a Magyarországról Hollandiába érkező áldozatok számát azáltal, hogy testközelből bemutatják: aki egyszer ebbe a világba belecsöppen, segítség nélkül innen nem fog tudni kiszabadulni.  

„Mission: Impossible” 

Ahogy belépünk a kisbuszba, rögtön megcsapja az orromat a cigi, olcsó dezodor és óvszer szagának kellemetlen egyvelege. Meleg van és levegőtlenség. Kicsi a hely, kollégáimmal négyen már alig tudunk mozogni, körülöttünk minden baljós neonfényben úszik, az asztalon levetett fehérnemű, szemét, a hálórészen egy ócska foltos matrac, rajta ruhák, zsebkendő, a polcokon kozmetikumok, csikkek, öngyújtó... Épphogy körbe nézünk, már indul is a visszaszámláló és megszólal egy fiatal lány hangja, aki a kényszerprostitúció áldozatává vált Nóra igaz történetét meséli el. Csak a cél lebeg a szemünk előtt: ki kell szabadítani az emberkereskedők által fogva tartott lányt, amihez meg kell találjuk az elrejtett nyomokat. Az elején egész jól haladunk, de amikor rájövünk, hogy a meglelt, kézzel írt levél darabkái egy újabb megfejtendő titkot rejtenek, kezdjük feladni. Végül az idő is letelik, és kitárul a kisbusz ajtaja.  

Jorn van Rij, a holland nemzeti rendőrség alezredese, a szabadulókocsi ötletgazdája lép be, aki egyébként a Pécsi Tudományegyetemen is tanult és diplomázott. Csalódottságunkat látva megnyugtatásként elmeséli, hogy eddig senkinek sem sikerült teljesítenie a feladványt, még a rendőröknek sem.  

– A cél pontosan az, hogy ezáltal megmutassuk: aki egyszer az emberkereskedők fogságába esik, az segítség nélkül nem tud kiszabadulni – mondja, majd miközben a többiek távoznak, engem hellyel kínál. Még az események hatása alatt vagyok, de illedelmesen leülök a giccses díszpárnák között az asztalnál. Mivel ez a program utolsó napja, arról kérdezem, hogy sikeresnek könyveli-e el a szabadulókocsi magyarországi körútját. 

– Az ember mindig többet remél – kezdi mosolyogva. – Érdekes tapasztalás volt, hogy Budapesten mennyivel nehezebb megszólítani az embereket, mint vidéken. Itt egy fiatal lány, ha elsétál mellettünk, nem fog magától odajönni, érdeklődni, sőt még egy matricát sem fogad el szívesen. Vidéken sokkal egyszerűbb dolgunk volt, nyitottabbak a járókelők. Úgyhogy tapasztalatot gyűjtöttünk, és levonjuk a következtetéseket – mondja, majd rögtön hozzáteszi: – Budapest belvárosa valószínűleg nem volt a legjobb választás a szabadulókocsi elhelyezéséhez. Egy bevásárlóközpont, ahol sok fiatal megfordul, például ideálisabb lett volna. Vagy a külvárosi részek, ahol a lehetséges áldozatok is élnek vagy dolgoznak. De általánosságban azt gondolom, hogy eredményes volt a program Budapesten is, a magyar rendőség segítségének hála. Több iskolai csoport is kijött megnézni a kisbuszt, így minden nap volt körülbelül 45-50 látogatónk.  

Nóra történetére a legtöbben nem emlékeznek 

A tizenhárom éves és idősebb, iskolai csoportokkal érkező fiatalok között nagyon eltérő reakciókat tapasztaltak a szervezők. 

– Néhányan csak viccelődtek, nevetgéltek, dobálták az óvszereket, másokat láthatóan sokkolt a helyszín – meséli. – Ami viszont szinte mindenkire jellemző volt, hogy nem hallgatták meg Nóra történetét, amit belépéskor kezdünk el lejátszani, hanem rögtön a nyomok után kutattak. Ez kicsit meglepett minket, hiszen a hollandok megoldási stratégiája teljesen más. Ők jellemzően leülnek és végighallgatják a történetet, hátha abban is elrejtettek bármilyen használható információt, és csak utána kezdenek el keresgélni.  

Az áldozatoknak vannak közös jellemzőik  

Nóra történetét csak hallgatni is nagyon megrázó, nemhogy átélni. A fiatal lány szerelemből ment Hollandiába, ahol egy meztelen videófelvétel miatt zsarolhatóvá vált, ami évekre prostitúcióba kényszerítette. Habár kiszabadult, maradandó testi és lelki traumáktól szenved, szexuális abúzus miatt gyermeke sem születhet, és vélhetően nem fog tudni teljes életet élni. 

Jorn van Rij szerint a legnagyobb gond, hogy a koronavírus járvány kitörése óta az emberkereskedelem helyszíne átkerült az online térbe.
 
– Itt sajnos sokkal könnyebben és gyorsabban válhat áldozattá bárki. Gyakorlatilag egyetlen nap leforgása alatt. A legtöbb áldozatnak azonban vannak közös tulajdonságaik: bizonytalanok, nincs önbizalmuk, általában alacsonyabb IQ-val rendelkeznek, rossz a kapcsolatuk a szüleikkel és kevés barátjuk van. Ezek a fiatalok a közösségi médiáról vakon hiszik, hogy a teljes valóságot mutatja. Látják a gyönyörű fotókat lányokról, akik vadiúj Lamborghini-t és hatalmas jachtokat vezetnek, és azt gondolják, hogy ez igaz. Ha pedig valaki hasonló luxusélettel kecsegtet, nem gondolkodnak egy percig sem. A kollégámnak volt is egy nagyon tanulságos élménye egyik nap. Egy roma lány megcsinálta a feladatot a kisbuszban, majd kilépett az ajtón, meglátta a rendőrségi BMW-nket, és lelkesen felkiáltott: „Oh, az álmom egy ilyen autó! Kié? Bármit megtennék érte!” Ebből a reakcióból egyértelmű, hogy pont a lényegi üzenet nem ment át. Ha valaki ennyire materialista, akkor tökéletes célpontja lehet az emberkereskedőknek. 

Nem csak a fényűzés motiválja az áldozatokat 

Hanem a család...  

– Ha megnézzük ezeket a lányokat etnicitás szempontjából, akkor a többségüket, különösen a roma lányokat, a családjuk kényszeríti bele a prostitúcióba. Az apjuk, fiútestvéreik, unokatestvéreik... Hiszen pénzt kell keresniük, hogy a szülőknek legyen miből finanszírozni az alkoholt, a drogokat és egyéb kiadásokat. Szomorú tény, de a legtöbb áldozat, akikkel találkozunk, már egészen fiatalon kizsákmányolás áldozatává válik. A roma közösségekben láttam 11 éves kislányt. De a magyarok között is van, aki 14-15 évesen kezdi... 

Az online ismerkedés veszélyeiről és az egész társadalom felelősségéről az emberkereskedelem elleni küzdelemben az alábbi videóban beszélt Jorn van Rij. 
 

A számok mást mutatnak, mint a valóság 

Hollandiában 2015 után változó tendenciát látunk az emberkereskedelem áldozatainak számában. A csökkenő irány azonban valószínűleg átmeneti. 

– A bolgár és magyar lányok látszólag elhagyták Európát. A prostitúciós piac az utóbbi időben áttevődött a Közel-Keletre, vélhetően a labdarúgó-világbajnokság miatt. Amikor azonban ez befejeződik 2022 év végén, azok, akik eddig Katarban és a környéken dolgoztak, visszatérnek Magyarországra. Majd innen Hollandiába, Belgiumba, Németországba, Ausztriába és Dániába utaznak. Pontosan ez a szabadulókocsi programunk célja, hogy megóvjuk őket attól, hogy ismét Hollandiába jöjjenek – magyarázza. – A legfrissebb kutatásaink szerint 108 magyar áldozata van az emberkereskedelemnek az elmúlt 3 évben. A korábbi évekhez képest ez nagyon alacsony szám, azonban ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen ők azok, akiket papíron látunk. Ennél jóval több lány van Hollandiában, akikről sejtjük, hogy áldozatok, de ez nem elég ahhoz, hogy az adatbázisban szerepeljenek. Ennek nagyjából az ötszöröse a valóság, vagyis 540 körüli lehet a tényleges magyar áldozatok száma 2019 és 2022 között.  

Nem minden prostitúció emberkereskedelem 

Különbséget kell tenni azonban az önkéntes prostitúció és a kényszerprostitúció között.  

– Hiába van szabályozott prostitúció Hollandiában, az a tapasztalat, hogy a lányok nincsenek tisztában a saját jogaikkal. Nagyon könnyen az emberkereskedelem áldozatává válnak, hiszen nem ismerik a nyelvet, a kultúrát, a rendszert, így komolyan függenek attól a pár embertől, akik nem az ő érdekeiket képviselik. Vannak lányok, akik önkéntesen, alkalomszerűen dolgoznak, hogy ki tudják fizetni a tanulmányaikat vagy új ruhát vehessenek maguknak, de ennek általában van egy tudatos végpontja. Ők a saját maguk urai, megválogatják, hogy milyen kuncsaftokat vállalnak. Miközben a kényszerprostitúcióban a strici mondja meg, hogy kiket kell fogadniuk, mikor, és mindezért mennyi pénzt kapnak. Jelenleg a holland rendőséggel és a Pécsi Egyetemmel együttműködésben kiber etnografikus megfigyelést indítottunk. Ez annyit jelent, hogy az online környezetet vizsgáljuk és megpróbáljuk megtalálni azokat a lányokat, akik áldozatok lehetnek. Ehhez kockázati mutatókat használunk, tehát tudjuk, mely mutatók állnak kapcsolatban az emberkereskedelemmel, így ki tudjuk szűrni a potenciális bajbajutottakat. Ezután megpróbálunk kapcsolatba lépni velük, és amennyiben kiderül, hogy valóban áldozatokról van szó, segítünk nekik kiszabadulni. A legnagyobb nehézség azonban, hogy gyakran ők maguk sem ismerik fel, hogy áldozattá váltak. Nem működnek együtt a rendőrséggel, hiszen azt magyarázták be nekik, hogy mi is az emberkereskedőknek dolgozunk, és vissza akarjuk őket küldeni rosszabb munkakörülmények közé. Ami persze nem igaz. Abban bízunk, azzal, hogy edukáljuk őket a jogaikról és választási lehetőségeikről, elnyerjük a bizalmukat és közös erővel sikerül lelepleznünk az emberkereskedőket. 

A cikkünk folytatódik! A második részben az emberkereskedelem magyarországi vonatkozásairól lesz szó, az aggódó szülők pedig tanácsokat kaphatnak azzal kapcsolatban, hogy milyen jelekből vehetik észre, hogy a gyermekük emberkereskedők csapdájába esett. 

KÉRJÜNK SEGÍTSÉGET!  

Segítséget kérhetünk a krízisambulanciákon, amely az országban 7 helyen működnek. További információk és elérhetőségek itt olvashatók: https://okit.hu/kriziskezelo-szolgalatok. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás,  az emberkereskedelem, így a prostitúció áldozatainak, és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről.  

Az OKIT anonim módon,  a nap 24 órájában – Magyarország területéről vezetékes és mobiltelefonról egyaránt – ingyenesen hívható a  06 80 20 55 20-as telefonszámon. Mindemellett, amennyiben Ön vagy valaki a környezetében kapcsolati erőszak áldozata, segítséget kérhet a Szolgálattól az okit@csalad.hu e-mail címen is.

Amennyiben Ön vagy valaki a környezetéből úgy érzi, túl sok a teher, nincs remény, hívja anonim módon, ingyenesen a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as számát.  

Segélytelefon: 06/80-20-55-20 

E-mail: okit@csalad.hu

Weboldal: www.okit.hu