Amikor a munka börtön...

Emberkereskedelem, azon belül is munkacélú kizsákmányolás áldozata minden olyan dolgozó, akit ingyen munkavégzésre kényszerítenek, nem biztosítják a megfelelő körülményeket számára, izolálják, bezárják, bántalmazzák. Szintén kizsákmányolásnak minősül, ha nagyobb óraszámban történő munkavégzésre utasítják, amiért cserébe nem adnak plusz juttatást. Kopf Katalin a Nyugat-dunántúli Regionális Kríziskezelő Ambulancia és az emberkereskedelem áldozatait segítő védett szállás vezetője a legelképesztőbb eseteket osztotta meg velünk.  

Nyárimunkával kecsegtetnek  

– Diákként különösen körültekintőnek kell lenni, ugyanis a csalók az idénymunkákra jelentkező naiv, tapasztalatlan fiatalokra pályáznak – int mindenkit óvatosságra Katalin. – Sokan annak reményében vállalnak belföldi vagy külföldi munkát, hogy a nyári szezon alatt megkereshetnek egy nagyobb zsebpénzre valót, de a szerződésben található kisbetűs rész felett átsiklanak. Ilyen eset volt például, amikor tavaly nyáron öt fiatalember fűnyírásra és szemétürítésre jelentkezett Ausztriába, a munkáltató viszont elrejtette a szerződésben, hogy csak három hónap munkavégzés után fizet bért. A szeptemberi tanévkezdés miatt a fiúk csak június 15-től augusztus végéig tudtak dolgozni, ezért a munkáltató nem akarta kifizetni őket. Ilyen esetben is van megoldás: be kell menni a legközelebbi rendőrségre és elmondani, hogy mi történt. Ezután a kinti hatóság felveszi velünk a kapcsolatot, mi pedig segítünk a klienseknek, hogy megkapják az őket megillető összeget. Az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése végett mindig figyelmesen olvassuk el a szerződést, ha pedig az idegen nyelvű, kérjünk segítséget a fordításban olyan baráttól vagy ismerőstől, aki megfelelően beszéli a nyelvet, vagy akár egy szervezettől. Az EURES, a foglalkoztatási szolgálatok európai együttműködési hálózata például ingyenes, többnyelvű szolgáltatásai keretében fordítást is vállal.  

Rengeteg a szélhámos  

Katalin azt is hangsúlyozza, hogy senkinek nem szabad előre pénzt küldeni.  
  
– Sok cég, ügynökség úgy hirdeti magát, hogy a közvetítésért cserébe bizonyos összegű előleget kér a jelentkezőtől. Ezt általában nem követi semmilyen ajánlatküldés, mert a cél, hogy minél több pénzt kicsaljanak a gyanútlan emberektől. Szintén munkacélú kizsákmányolásnak számít, ha valaki bébiszitternek jelentkezik, időközben viszont kiderül, hogy nemcsak a babára kell vigyáznia, hanem takarítást, főzést és egyéb feladatokat is elvárnak tőle, amiért plusz fizetést viszont nem adnak. Sajnos arra is volt már precedens, hogy férfi munkaadók szexuális szolgáltatást is vártak a lányoktól, sőt, előfordult, hogy egy fiatal hölgy külföldre utazott, és ott derült ki, hogy prostitúcióra akarják kényszeríteni. Neki szerencséje volt, mert ki tudott futni az irodából és azonnal a rendőrséghez fordult. Óceánjáró hajón is jellemző, hogy az animátornak felvett munkavállalót vendéglátói feladatokra is „befogják”; nappal gyerekekkel foglalkozik, este pedig felszolgálóként kell dolgoznia. Ezért ha egy szerződésből nem derül ki, hogy a fizetésért pontosan milyen feladatok elvégzését várják el, akkor azt nem szabad aláírni. 

Az iratainkat mindig tartsuk magunknál  

– A személyes okmányainkat soha ne adjuk ki a kezünkből – hívja fel a figyelmet Katalin. – Amennyiben mégis ilyen történik, az adott ország nagykövetségéhez tudunk fordulni, ahol a hazaúthoz szükséges jegyet ugyan nem tudják kifizetni, viszont az útiokmányokat kiállítják. A követség abban is tud segíteni, hogy felveszi a különböző szervezetekkel a kapcsolatot, akik közreműködnek a hazautaztatásban. Ilyen a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület is, ami 1992 óta aktív tagja az Európai Áldozattámogató Szervezetnek (Victim Support Europe).

– A különböző közvetítői irodák esetében mindig járjunk utána, hogy az adott cég mikor jött létre. Amennyiben friss a piaci jelenlét, úgy még körültekintőbben kell eljárni. Régóta működő szervezeteknél pedig nézzük meg, hogy a volt munkavállalóktól milyen visszajelzések, vélemények és értékelések érkeztek a cégről. Amennyiben a munkáltató nem hajlandó bejelenti a munkavállalót, vagy bejelenti, de más névvel és adószámmal, az szintén gyanúra adhat okot – mondta. 

A fizikai bántalmazástól sem riadnak vissza  

– A munkacélú kizsákmányolás legdurvább formája, amikor az alkalmazottakat méltatlan körülmények között tartják. Általában egyedülálló férfiakat vagy olyan családokat keresnek, akik nem rendelkeznek lakhatással. Szállást, étkezést és fizetést ígérnek, amit az első hetekben még biztosítanak, majd fokozatosan megvonnak. A napi háromszori étkezésből egyszeri lesz, később pedig alkohollal próbálják elérni, hogy az alkalmazottak függővé váljanak. Sokszor pihenni és tisztálkodni sem engedik őket, ha pedig nem teljesítenek az elvárt módon, fizikai bántalmazásra is sor kerül. Ezek az emberek gyengék, elesettek, nem kapnak élelmet, kimerültek, így hát nem csoda, hogy alig bírnak dolgozni. Éjjelente eldugott tanyákra szállítják őket, hiszen ilyenkor az a cél, hogy ne tudják felismerni, hol vannak. Sokszor tömegszállóra kerülnek, ahol kétszer annyian laknak, mint amennyien kényelmesen elférnének. Azt javasoljuk, hogy ha valaki teljesen ismeretlen helyen, ottani lakhatással, kiszolgáltatottan vállal munkát, mindenekelőtt mentse  el egy segítő szervezet vagy személy telefonszámát, akit tud hívni, ha baj van, és aki valóban, érdemben tud segíteni. 

A szökés összefogással sikerülhet  

Katalin elmondja, hogy jelenleg a földeken zajlik a legtöbb kizsákmányolás.  

– A helyzetet nehezíti, hogy a fogvatartottakat teljes izolációban tartják és szigorúan őrzik. Éjjel, összefogva tudnak a legnagyobb eséllyel megszökni. Néhány nappal ezelőtt tudtunk segíteni egy fiatalembernek, aki az OKIT-on keresztül jelentkezett, ők pedig átirányították hozzánk. Ő volt olyan szerencsés, hogy a telefonját nem vették el tőle és fel tudta venni velünk a kapcsolatot. A szökés másik módja a benzinkúton történő segítségkérés. A munkásokat sokszor egyik helyszínről a másikra szállítják: először Németországba mennek a káposztaföldekre, majd hagymát szedni Hollandiába, végül pedig narancsszedésre Spanyolországba. A körjárat elsődleges célja, hogy az áldozatok folyamatos mozgásban legyenek, hogy a hatóságok ne tudják őket megtalálni. Ilyen esetben egy benzinkúton való megálláskor érdemes megkísérelni a szökést. Így menekült meg nemrégiben tíz kliensünk, akik kikéredzkedtek a mosdóba, majd szóltak az eladónak, aki értesítette a rendőrséget.   

Kérjünk segítséget! 

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás,  az emberkereskedelem, így a prostitúcióáldozatainak, és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről.  

Az OKIT anonim módon,  a nap 24 órájában – Magyarország területéről vezetékes és mobiltelefonról egyaránt – ingyenesen hívható a  06 80 20 55 20-as telefonszámon. Mindemellett, amennyiben Ön vagy valaki a környezetében kapcsolati erőszak áldozata, segítséget kérhet a Szolgálattól az okit@csalad.hu e-mail címen is, illetve javasoljuk, töltse le a Kapcsolj egyből! applikációt a mobiltelefonjára!  

Amennyiben Ön vagy valaki a környezetéből úgy érzi, túl sok a teher, nincs remény, hívja anonim módon, ingyenesen a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as számát.  

Segélytelefon: 06/80-20-55-20 

E-mail: okit@csalad.hu.hu 

Weboldal: www.okit.hu