– Láttad, hogy integetett neked a pápa? – kérdezte édesanyja izgatottsággal vegyes megilletődöttséggel a hangjában hét év körüli kislányától a Péterfy Sándor Utcai Kórház szomszédságában, miközben a telefonjában igyekezett visszapörgetni a megörökített pillanatokat.

Nem kétséges, sokaknak okozott életre szóló élményt Ferenc pápa azzal, hogy másfél évvel a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson tett látogatása után visszatért Budapestre. Ezúttal is a személyes kapcsolat erősítésére helyezte a hangsúlyt a fővárosban töltött napjai során, így a hívek több alkalommal is testközelből tapasztalhatták meg a találkozás erejét. Szombat délelőtt a Rózsák tere környékén a lezárásokon csak gyalog, esetleg kerékpárral lehetett átjutni, miután a hivatalos program szerint a pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomban szegénysorsú családokkal, ukrajnai menekültekkel és a római katolikus egyház segítő szervezeteinek képviselőivel találkozott.

– Sose volt még ilyen forgalom ebben az utcában – mondta egy, a lezárások miatt morgolódó, sokat látott nyugdíjas asszony a férjének. A hömpölygő tömeg ellenére nyugalom és béke honolt az utcákon, reményteli arcok igyekeztek minél közelebb férkőzni a templom környékéhez.

– Gyere, megkerüljük ezt a tömböt – jelentette ki ellentmondást nem tűrően egy édesapa, majd felvette a nyakába a kisfiát és a babakocsit toló feleségével együtt elindult, hogy egy jobb kilátást biztosító helyet találjon a családjának. Volt, aki már felkészülten érkezett, háromfokú létrát hozott magával, hogy azon válthassák egymást a társaságának a tagjai, de a legtöbben lábujjhegyre állva, vagy valamelyik virágládára kapaszkodva próbálták magukba vésni az élményt.

Örömhír a szegényeknek

Közben a templomban Ferenc pápa szívből jövő és szívhez szóló szavakkal adta a világ tudtára, mennyire hálás ezért a páratlan fogadtatásért és köszönetét fejezte ki a magyarok elkötelezettségéért.

– Jól tudjuk, az evangélium középpontjában a szegények és a rászorulók állnak, mert Jézus azért jött, hogy örömhírt vigyen a szegényeknek. Az igazi hit kockáztat, kilép a világba, hogy találkozzon a szegényekkel és képessé tesz arra, hogy saját életünkkel a szeretet nyelvét beszéljük. A tevékeny szeretet bátorságot és ránézést jelent, nem lehet ugyanis segíteni úgy, ha közben másfelé nézünk. Nem lehet táplálékot adni távolról, érintés és odanézés nélkül. Az érintéssel és a ránézéssel egy út kezdődik azzal a nélkülöző emberrel, aki segít neked megérteni, hogy te magad is nélkülöző ember vagy Isten szemében és kezében – fogalmazott a Szentatya.

Tanúságtételek a pápa előtt

Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomban nehézsorsú családokkal, ukrajnai menekültekkel és a római katolikus egyház segítő szervezeteinek képviselőivel találkozott, ahol tanúságtételek hangzottak el.  

Elsőként a Nyíregyházi Egyházmegye területén, Máriapócson élő roma asszony, Fürtösné Kanalas Brigitta mesélte el, hogyan segítette őt nehéz helyzetében a görögkatolikus egyház, munkát és otthont biztosítva neki és gyermekeinek. A második tanúságtevő az ukrán Oleg Jakovlev és családja volt. A héttagú család a Budapesttől 1500 kilométerre lévő Dnyipropetrovszkból menekült Magyarországra 2022 májusában. Végül Kunszabó Zoltán diakónus és felesége, Kunszabóné Pataki Anna, a hajléktalanokat segítő Csak Egyet Szolgálat alapítói beszéltek munkájukról.

Fohász a béke királynőjéhez

Az egyházfő megáldotta a templomban helyet foglalókat és a kertben, illetve az utcán várakozókat, majd átkelt a szintén a Rózsák terén álló görögkatolikus Istenszülő oltalma-templomba. Itt találkozott a görögkatolikus közösséggel, ahol Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita fogadta. A közös imádkozás után a pápa a templom bejáratáig sétált, megállt és beszélgetett a hívekkel, de a templomot már kerekesszékben hagyta el.

A Szentatya hivatalos programja szombat délután a Papp László Budapest Sportarénában folytatódott, ahol középiskolás és egyetemista fiatalokkal találkozott, vasárnap pedig a Kossuth Lajos téren mutatott be szentmisét az összegyűlt híveknek. Itt azért fohászkodott Szűz Máriához, hogy tekintsen a sokat szenvedő népekre, és arra kérte a „béke királynőjét”, öntse az emberek és a népek vezetőinek szívébe a vágyat, hogy a békét építsék.

– Fohászkodjunk, hogy a népek vezetői a következő nemzedékeknek a remény jövőjét nyújtsák, ne a háborút. Egy bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövőt, egy testvérekkel és nem falakkal teli világot – zárta szavait Ferenc pápa.