Magyarországon komoly hagyománya van a zeneiskolai oktatásnak, elsősorban az általános iskolás korosztály körében. Az elmúlt évtizedekben a legtöbben úgy kezdték el a hangszertanulást, hogy az előkészítő után az iskolájukban elérhető hangszerek közül választottak. Vajon ma is ez a rendszer működik, vagy van kitörés a furulya-zongora-hegedű háromszögből és a szigorú zongoratanárnők világából?

– Két dolog terelődik ugyanabban a mederben. Az egyik a zenei pályára készülők professzionális hangszeroktatása, aminek van egyfajta metodikája, és ez nem is nagyon változott az elmúlt évtizedek alatt, de akár évszázados távlatban is lehet erről beszélni. És van a másik fajta ember, aki nem feltétlenül annyira tehetséges, de a zene, mint egy kiegészítő tevékenység, szórakozás, az élete részévé válhatna. Viszont mindketten ugyanazt a képzést kapják – mondta a csalad.hu-nak Hámori Máté Liszt Ferenc-díjas karmester, az Óbudai Danubia Zenekar művészeti vezetője, aki missziójának tekinti a zenei utánpótlásnevelést és a gyerekek művészeti beavatását.

– Ennek a hagyománynak persze megvan az előnye is – folytatja Hámori Máté. – Hiszen ha valaki „David Oistrakh” vagy „Yehudi Menuhin” akar lenni, akkor azért érdemes a jól bejáratott hangszertanulási fokokat végigjárnia. De ma már egyre több az élménycentrikus tanár vagy iskola, ahol felismerték ezt a kettősséget, és megpróbálják valamennyire megbontani az oktatást ilyen szempontból. Igaz, hogy intézményi szinten még mindig az a jellemző, hogy szolfézst kell tanulniuk a gyerekeknek és ez elválik a hangszertanulástól.

Hámori Máté a jó példák között említette azokat a tanárokat, zeneiskolákat, ahol a képzés hangsúlya a szolfézs felől áttevődik a hangszeroktatás irányba, vagyis a gyerekek azt a szolfézst tanulják meg, amire ahhoz a tudásszinthez szükségük van, hogy a hangszert meg tudják szólaltatni.

Az igazi mumus

Boross László magánórákat adó gitártanár. Ő is úgy látja, a szolfézs miatt sok gyerek még az előtt abbahagyja a hangszertanulást, hogy igazán sikerélménye lett volna a zenélésben.

– Sok helyen ipari mennyiségben adagolják a szolfézst, jóval előrébb is tartanak vele, mint amit az aktuális hangszeres tudás indokolna. Nincs kontaktban a kettő.

Boross László hozzáteszi: a hangszer felépítéséből adódóan gitáron hamar el tud játszani a gyerek dalokat. A tabulatúra pedig – vagyis a hangírás, mellyel dallamok és akkordok is ábrázolhatók – nagyon megkönnyíti a játékot.

– A tabulatúrás módszerrel jóval könnyebb egy-egy dal elsajátítása, mintha hónapokig a kotta olvasását igyekeznék megértetni velük.

Tehetség és szorgalom

– Az egyéni oktatásnak éppen az a lényege, hogy személyre szabottan lehet foglalkozni egy-egy gyerekkel – hangsúlyozza Boross László. – Persze sokszor látszik, ha valaki tehetségesebb, de volt sok példa arra is, amikor valaki úgy indult, hogy nem mondtam volna meg róla, hogy gitárossá válik valaha, a végén pedig egy klasszis lett. A fejlődés nagymértékben szorgalomfüggő is.

Hámori Máté mindehhez hozzáteszi: amikor a tanárok elkezdenek tanítani egy gyermeket, még nem látják, hogy csak egy egynyári történet indul, vagy a Zeneakadémia lesz a vége, és a kettő között hol helyezkedik el a gyerek.

– Ezt nem lehet előre tudni. Akkor jár el a pedagógus a saját szempontjából felelősen, ha a lehető legerősebb alapozást adja a gyereknek.

Mikrokozmosz vs. Star Wars

Az Óbudai Danubia Zenekar művészeti vezetője a zeneiskolai repertoárban is lát fejlődést.

– Nagyon behatárolt volt évekig, hogy a gyerekek mit játszanak, a különböző zongoraiskolákból nagyjából mindenki ugyanazokat a darabokat tanította. Ma már van arra is igény, hogy a gyerekek megtanulják a kedvenc számítógépes játékuk vagy éppen a Star Wars zenéjét, mert azt ismerik, hallgatják, tudnak vele azonosulni. Ez elől a zenepedagógusok egy része ma is elzárkózik, de van, aki beépíti már valamilyen szinten és olyan is van, aki csak ezeket tanítja.

– Én próbálom a stílusokat úgy kalibrálni, hogy mindenki megtalálja azt, ami neki szimpatikus. Van azért olyan is, hogy kiforrja magát a dolog, eljut a gyerek egy olyan technikai szintre, amikor elkezd érdeklődni más műfajok iránt, belekóstol más stílusokba is, a bluesba, a jazzbe, és univerzálisabb hangszeres lehet belőle – teszi hozzá Boross László.

Hámori Máté szerint érdemes felmérni, hogy az adott tanár, zeneiskola mennyire nyitott az ilyesmire. A legtöbb zeneiskola nyílt napot tart a beiratkozás előtt. Ilyenkor a hangszerekkel is lehet ismerkedni, az iskola pedig felméri, hogy az adott gyerek mire lehet alkalmas.

– Nincsenek az egyik vagy a másik irányban jó megoldások, mindig a pedagógusnak kell megtalálnia egy gyereknél a széles alapoknak, az örömnek és az élményeknek az egyensúlyát.

Hogyan válasszunk?

A hagyományos hangszerek között a hegedű, a fuvola még tartja magát, csellózni sokkal kevesebben tanulnak, mélyfúvós hangszert, például fagottot is kevesen választanak, a zongora ugyanakkor nem veszít a népszerűségéből. Hámori Máté úgy látja, a gitár egyre keresettebb, mert könnyebb hozzájutni, kisebb helyen elfér és önmagában teljes értékű hangszer – akkordikus és dallamhangszer is –, teljes dalokat le lehet rajta játszani.

– Vannak fizikális adottságok, amik predesztinálnak valakit egy hangszerre – folytatja Hámori Máté. – Lehet, hogy egy gyerek nagyon szeretne furulyázni vagy fuvolázni, de anatómiailag olyan a szája, hogy ez a hangszer nem fog neki sikerélményt nyújtani. Ebben a helyzetben a tanár remélhetőleg azt tanácsolja majd, hogy próbálja meg a hegedűt vagy a zongorát, attól függően, hogy milyen a zenei hallása.

– Szerintem inkább a hangszer választja az embert, mint az ember a hangszert – fogalmaz Boross László. – Akik hozzám jelentkeznek, kimondottan gitározni akarnak, ezért tudnak több évig is kitartóan ezzel foglalkozni. Sokan már évek óta tervezgetik, hogy elkezdik, és nem a szülők választanak számukra.

Mikor jön a siker?

– Ez nem annyira egyszerű dolog, kicsit olyan, mint az építkezés – hangsúlyozza Hámori Máté. – Lehet úgy is házat építeni, hogy két nap alatt felhúzzuk a falakat és gyors, látványos hatást érünk el, de valószínűleg az a ház összedől az első viharban, vagy hosszú távon újabb emeleteket nem bír el. Viszont, ha az alapozás precíz, bár lehet, hogy nem látszik, de arra még a harmadik, negyedik emeletet is fel lehet majd húzni.

(fotó: Emmer László, Shutterstock, privát)