Kacajterápia

Dr. Eckart von Hirschhausen erre így világított rá az aerzteblatt.de orvosi portálon: "Egy gyerek 400-szor nevet egy nap, egy felnőtt csak 20-szor, egy halott egyáltalán nem. Ez egyértelmű tendencia: aki nevet, tovább él."  

A hazájában humoristaként is népszerű orvos a német közszolgálati televíziónak arról is beszélt, hogy "a nevetés elsősorban nem a viccekhez, hanem az emberi találkozásokhoz, kapcsolatokhoz kötődik. Segít abban, hogy ne verjük be folyton egymás fejét. Egy fontos jelzése ugyanis annak, hogy ne félj, jót akarok neked." Hirschhausen doktor e jóakarat egy tevőleges formáját is támogatta, amikor alapítványt hozott létre a helyi bohócdoktorok munkájának finanszírozására. Ez a mozgalom nálunk is ismert. Noha legtöbbször a gyerekkórházakban tett látogatásaikról számol be a sajtó, mint a honlapjukról is kiderül, az idős betegek számára ugyancsak kedvező a jelenlétük. E segítség lényegéről már az Ószövetségnek is van mondanivalója, mint a Példabeszédek könyvében olvashatjuk: "A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja."  Ezt az üzenetet azóta a tudomány már sok részlettel is kiegészítette. Egyebek mellett azzal, hogy nem csak krízishelyzetekben előnyös a nevetés.

Például a Loma Linda University kutatói néhány éve azt mutatták ki, hogy az idősebb emberek megnevettetése segít a szellemi hanyatlás lassításában is. Mint ahogy arról akkor az OTSZ Online beszámolt, 70 év körüli emberek memóriáját és tanulási képességét tesztelték egy húszperces humoros film megtekintése előtt, illetve után. Azt tapasztalták, hogy ez az élmény képes volt javítani a résztvevők szellemi teljesítményét is. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy a nevetés csökkenti annak a stresszhormonként ismert kortizolnak a hatását, ami köztudottan rontja az agyi idegsejtek működését.

A Pécsi Tudományegyetem orvosi karán a hallgatóknak kifejezetten ajánlják a karbantartó nevetést. Ehhez össze is szedték annak tudományosan igazolt legfontosabb hatásait. Így megemlékeznek arról, hogy csökkenti a stresszt és a szociális feszültségeket, továbbá javára írják, hogy tréningezi az érrendszert, csökkenti a fájdalmat, fejleszti a tüdőt...

De mit csináljon az, akinek ennyi jó is kevés ahhoz, hogy ingere legyen a nevetésre?  

Rajta is segít a tudomány! Dr. Szabó Nikoletta, a szegedi neurológiai klinika adjunktusa ugyanis olyan eredményeket idéz az egyetem honlapján, melyek szerint akár egy mesterséges inger, például csiklandozás is ugyanott "birizgálja" az agyat, mint a spontán nevetés. Vagyis arra is megindul a keringésnek és a boldog ellazulásnak kedvező hormonok áradata. Ez a jelenség az alapja a különféle terápiáknak, melyekben a kiprovokált nevetést igyekeznek gyógyító munkára fogni.

Tavaly jelent meg a Baltic Journal of Sport and Health Sciences folyóiratban az ELTE kutatóinak egy tanulmánya, amelyben Szabó Attila és munkatársai az úgynevezett "hahota-jóga" élettani hatásait vizsgálták. A módszert, amelyben a résztvevők kacagtató gyakorlatokat kombinálnak a jógalégzéssel, itt bárki kipróbálhatja. De vigyázzon, ismert mellékhatás, hogy a fegyelmezett gyakorlás könnyen átfordul spontán röhögésbe!

A magyar kutatók azt állapították meg, hogy már a hahota-jógázók puszta látványa is javított a résztvevők lelki állapotán. Ha pedig részt is vettek a gyakorlatokban, akkor olyan kedvező reakciók játszódtak le a testükben, mint amilyenek egy könnyed sportmozgás alkalmával szoktak.

Egy ugyancsak tavaly, a Nature Human Behavior folyóiratban megjelent tanulmány pedig azt bizonyította, hogy már egy kényszermosoly is számít. A 19 országra, közöttük hazánkra is kiterjedt kísérletben azt sikerült – kultúrkörtől függetlenül – igazolni, hogy az akár csak puszta utánzásként felvett mosoly is képes előidézni, illetve növelni az alanyok jókedvét.

Ez is egy olyan tudományos megállapításnak látszik, ami megérdemli a többszöri otthoni tesztelést. De e téren a nyilvános kísérletezésnek is több lehet a haszna, mint a kockázata. Végső soron azt felfoghatják úgy is, mint egyfajta felkészülést május első vasárnapjára, a Nevetés Világnapjára.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt!