Közös gondolkodás a bántalmazottak segítéséért

– Óriási felelősség, hogy az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat telefonnál ülő munkatársa hogyan reagál a bajban lévő ember szavaira, hogyan ítéli meg a helyzetet – hangsúlyozta Dr. Szuromi-Kovács Ágnes, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője a szervezet székházában tartott szakmai nap megnyitóján. Rámutatott, hogy a kríziskezelő hálózat szakemberei rendkívül megterhelő területen dolgoznak, egyúttal megköszönte a segítő szakemberek áldozatos munkáját, elhivatottságát.

Kloppné Molnár Andrea, a Családbarát Magyarország Központ által működtetett Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat vezetője az esemény házigazdájaként arról számolt be, hogy a szolgálat évi több mint tízezer hívást fogad és kezel. Munkatársai a nap 24 órájában az áldozatok, a segítségre szorulók rendelkezésére állnak.      

Mit és hogyan vizsgál egy igazságügyi szakértő? 

A rendezvény első előadójaként Mityók Csaba rendőr alezredes, klinikai szakpszichológus, igazságügyi szakértő beszélt arról, hogy milyen szempontokat kell szem előtt tartaniuk azoknak a szakértőknek, akik gyermekek, áldozatok meghallgatását végzik.  

A rendőr alezredes úgy fogalmazott: az igazságügyi szakértőnek nem az a dolga, hogy elhiggye az áldozat történetét, hanem az a feladata, hogy az eljáró hatóságot, az ügyészséget, bíróságot segítse, hiszen emberéletekről van szó. A meghallgatások elsődleges célja a bizonyítékszerzés, a feltételezett cselekmény megerősítése vagy elvetése, a pszichés következmények felmérése. A meghallgatások alapján készült megállapításaiknak logikusnak, a laikusok számára is érthetőnek, ellenőrizhetőnek és ellentmondásmentesnek kell lenniük. 

Mit tesz egy pártfogó felügyelő? 

Dr. Villám Péter, a Pest Vármegyei Kormányhivatal, Pártfogó Felügyelői Osztály osztályvezetője ismertette, hogy a pártfogó felügyelet egy büntetésvégrehajtási szerv, amely minden olyan esetben eljár, amikor az elkövető szabadlábon marad. Felnőtt elkövetők esetében felfüggesztett ítéletnél lép be az eljárásba a pártfogó felügyelő. Fiatalkorúak esetében az úgynevezett próbára bocsájtás intézménye szinte minden bűncselekménynél alkalmazható, ilyenkor is pártfogó felügyelőt rendelnek az érintett mellé.  

A pártfogó felügyelő nemcsak a bűncselekményt vizsgálja, hanem a családi hátteret, a szocializációs környezetet is, az iskola, a családsegítő, a szülők bevonásával. Az elítéltnek rendszeresen jelentkeznie kell nála, beszámolási kötelezettséggel rendelkezik felé. 

A családon belüli agresszió és a magatartási nehézségek összefüggései  

BTMN – ez a megnevezése a köznevelésben a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekeknek. Dr. Mező Katalin, a Debreceni Egyetem, Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógiai Intézet adjunktusa a BTMN kiváltó okai között említette a családon belüli agressziót, a gyermekbántalmazást, a rossz bánásmódot. Az érintetteket sújtó későbbi következmények közé sorolta a lassuló kognitív fejlődést és az átlagosnál kevesebb kortársi kapcsolatot, amely később az antiszociális viselkedést vonhatja maga után.    

Hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok szerint a gyermekbántalmazás, a fizikai, érzelmi elhanyagolás, a terrorizálás felismerése rendkívül nehéz. Felhívta a figyelmet arra, hogy bántalmazás gyanúja esetén is jelezni kell a család- és gyermekjóléti szolgálat felé. Ha teljesen biztos, hogy gyermekbántalmazás történik, sürgős beavatkozásra van szükség! Hozzátette: ha a bántalmazás megszűnik, a gyermek biztonságos környezetbe kerül, akkor nagyobb az esély, hogy sikerül a személyiségfejlődést egészséges mederbe terelni.    

Kapcsolódási pontok a gyermekjóléti szolgáltatok és az országos kríziskezelő hálózat között 

A Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnökségi tagja a család- és gyermekjóléti szolgáltatok és az országos kríziskezelő hálózat közötti kapcsolódási pontokról tartott előadást. Rákosi-Tóth Rita arról számolt be, hogy a legtöbb jelzés az iskoláktól érkezik hozzájuk, a 0-3 év közötti korosztály esetében pedig elsősorban a védőnőkre tudnak támaszkodni a családgondozók. A szakértő megerősítette, hogy sokszor nagyon nehéz észlelni a bántalmazást, ezért is fontos, hogy a jelzőrendszeri tagok minden egyes alkalommal küldjenek jelzést, ha problémát tapasztalnak. Kiemelte: „Sokszor az együttműködő partnerek azt gondolják, hogy a jelzés megadásával az ő munkájuk befejeződött, ezzel szemben a közös munka éppen ezzel kezdődik el.” További aktív együttműködésre van szükség, akár a pedagógussal, akár a gyerekorvossal vagy a kórházzal ahhoz, hogy eredményt lehessen elérni.

Rákosi-Tóth Rita hozzátette, hogy a munkájuk és az OKIT tevékenysége akkor kapcsolódik össze, amikor valaki elhatározza, hogy kilép a bántalmazó kapcsolatból. Nyomatékosította, hogy egy szervezet egymaga nem tudja megoldani a problémákat, a különböző szervezetek, jelzőrendszeri tagok együttes munkájára van szükség az áldozatok hatékony megsegítéséhez.     

Az áldozatok traumafeldolgozása 

Fekete Zsófia pszichológus hangsúlyozta: „Azzal, hogy valaki kimenekül egy bántalmazó kapcsolatból, még nem biztos, hogy pszichológiai segítséget akar igénybe venni, ezt nem is lehet senkire ráerőltetni." 

A pszichológus ugyanakkor fontosnak nevezte az önismertet és a szembenézést. Kiemelte, a közös munkájuk során soha nem kérdőjelezhető meg az, amit a hozzájuk forduló elmond. A szimbólumterápiával dolgozó szakember azt mondta: „Ha a szülő egy krízishelyzet után már biztonságban van, sokszor a gyerekek állapota is javul.” A legnagyobb traumának azt nevezte, ha valaki szeretetlenségben nő fel.

Folytatódnak a szakmai konzultációk 

Fülepi Henrietta, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet szakmai vezetője és Biró Dániel, a Borostyánvirág Anyaotthon vezetője az országos kríziskezelő hálózat szeptemberben tartott kétnapos találkozójáról adott tájékoztatást. A rendezvényen mintegy 40 szakember vett részt. Szakmai műhelyekben szekciótémákkal dolgozták fel az országos kríziskezelő hálózat előtt álló feladatokat, megvitatták a fejlődés lehetséges irányait, megosztották egymással tapasztalataikat, összegyűjtötték a jó gyakorlatokat.

Kloppné Molnár Andrea, a Családbarát Magyarország Központ által működtetett Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat vezetője búcsúzóul beszámolt arról, hogy az OKIT szervezésében tervezetten ebben az évben is folytatódnak még a szakmai események. Egyebek mellett a hálózaton belül dolgozó jogász és pszichológus kollégák számára szerveznek workshopokat, ezzel is segítve munkájukat.  

Kérjünk segítséget!

Segítséget kérhetünk a krízisambulanciákon, amely az országban 7 helyen működnek. További információk és elérhetőségek itt olvashatók: https://okit.hu/kriziskezelo-szolgalatok. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás,  az emberkereskedelem, így a prostitúció áldozatainak, és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről.  

Az OKIT anonim módon,  a nap 24 órájában – Magyarország területéről vezetékes és mobiltelefonról egyaránt – ingyenesen hívható a  06 80 20 55 20-as telefonszámon. Mindemellett, amennyiben Ön vagy valaki a környezetében kapcsolati erőszak áldozata, segítséget kérhet a Szolgálattól az okit@csalad.hu e-mail címen is.

Amennyiben Ön vagy valaki a környezetéből úgy érzi, túl sok a teher, nincs remény, hívja anonim módon, ingyenesen a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as számát.  

Segélytelefon: 06/80-20-55-20 

E-mail: okit@csalad.hu

Weboldal: www.okit.hu