Bereczki Enikő generációkutató vezetésével készült el egy 1000 fő megkérdezésén alapuló felmérés arról, hogy vajon gyakorolt-e maradandó hatást a koronavírus-világjárvány alatti fokozott internetes tevékenység a különböző generációk életére.

A szakértő a kutatás eredményei alapján arról számolt be, hogy a pandémia alatti mentális kihívások nemcsak a vírussal megfertőződő populációt, hanem a teljes társadalmat érintették. Speciális problémának nevezte az addikciókon belül az internet, a videójátékok, valamint a pornográf tartalmak iránti megnövekedett érdeklődést és ezek káros szintű használatának terjedését. A stressz szempontjából pedig a 11–13 éves gyermekeket nevelő családok bizonyultak a legveszélyeztetettebbeknek. A fokozott idejű eszközhasználat sokaknál fizikai betegségeket is előidézett.

„Kemény volt, amikor öten home office-ban voltunk, a három gyerek három különböző korosztályt képviselt (…) 16 órás munkanapom volt (…) maradandó gerincferdülésük lett – idézi a tanulmány a felmérést kiegészítő mélyinterjús beszélgetést. Vagyis bizonyos területen nagyon is vannak maradó nyomai a pandémiának.

Bereczki Enikő a járvány „jó hatásként” értékelte, hogy mind a pedagógusok, mind a diákok számára előtérbe kerültek az új digitális eszközök és új online tanulási tevékenységek. Azonban a tanulmány is megerősítette, hogy több általános-, közép- és felsőoktatásban tanulónál akár hosszú évek szükségesek az időszak alatti lemaradás és hátrány leküzdésére.  

„Sokszor volt olyan, hogy az online óra olyan időben volt, amikor nem tudtam figyelni (…) nem vettem részt benne, és emiatt teljesen hiányos a tudásom” – idézi a kutatás az egyik válaszadót.  

A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a pandémia komoly gyermekjogi kihívásokat is hozott, amik közül számos az online térhez kötődött.  

– A járvány időszaka nyilvánvalóvá tette, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő tartalmak terjesztése az internet ma ismert egyik legsötétebb jelensége, olyan kihívás, amellyel szemben csak az egyre szorosabb nemzetközi bűnüldözési együttműködés és a folyamatos edukáció veheti fel a harcot – mutat rá a kutató.

– A pandémia egyben infodémia is volt – hangsúlyozza Bereczki Enikő. Vagyis egyszerre terjedt a társadalomban egy halálos fenyegetést jelentő járvány, de ezzel párhuzamosan, hasonló léptékben az álhírek is.  

– A közösségi médiában és más digitális platformokon felerősödött félretájékoztatás ugyanolyan veszélyt jelent a globális közegészségügyre, mint maga a vírus – fogalmaz a szakértő.