Mit esznek a fiatalok?

A Táplálkozástudományért Alapítvány és a 21 Nő az Egészségügyért alapítvány tavaly szeptemberben 524 középiskolást kérdezett meg a táplálkozási szokásaikról egy online felmérés keretében. Az ország minden területéről, összesen 67 középiskolából, 15-18 éves fiatalok töltötték ki a kérdőívet. A feldolgozás alapján a legtöbben Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyékből válaszoltak a kérdésekre.

– Érdemes tudni, hogy a kérdőív a demográfiai adatokon túl kitért az önbevalláson alapuló testtömegre és testmagasságra, az étkezési és mozgási szokásokra, valamint arra is, hogy élelmiszerválasztásnál milyen szempontokat vesznek figyelembe a fiatalok – mondja Bartha Kinga dietetikus, akinek segítségével górcső alá vettük az eredményeket.

Sokan nem reggeliznek

A kérdőív eredményei alapján a válaszadók 70,7%-a normál tápláltsági állapotú, 0,6%-a súlyosan alultáplált, 11,3%-a alultáplált. A felmérésből kiderült az is, hogy a fiatalok 11,9%-a túlsúlyos és 5,5%-a elhízott, mely a fiúk körében magasabb értéket mutat. Az OTÁP 2019 felmérés szerint a hazai felnőtt férfiak 77%-a, a nők 60%-a túlsúlyos vagy elhízott. Tehát sajnos a negatív tendencia már a 15-18 éves korcsoportnál is megjelenik.  

– Azt azonban hozzátenném, hogy a TÉT platform által 2016-17-ben végzett vizsgálat eredményei alapján még a fiatalok 23,5%-a volt túlsúlyos vagy elhízott, így a mostani online kérdőív szerint ebben azért némi javulás észlelhető – hangsúlyozza Bartha Kinga.

A fiatalok több mint egyharmada (38,0%) havonta 1-3 alkalommal, közel egyharmaduk (31,5%) pedig hetente 1-3 alkalommal fogyaszt kész ételt (pl. étterem/gyorsétterem, hűtőpultban kapható kész levesek, tészták, saláták). Sajnos az otthon főzés és a családi étkezés közös élménye egyre inkább kiszorul a mindennapokból. A válaszadók 66,2%-a reggelizik, 53,6%-a tízóraizik, 90,3%-a ebédel, 42,7%-a uzsonnázik, 93,1%-a vacsorázik, 22,7%-a utóvacsorázik. A kamaszok közel 34%-a reggeli nélkül kezdi meg a napot, amely negatív irányban befolyásolja például a koncentrálóképességet is.

Fogy a csapvíz és az üdítő, a gyümölcs és a zöldség már kevésbé  

A kamaszok 43,2%-a fogyaszt minden nap gyümölcsöt, 52,1%-a zöldséget. A hazai és nemzetközi táplálkozási ajánlások szerint naponta legalább 400 gramm zöldség-gyümölcs fogyasztása javasolt. A felmérésből egyértelműen látszik, hogy a fiatalok közel fele nem tesz eleget ezeknek az irányelveknek.  

– A korábbi évekhez képest egyébként a gyümölcs- és zöldségfogyasztás gyakoriságában van némi fejlődés, azonban ezzel párhuzamosan a szénsavas üdítők, energiaitalok és az édességek egyre népszerűbbek – magyarázza a dietetikus.

A középiskolások 79,2%-a iszik naponta többször csapvizet, ásványvizet; 33,4% fogyaszt minden nap cukrozott üdítőitalt, ízesített ásványvizet; 19,3% energiaitalt és 28,6% kávét. Pozitívum, hogy a válaszadók közel 80%-a csapvizet, ásványvizet fogyaszt napi szinten, ugyanakkor érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a fiatalok 13,2%-a hetente 1-3 alkalommal alkoholos italt is iszik, ami rendkívül káros a fejlődő szervezetre.

Az egészséges szokások kialakítása otthon kezdődik

– Tény, hogy a kamaszoknak már van zsebpénzük, az iskolai büfék kínálatában pedig még mindig a kelleténél nagyobb arányban szerepelnek az üres kalóriákat tartalmazó nassolnivalók. Élelmiszervásárláskor egyébként a felnőttekhez hasonlóan náluk is az ár a legmeghatározóbb tényező (76,1%), ezt követi az ízletesség (50,8%) és a szezonalitás (50,4%) – mondja a dietetikus.  

Kifogásokat azonban nem érdemes keresni, hiszen mindezektől függetlenül lehet tenni az egészségesebb táplálkozási szokások kialakításáért.  

– Ez pedig ott kezdődik, hogy a gyerekek otthon mit látnak. Fontos lenne, hogy legyen legalább napi egy étkezés (pl. a reggeli vagy a vacsora), amit a család együtt fogyaszt el. Ilyenkor mindig szerepeljen az asztalon zöldség és/vagy gyümölcs, rostban gazdag gabonaféle, fehérjeforrás (pl. tej, tejtermék, halak, hús, tojás). Ideálisan a napi ételfogyasztás fele gyümölcsökből és zöldségekből kellene, hogy származzon. Mivel kb. 25 éves korig alakul ki a gyermekek maximális csonttömege, ezért a napi 3 adag tej vagy ennek megfelelő tejtermék fogyasztása is lényeges. Természetesen a nassolás sem tiltott, de sokkal jobb választás például egy szelet házi, gyümölcsöt és/vagy tejterméket tartalmazó teljes kiőrlésű sütemény elfogyasztása, mint egy zacskó gumicukoré. A hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek és üdítők alkalmanként nem okoznak gondot, de ne tiszta víz helyett igyuk őket. A félkész, kész ételek időnként egy rohanós napon jól jöhetnek, de ne napi szinten együnk előre panírozott, mélyhűtött húsokat vagy zacskóslevest. Ami az otthoni főzést illeti, sokkal inkább a gyermekünk szokásává válhat, ha már kiskorban bevonjuk őt egy-egy fogás elkészítésének folyamatába és az életkorának megfelelő feladatot adunk neki. Sok fiatal már a bevásárláskor el van veszve, hogy milyen alapanyagokat kellene vásárolnia, ezért jól tesszük, ha minél fiatalabb korban visszük magunkkal vásárolni, és megmutogatjuk, majd otthon megkóstoltatjuk velük az összetevőket – tanácsolja Bartha Kinga.

Tippek: Mit csinálhat a gyermek a konyhában?

3-5 évesek: keverjen össze egyszerű hozzávalókat; tördeljen zöldbabot; tépkedjen salátát; mossa meg a zöldséget, gyümölcsöt vízzel teli tálban; sütiformákkal kiszúrhatja a tésztát; törölje le az asztalt/munkalapot; ecsettel kenje be (tojással, olajjal) a tésztát, bagettet, zöldségeket; műanyag késsel vágjon puha gyümölcsöt, zöldséget.

6-7 évesek: pucoljon kukoricát; törje fel a tojást; használjon zöldséghámozót; mérje ki a hozzávalókat; szedje ki a paprika magházát; egy tompa ollóval vágjon zöldhagymát, petrezselyemzöldet vagy más friss fűszernövényt, készítsen instant (főzés nélküli) pudingot.

8-9 évesek: használjon konzervnyitót; facsarjon citrusféléket; mossa meg és készítse elő a zöldségeket; klopfoljon; verje fel a tojást; mérje ki és keverje össze a hozzávalókat; használjon ételhőmérőt.

10-12 évesek: szeleteljen/aprítson zöldségeket; főzzön burgonyát, tésztát, zöldségeket; készítsen el egyszerű recepteket; süssön ételeket a sütőben.

Nem viszik túlzásba a mozgást

A felmérésből az is kiderült, hogy a résztvevők 19,1%-a minden nap több mint 1 órát, 8,4%-a viszont kevesebb mint 1 órát sportol. Többségük hetente 3-4 alkalommal (23,7%) vagy heti 1-2 alkalommal (24,0%) mozog célzottan. Ebből is látszik, hogy a mozgásszegény életmód, mint rizikófaktor már a 15-18 éves korcsoportra is jellemző.  

– Az egészséges táplálkozás és életmód népszerűsítése a fiatalok körében rendkívül fontos annak érdekében, hogy a felnőttkori krónikus betegségek megelőzésében sikerrel tudjunk fellépni. A leghatékonyabban az intenzív, hosszú távú, teljes családot bevonó kezeléssekkel lehet javulást elérni. Emellett az iskolai-alapú programokon túl a közösségi programokkal is segíthető az egészséges életmód kialakítása és annak hosszú távú fenntartása – mondja Bartha Kinga.