Mozgás, alvás, kevesebb stressz – így előzzük meg a depressziót

A magyarok testi és lelki egészségét leíró legfrissebb Hungarostudy tanulmánykötet szerint 2002-ben 7 százalék volt Magyarországon a súlyos depresszióban szenvedők aránya, míg 2021-ben ez 11 százalékra nőtt.

Mi okozhatta ezt az emelkedést, van esetleg köze a Covid-járványhoz?  

– Pontosan nem tudjuk megmondani egy keresztmetszeti felmérésből, hogy mi lehet egy-egy jelenség mögött, azt tovább kell vizsgálni, de valóban az egyik ok lehet a Covid, hiszen a felmérés 2021 nyarán, a két járvány-hullám között készült.  A másik ok viszont az, hogy ez egy világjelenség – fogalmaz a csalad.hu kérdésére Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója. – A depresszió gyakorisága folyamatosan nő, 1996 óta 53,4 százalékkal emelkedett a depresszióban szenvedők aránya világszerte. Ez egy globális jelenség tehát, ami Magyarországon is érvényesül. 

Minden esetben diagnosztizált depresszióról beszélünk, vagy azok is beletartoznak az érintett körbe, akik rosszkedvűek, vagy éppen valamiért nem érzik jól magukat a bőrükben és magukat depressziósnak nyilvánítják?

– Ez egy nagyon fontos kérdés – hangsúlyozza Purebl György. – A tesztek valóban felülmérnek. Ez azt jelenti, hogy olyan esetek is megjelennek a depresszió-adatok között, amik mögött más problémák állnak, például a válaszadónak munkahelyi problémája van és emiatt éppen rosszkedvű és hasonlók. A felmérés mögött nincs klinikai diagnózis, nem állíthatjuk 100 százalékkal, hogy ezek az emberek depressziósak. Azt viszont igen, hogy amikor a vizsgálat történt, akkor nagyon nagy lelki igénybevétel alatt álltak. Azt is elmondhatjuk, hogy ezeknek az embereknek egy része valóban nem depressziós, de a nagyobbik része valószínűleg az, és azt a következtetést, hogy a depressziós tünetek gyakorisága nő Magyarországon és az egész világon, azért le tudjuk vonni a kutatásból.  

Mi okozza a depressziós tünetek előfordulásának romló tendenciáját? Állhat a háttérben például a közösségi média gerjesztette megfelelési kényszer?  

– Jó lenne erre megtalálni a választ, rengeteg kutatás készül a témában. Sok-sok ok állhat a háttérben, ezek akár prózaiak is lehetnek. A médiumok általában csak tükrei a kultúránknak. Megnőtt a társadalomban annak az igénye, hogy nagyon gyorsan gazdag, sikeres, elismert legyek, fiatal és szép is maradjak, ez egyre gyakoribb úgynevezett csúcsérték. De a valóság az, hogy ezt az emberek többsége nem fogja elérni, és nem fog üstökösszerűen kiemelkedni a többiek közül, nem lehet mindenki a csúcson – ez pedig előbb-utóbb frusztrációhoz vezet. Egy másik dolog, hogy kulturális értelemben nem beszélhetünk globalizációról, mert nem olvadt az összes kultúra egymásba, viszont hatnak egymásra. Ennek eredményeként nehezebb az értékválasztás, nehezebb igazodni bizonyos értékpontokhoz, mert túl sok értékrend közül lehet választani. A harmadik dolog, hogy nagyon-nagyon megnőtt a hétköznapi stressz, sokkal jobban túl vagyunk terhelve, mint korábban, egyszerűen például azért, mert van hatékony világítás és tovább tudunk dolgozni. Túl vagyunk terhelve információval is, sokkal több dolgot kell megtanulnunk életünk végéig, bármilyen szektorban dolgozunk, újra és újra kell tanulnunk az eszközeink használatát.  

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója a depresszió lehetséges okai közül kiemeli az egészségtelen életmódot.  

– Az egészségtelen életmód depresszogén, különösen a mozgáshiány – fogalmaz Purebl György. – A mozgás véd a depressziótól, de az emberek nagy része nem mozog annyit, amennyit kéne, és ugyanez igaz az egészséges táplálkozásra is.  A zöldségben gazdag, húsban szegény, kevés feldolgozott élelmiszert tartalmazó ételek antidepresszívek, míg az erősen feldolgozott ételek depresszogének.  Nem semleges egyik sem – hangsúlyozza a szakértő.  

Az igazgató a káros életmódfaktorok között említette az alváshiányt, illetve azt, hogy nem törődünk eleget a biológiai ritmusunkkal.  

– Nagyon ritmustalanul éljük az életünket, pedig tudjuk azt, hogy a normális hétköznapi hangulat egyik fenntartója a biológiai ritmus, 2017-ben orvosi Nobel-díjat is adtak a biológiai ritmus kutatásáért.

A Hungarostudy 2021 kutatás azt is megállapította, hogy a fiatalok között is nőtt a depressziósok aránya. Az utóbbi években megtanultunk egy új kifejezést: a klímaszorongást. Állhat ez a fiatalkori depresszió mögött?

– Soha nem volt az emberiség történetében olyan időszak, amikor a jövőre ennyire negatívan gondoltunk. Ez elsősorban a fiatalokat érinti. Nincsenek igazodási pontok, a fiatalok azt hallják, hogy igazából tervezni sem lehet, tudatosul, hogy a jelenlegi modellek fenntarthatatlanok. Én mindennek ellenére szeretem hangsúlyozni a prózai megoldásokat, az egészséges táplálkozást, a kellő mennyiségű testmozgást, a minket érő információk kiegyensúlyozását, és az alvásra való odafigyelést, mert ezt mindenki a saját életében meg tudja változtatni. Nagyon fontos egymás támogatása is, és ebben a legfontosabb a család szerepe – nemcsak a XXI. századi értelemben vett szűkebb, „papa-mama-gyerekek” nukleáris családé, hanem a többgenerációs, oldalágakkal együtt értendő nagycsaládé is.  

Az életmódváltás helyett milyen megoldásokhoz nyúlnak leggyorsabban a magukat depressziósnak gondolók?  

– A depresszió nagyon gyakran társul reménytelenséggel, ez pedig egy önrontó kör, ezért a depressziós emberek gyakran nem kérnek segítséget. A lelki egészséggel kapcsolatos segítségkérés egyébként is nehezebben megy. Fogorvoshoz elmegyünk, de pszichológushoz már sokkal kevésbé. Bár ez a mentalitás a Covid alatt egy picit elkezdett változni, az emberek ma már sokkal inkább elfogadják a pszichológiai segítségkérést.

A depresszió hatással van a betegek mindennapjaira, vélhetően a munkájukra is. A romló tendencia, a depressziósok számának emelkedése gazdasági következményekkel is jár?  

– Azt mondják, hogy ez egy időzített gazdasági bomba, mert jelenleg az Európai Unió GDP-jének 1 százalékát a depresszió emészti fel. Az összeg nem a kezelések költségét jelenti, hanem a betegség okozta produktivitás-csökkenésből adódik, a depresszió nem-kezelésének költsége.

Purebl György szerint mindez nem jelent versenyhátrányt egyetlen ország gazdaságának sem, mert az egész világon jelen lévő probléma. Viszont az az ország, amely hamarabb fog lépni a lelki egészségért, amely hamarabb tesz le az asztalra egy használható mentális egészség stratégiát, amely részben a depresszió megelőzésére helyezi a hangsúlyt, az gazdasági előnyre is szert tehet.

KÉRJÜNK SEGÍTSÉGET!  

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás,  az emberkereskedelem, például a munkacélú vagy a szexuális célú kizsákmányolás áldozatainak, és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről.  

Az OKIT anonim módon,  a nap 24 órájában – Magyarország területéről vezetékes és mobiltelefonról egyaránt – ingyenesen hívható a  06 80 20 55 20-as telefonszámon. Mindemellett, amennyiben Ön vagy valaki a környezetében kapcsolati erőszak áldozata, segítséget kérhet a Szolgálattól az okit@csalad.hu e-mail címen is.

Országszerte jelenleg 7 krízisambulancia fogadja a kapcsolati erőszak áldozatait és hozzátartozóit, amelyek elérhetőségeit itt találja: https://okit.hu/kriziskezelo-szolgalatok. 

Ha Ön vagy valaki a környezetéből úgy érzi, túl sok a teher, nincs remény, hívja anonim módon, ingyenesen a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as számát. 

Segélytelefon: 06/80-20-55-20

E-mail: okit@csalad.hu
Chat: www.okit.hu
Weboldal: www.okit.hu