dr. Horváth Lőrinc mediátor

– Az angolszász országokban óriási hagyománya van a mediációnak. Amerikában már az iskolákban gyerekeknek oktatják ennek a módszernek az alkalmazását. Nagyon jó hatása van a tanulók konfliktuskezelési kultúrájára, hiszen már kiskorban megtanulják, hogy vitás kérdésekben hogyan lehet békés úton kompromisszumra jutni. Magyarországon egyelőre nem sokan hallottak még erről a módszerről, pedig 2002 óta van erre lehetőség hazánkban is – kezdi dr. Horváth Lőrinc, mediátor, személyiségfejlesztő, jogász.  

Meditáció vagy mediáció?

A mediáció szónak nincs igazán magyar megfelelője, amit emiatt egyesek a meditációval kevernek, de olyan is akad, aki, mivel közvetítőről van szó, valamiféle ügynöki munkát sejt mögötte. Pedig ezekhez semmi köze.  

– A mediátor munkájának a lényege, hogy elfogulatlan, objektív harmadik félként segíti megegyezésre jutni a konfliktusban álló feleket. Ő nem döntőbíró, nem fog igazságot tenni, hanem célzott kérdésekkel egy mindenki számára előnyös megállapodás létrejötte felé terelgeti a feleket. Nem az a célja, hogy a beszélgetés végén egymás nyakába boruljanak a konfliktusban állók, de az mindenképpen, hogy legalább kezet tudjanak fogni – fogalmazott a szakember.

Mikor segíthet?

A mediáció sikerrel bevethető párkapcsolati, házastársi, családi, munkahelyi, iskolai konfliktusokban, de akár politikai, gazdasági ügyekben is. Kapcsolati erőszak esetén azonban nem szerencsés az alkalmazása.

– A mediáció két egyenrangú ember konfliktusának rendezésére alkalmas módszer. Éppen ezért az olyan kapcsolatokban, ahol akár a fizikai erőszakig elmegy egy konfliktus, ez az egyenrangúság erősen sérül. Ilyenkor nem lenne egészséges leültetni az alárendelt felet egy őt állandóan bántalmazó emberrel. Nagy kérdés, hogy az illető tud-e róla, hogy ő bántalmazott és ez kiderül-e egyáltalán a mediáció alatt. Én a munkám során még egyetlenegy ilyen esettel sem találkoztam. Olyannal igen, hogy a felek közül az egyik igyekszik presszionálni a másikat, különösen, ha a válás a téma. Ha nagyon távolról közelítem meg a kérdést, akkor tulajdonképpen ez is az erőszak egyik formája, hogy mondjuk a gyerekekkel próbálja sakkban tartani a nő a férfit. Olyan is előfordul, hogy a férj folyamatosan azzal fenyegeti a feleségét, hogy el fogja tőle venni a gyerekeket. Ezért a mediációnak az első, tájékoztató eleme is nagyon fontos, amikor külön-külön egy egyórás beszélgetés keretében minden információt átadok a mediációval kapcsolatos tudnivalókról, és átbeszéljük az alapproblémát. A klienseimet ilyenkor tájékoztatom arról is, hogy ha jogi eljárásra kerülne sor, milyen jogok illetik meg őket, pl. valóban elveheti-e a gyerekeket az egyik fél a másiktól.  Ezt követi maga a mediációs ülés, ami maximum 3 óra. Ennek a végén ideális esetben születik egy egyezség, amit írásos megállapodás formájában meg is kapnak a felek. Ezáltal elkerülhető akár egy többéves pereskedés is, ami mindkét embert megtépázna nem csak lelkileg, de anyagilag is. Természetesen abban az esetben, ha az első mediációs alkalom alatt nem tudnak mindenben megegyezni a felek, de erre van potenciál, akkor lehetőség van még egy ülést kitűzni – magyarázza dr. Horváth Lőrinc.

Kötelező vagy önkéntes?

– A Gyermekvédelmi Hatóság mediációra kötelezheti a szülőket. Amikor házasságfelbontás miatt van per folyamatban és az nem közös megegyezéssel történik, akkor a bíró is elküldheti a feleket mediációra. Itt azonban nincs olyan kötelezettség, hogy mindenféleképpen meg kell egyezniük, csupán meg kell jelenniük és adniuk kell egy esélyt a módszernek. Ilyenkor egyébként előfordulhat, hogy a bíróság számára nem derül ki, hogy a férfi mondjuk már bántalmazta a nőt. Volt olyan ügyben is kirendelésem, hogy a szülők abban nem tudtak megegyezni, hogy a gyermek hol tanuljon tovább. Speciális helyzet volt, mert egy szinte teljesen vak gyermekről volt szó, ezért egészen a gyámhatóságig elmentek emiatt, ahol kötelezték őket a mediációra. Megegyezniük azonban ebben az esetben sem volt kötelező. A mediációnak éppen az a lényege, hogy a felek kezében van a döntés. Egyébként csak azokban a perekben nem lehet alternatívaként a mediációt, mint közvetítői eljárást alkalmazni, amiben ezt kifejezetten kiemeli a törvény, pl. az apaság vélelme vagy a származás megállapítása ügyében. Azonban vagyonjogi perekben, gazdasági jellegű vitákban, szerződéses problémáknál mind-mind alkalmazható lenne.

A mediáció nem eltávolít, hanem közelebb hoz

A pereskedéssel szemben a mediáció óriási előnye, hogy arra törekszik, hogy két embert közös nevezőre hozzon. A jövőre koncentrál és a hosszú távú megoldások megtalálására.

– Egy bírósági eljárás során, például váláskor az a cél, hogy ügyvéd segítségével azt bizonyítsuk, hogy a másik rossz ember. Hiszen, ha ez nem sikerül, akkor elveszítjük a pert. Tulajdonképpen borítékolva van, hogy az egyébként sem jó viszonyban lévő feleknek végképp megromlik a kapcsolata. Ez akkor, ha esetleg egy válás előtt álló párról van szó, ahol gyerekek is vannak, nagyon nem jó kimenetel. A mediátornak nagyon fontos szerepe, hogy mennyire tudja a vitázó két embert egymásra érzékenyíteni. Egy jó mediátor tud úgy kérdezni, úgy kommunikálni, hogy közelebb hozza egymáshoz a feleket. Előfordul olyan is, hogy valaki fenntartásokkal érkezik a mediációs ülésre, mert nem tudja elképzelni, hogy egy kvázi idegen tud segíteni az ő konfliktusát megoldani. De azért nekem az a tapasztalatom, hogy a szkeptikus emberek is jellemzően pozitívan csalódnak. Mindenképpen érdemes adni egy esélyt, hiszen már egy alkalom után is észre fogjuk venni, hogy a konfliktusunk más megvilágításba kerül. Megismerjük egymás őszinte motivációit, érzéseit, szükségleteit és akár olyan dolgok is kimondásra kerülnek, amiket egyébként nem hangzottak volna el. Rálátunk arra is, hogy nekünk mi volt a szerepünk abban, hogy idáig jutottunk. Sokszor már csak ez önmagában óriási változásokat hoz a kapcsolatunkba.

KÉRJÜNK SEGÍTSÉGET!  

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás,  az emberkereskedelem, például a munkacélú vagy a szexuális célú kizsákmányolás áldozatainak, és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről.  

Az OKIT anonim módon,  a nap 24 órájában – Magyarország területéről vezetékes és mobiltelefonról egyaránt – ingyenesen hívható a  06 80 20 55 20-as telefonszámon. Mindemellett, amennyiben Ön vagy valaki a környezetében kapcsolati erőszak áldozata, segítséget kérhet a Szolgálattól az okit@csalad.hu e-mail címen is.  

Országszerte jelenleg 9 krízisambulancia fogadja a kapcsolati erőszak áldozatait és hozzátartozóit, amelyek elérhetőségeit itt találja: https://okit.hu/kriziskezelo-szolgalatok. 

Ha Ön vagy valaki a környezetéből úgy érzi, túl sok a teher, nincs remény, hívja anonim módon, ingyenesen a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as számát.    

Segélytelefon: 06/80-20-55-20  

E-mail: okit@csalad.hu  

Chat: www.okit.hu  

Weboldal: www.okit.hu