Új megoldásokat keresnek az emberkereskedelem elleni küzdelemben

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (PTE ÁJK) Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Kutatócsoportja nemzetközi szakmai találkozót szervezett “Kutatási célok az emberkereskedelem elleni küzdelemben” címmel. A rendezvényen Dr. Mohay Ágoston, a PTE ÁJK dékánhelyettese, a kutatócsoport vezetője mondott köszöntőt, a grémiumot pedig Szijártó István, a kutatócsoport tagja mutatta be.

– 2021 őszén indított együttműködést a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara a holland nemzeti rendőrséggel, Hollandia budapesti nagykövetsége, valamint Magyarország hágai nagykövetsége támogatásával – ismertette Szijártó István. – Az emberkereskedelem elleni küzdelem lehetőségeit vizsgáló-feltérképező kutatóközpontunk célja, hogy innovatív kutatásokat végezzünk és a gyakorlatban is jól megvalósítható, alkalmazható új utakat, megoldásokat keressünk a szervezett bűnözés, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemben.  

– Jelenleg két fő projektre fókuszálunk. Szeretnénk összeállítani egy kézikönyvet, amely segíti a bűnüldözőket az áldozati helyzetek felismerésében és az elkövetői hálózatok felderítésében. A másik program, amelyet a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal, valamint a Baranya Vármegyei Önkormányzattal együttműködve szeretnénk megvalósítani, egy tavalyi kezdeményezésünkhöz kapcsolódik. 2022 őszén a holland rendőrség a kutatócsoportunkkal együttműködésben egy szabadulószobaként berendezett lakókocsival járta be az országot, hogy felhívja a figyelmet az emberkereskedelem áldozataira. A közeljövőben hazánkban is szeretnénk meghonosítani ezt a projektet.

Több gyakorlati kutatásra van szükség

Jorn van Rij, a holland nemzeti rendőrség alezredese, vezető tanácsadója szerint a prostitúcióra kényszerített áldozatok feltérképezése és azonosítása nehéz feladatot állít a rendőrség elé.

– A jelenlegi kutatások döntő többsége jogi természetű, a büntető törvénykönyvekre, európai uniós irányelvekre támaszkodik. Jóval több gyakorlati kutatásra van szükségünk, hogy megértsük, hogyan történnek a tényleges bűncselekmények, kik, miként vesznek részt benne – magyarázta az említett szabadulókocsi ötletgazdája. Jorn van Rij a kutatócsoport tagjaként kiemelte, hogy a holland nemzeti rendőrség 5 alappillérből álló stratégiát dolgozott ki az emberkereskedelem elleni küzdelemben. Ezek: megelőzés, védelem, büntető eljárás, partnerség, proaktivitás.

Az együttműködések ereje

Will Lauderdale az International Justice Mission képviseletében vett részt a szakmai találkozón. A szakember bemutatta az IJM működési struktúráját, majd arról is beszélt, miként keresnek partnereket, hogyan terjeszkednek és bővítik kapcsolataikat a különböző országokban.

– Az International Justice Mission egy globális nonprofit szervezet, amelynek célja, hogy megvédje a kiszolgáltatottakat az erőszaktól – mondta Will Lauderdale. – Az egyes országokban a helyi hatóságokkal együttműködve lépünk fel az emberkereskedelem minden formája, a nők és a gyermekek elleni erőszak, valamint a rendőrségi hatalommal való visszaélés ellen. Hiszek abban, hogy a partnerségek kialakításával, az érintett szervezetekkel való együttműködéssel, a kapcsolatok folyamatos bővítésével tudjuk a leghatékonyabban elősegíteni az emberkereskedelem elleni küzdelmet.  

Keresik a megoldásokat

Windt Szandra, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója előadásában utalt arra: az egyik legnagyobb gond, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta az emberkereskedelem helyszíne átkerült az online térbe. A szakember elmondása szerint jelenleg azon dolgozik, hogy a szexuális szolgáltatásokat hirdető magyar nyelvű weboldalakról összegyűjtse az ezeken a felületeken szereplő magyar prostituáltakra vonatkozó „indikátorokat”. A külföldi jó gyakorlatok ugyanis nem mindig alkalmazhatók tökéletesen a hazai viszonyokra.

Az Igazságügyi Minisztérium képviseletében Nikolicza Péter az emberkereskedelem külföldre került magyar áldozatainak hazájukba való visszatéréséről, pontosabban annak a megszervezéséről tartott előadást. Kiemelte, hogy a magyar áldozatok hazautaztatására jelenleg a Nemzetközi Migrációs Szervezettel folytatott együttműködésünk keretében van lehetőség, de keresik a hosszútávú megoldásokat.

Janka Csilla, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) projektkoordinátora a szervezet Komplex hazatérési és reintegrációs programjának gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel.

Védett szálláshelyet biztosítanak

A Családbarát Magyarország Központ részéről Annus Gábor szakmai igazgató, valamint Kloppné Molnár Andrea, a társaság által működtetett Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) vezetője vett részt a szakmai találkozón.

Az OKIT működését bemutató előadásban az emberkereskedelem áldozatainak biztosított védett szálláshelyekről is szó esett.  

Védett szálláshelyen az emberkereskedelem nagykorú áldozatai, valamint szükség esetén a közvetett áldozatnak minősülő személyek helyezhetők el. A védett szálláshely feladata és célja, hogy befogadja a súlyosan traumatizált, kizsákmányolt áldozatokat, költségmentesen biztonságos lakhatást biztosítson számukra. Szükség esetén biztosítsa a krízisintervenciót, emellett az étkeztetést, a ruházattal és tisztálkodó szerekkel való ellátást, valamint szakemberek (jogász, pszichológiai vagy mentálhigiénés tanácsadó, szociális munkás) segítségét. Mindezeken túl komplex, átfogó segítséget nyújt a rehabilitációban, reintegrációban, és közreműködik az emberkereskedelem áldozataként azonosított személy érdekeinek érvényesítésében és a társadalmi reintegrációhoz szükséges intézkedések megszervezésében.