A Budapesti Demográfiai Csúcsot (BDS) kétévente azzal a szándékkal hívják össze, hogy döntéshozók, politikai szereplők, egyházi és civil vezetők, a gazdasági élet és a média szereplői, valamint a tudományos világ képviselői számára platformot biztosítsanak a közös gondolkodásra, a kihívások megvitatására és a közös megoldási javaslatok kidolgozására.

– A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus után is érdemes Magyarországra figyelni, mivel negyedik alakalommal találkoznak a családpolitikai résztvevők Budapesten – e szavakkal nyitotta meg Novák Katalin családokért felelős miniszter a kétnapos konferenciát, amely – immár hagyományosan – az egyházi vezetők áldásával kezdődött.

Egyházi vezetők áldása

Marton Zsolt, a Magyar Katolikus Egyház váci megyés püspöke beszédében Szent Jakab leveléből idézett, Isten áldását kérte a konferenciára, és azt, hogy a résztvevők tevékeny befogadói legyenek a hallottaknak.

Balog Zoltán, a Magyar Református Egyház püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke imádságot mondott a családokért, és Isten áldását kérte a találkozóra.

– Az emberi élet minden területén fontos a közösség – fogalmazott Kondor Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének püspöke. Az egyházi vezető hangsúlyozta, hogy a házasság a legalapvetőbb közösség, amelynek lényegét, értelmét újra és újra fel kell fedezni. A püspök Isten áldását kérte a demográfiai csúcsra, hogy „a közös gondolkodás világító fáklyaként mutasson példát az európai országok számára.”

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija Martin Luther King szavait idézte beszédében: „Ha nincs miért meghalnunk, akkor nincs miért élni.” Az egyházi vezető hozzátette, a gyermekvállalás nemcsak gazdasági vagy fenntarthatósági kérdés, hanem alaptézis. A gyermekvállalás az ember alapkondíciójának része, küldetése.

Novák Katalin: a döntés a fiatalok kezében van

Novák Katalin családokért felelős miniszter köszöntőjében először a magyar nyelv különleges kifejező eszközeit mutatta be.

– „Egészségedre” – a legtöbb külföldi ezt a kifejezést tanulja meg először, amikor Magyarországon jár, és további szavakat nem is ismer meg. Pedig a magyar nyelvben erősen jelen van a családközpontúság – mutatott rá. Példaként említette a testvér, a feleség, a szülő szavakat, illetve a gyerekvárásra használt kifejezéseket: az „áldott állapotban van”, a „terhes” kifejezéseket, illetve az erdélyi csángók által használt „valakinek jövője van” kifejezést.

A miniszter beszélt arról is: a kormány kötelességének és lehetőségének tartja, hogy a magyar családokért dolgozzon, és igyekszik a 40 éve tartó demográfiai lejtmenetet megfordítani.

– Hiszen a demográfiai előrejelzéseket nem kell tényként elfogadni, a döntés ugyanis a fiatalok kezében van. Ahhoz, hogy véget vethessünk a demográfiai télnek, szükség van az ilyen konferenciákra – fogalmazott a családokért felelős miniszter.

Aleksandar Vučić: A túlélés a tét

– Élet-halál kérdése, Szerbia és sok térségbeli ország számára a túlélés feltétele a népesedést érintő kérdés, és az egyik legfontosabb politikai kérdéssé válik – fogalmazott Aleksandar Vučić, a Szerb Köztársaság elnöke.

Beszámolt arról, hogy a két évvel ezelőtti demográfia csúcstalálkozó óta számos olyan intézkedést vezettek be az országban, amiben a magyar példát követték. Hangsúlyozta, e lépések célja, hogy a gyermekvállalást támogassák.

Aleksandar Vučić méltatta a szerb-magyar kapcsolatok javulását is, amelyben meglátása szerint kiemelkedő szerepe van Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek. Kiemelte a magyar kormányfő bátorságát, amiért a két ország közötti nehéz múlt ellenére kiváló kapcsolatot tudott kialakítani Szerbiával.

Példaként említette, hogy 10 évvel ezelőtt, ha a magyarok bármely más ország ellen játszottak akár fociban, akár vízilabdában, kivétel nélkül a másik csapatnak szurkoltak. Ma viszont már a lakosság 80-90 százaléka a magyaroknak drukkol. Ez egy jó példa arra a szerb elnök szerint, hogy miként lehet egy nemzet kötődéseit megváltoztatni, két ország kapcsolatait megjavítani.

A továbbiakban a családokat övező jelenlegi általános hangulatot illusztrálva úgy fogalmazott: „Ma, ha a közösségi médiába kirak valaki egy képet egy szép kutyával, biztos, hogy több like-ot fog kapni, mint ha kiteszek egy képet a csodálatos gyerekemmel, sőt, ma már ez szinte tilos is.”

A szerb elnök meglátása szerint a jogállamiság kérdése után az éghajlatváltozás a második legfontosabb kérdés manapság.

– Természetesen a széndioxid-kibocsátás csökkentéséért is tenni kell, ez nem kérdés. De ez fontosabb, mint a népesedés kérdése, a nemzet túlélése, és a gyerekeink? – tette fel a kérdést Aleksandar Vučić. - Szerintem ez az igazi kérdés – válaszolt egyúttal.

– Bőven eljött a cselekvés ideje, reagálnunk kell, és olyan jövő felé kell tartanunk, ami képes fenntartani a nemzetet – zárta gondolatait a szerb elnök.

Mike Pence: „Erős családból lesz az erős közösség, és az erős közösségből az erős nemzet”

Mike Pence, az Egyesült Államok volt alelnöke mindenekelőtt nagy örömét fejezte ki, amiért végre Magyarországra utazhatott, méghozzá oldalán az USA korábbi second ladyjével, a feleségével.



– Az Amerikai Egyesült Államok volt alelnökeként, férjként, apaként, vadiúj nagypapaként a köszönetemet szeretném kifejezni a konferencia szervezőinek, hogy megrendezték a IV. Demográfiai Csúcstalálkozót, amelynek célja, hogy a család és a házasság örök intézményét ünnepelje – kezdte felszólalását a korábbi alelnök.

Mike Pence kitért arra, hogy jelenleg a nyugati világot egyik válság sújtja a másik után, kezdve a pandémia okozta egészségügyi válsággal, ami minden nemzetet elért a világon, és sok-sok millió ember életét vette el. Emellett meg kell küzdenünk a folyamatosan növekvő gazdasági válsággal is, amiből próbáljuk megtalálni a kivezető utat. Egyre erősebben tapasztaljuk továbbá a bizalom válságát, ahogy az állampolgárok egyre veszítik el a hitet, bizalmat a hagyományos értékekben, intézményekben.

– És végül megtapasztaljuk azt a válságot, ami ma idehozott bennünket, ami a civilizációnak a szívébe döf: az alapmag, a család válságát, a házasságkötések egyre csökkenő számát, és az egyre kedvezőtlenebb válási statisztikákat, valamint az abortuszok egyre növekvő arányát. Miközben azok a különböző kormányzati vezetők, akik ma itt összegyűltek, tudják, hogy erős családból lesz az erős közösség, és az erős közösségből lesz az erős nemzet – húzta alá.

A korábbi amerikai alelnök szerint a civilizációnk számára ahhoz, hogy megmaradjunk, hogy tovább tudjuk adni a következő generációknak azokat a jogokat kiváltságokat, érdekeket és értékeket, amelyeket igazán nagyra tartunk, mindenekelőtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy megőrizzük a család erejét. Ezen alapszik a nemzet, és ezen alapszik az egész civilizációnk.

Mint Mike Pence elmondta, Magyarországon és a térségben több más országban láthatjuk, hogy megfelelő vezetéssel és megfelelő megoldással meg lehet fordítani a demográfiai lejtmenetet. Az amerikai politikus ezzel is méltatta a magyar kormány azon döntését, miszerint a családot helyezi a kormánypolitika fókuszába, majd példaként említett néhányat az elmúlt időszak legnépszerűbb családtámogatási intézkedéseiből.

– Mindig is azt hittem, hogy egy társadalmat annak alapján ítélnek meg, hogyan bánik a legsebezhetőbb tagjaival, a fiatalokkal, az idősekkel, az elesettekkel és a meg nem születettekkel. Most amikor arról beszélünk, hogy meg kell fordítani a demográfiai lejtmenetet, legyünk tisztában azzal is, hogy milyen felmérhetetlen károkat okoz a terhességmegszakítás. Ma, amikor a legfontosabb, hogy megerősítsük a család melletti kiállásunkat, elengedhetetlen, hogy nemzetekként leegyünk felkészülve arra is, hogy ki kell állnunk az életért, az élet mellett. Minden emberi élet fontos! – hangsúlyozta felszólalása végén Mike Pence.

Janez Janša: „Az erős családokban a gyermekek is boldogabbak”

Janez Janša, a Szlovén Köztársaság miniszterelnöke az Európai Bizottság soros elnökeként is üdvözölte a IV. Budapesti Demográfiai Csúcsot.

– Az Európai Unió pillanatnyilag vitatkozik Európa jövőjéről. Úgy gondolom, a mai összejövetel az egyik legfontosabb része ennek a vitának, hiszen a demográfiai válság az egyik legfontosabb kérdés, illetve probléma ma, amely az egész kontinens előtt és az Európai Unió előtt áll – szögezte le a szlovén kormányfő.

Janez Janša hozzátette, pillanatnyilag gyakorlatilag nincs olyan ország a világban, amelyet ne érintenének a demográfiai kérdések: vannak olyan országok, melyek egyik oldalról érintettek, míg más államok a másik oldalról. Európa „a probléma negatív oldalán” található.

– A demográfiai kérdések mindenre hatással vannak, az iskolarendszerről kezdve az adózáson és a gazdaságon át az egészségügyig és a nyugdíjrendszerig – hangsúlyozta a szlovén miniszterelnök. – Mindannyian tudjuk, hogy az egyenleg világos: ha nincsenek fogyasztók, nincs gazdaság, ha nincsenek diákok, nincsenek iskolák, ügyfelek nélkül pedig nincs értékesítés, nem lehetnek önkormányzatok, államok, települések. Tehát minden az emberekről szól, és nagyon sok helyen kezdenek el fogyni az emberek, ami teljesen egyértelmű tendencia. Ez egy hatalmas probléma, amit többé nem hagyhatunk figyelmen kívül. A demográfia egy jelentős problematika, amely az országaink jövőjéről, minden ország jövőjéről szól, hiszen egyetlen ország sem létezhet emberek nélkül – fejtette ki.

A politikus szerint az, hogy valakinek van-e gyermeke vagy nincs, nagyon személyes döntés. Az, hogy valakinek egy gyermeke vagy három gyermeke van, ugyancsak személyes választás kérdése. Ezek tények és ez így is kell, hogy maradjon. Ugyanakkor a kormányfő meglátása szerint nagyon sok olyan fiatal van, aki szeretne több gyermeket, de mégsem vállal többet. Néha azért, mert érinti őket a munkanélküliség, néha azért, mert nincs hol élniük, néha pedig több tényező eredményeként alakulnak így a dolgok.

– Könnyebbé kell tenni a fiatalok számára a családalapítást, és támogatnunk kell, előtérbe kell helyeznünk a családokat, hiszen a családok jelentik a társadalom magját, az erős családok alkotják az erős társadalmat – tette hozzá Janez Janša. – Az erős családokban a gyermekek is boldogabbak, és jobb esélyekkel indulnak, hogy sikerre vigyék a saját életüket.

A szlovén miniszterelnök kiemelte: a demográfiai válság már több évtizede probléma Európában, az 1950-es évekhez képest a születések aránya akár 40-50-60, sőt kivételes esetekben 70 százalékkel is csökkent. Mint mondta, egyetlen európai országban sem születik elegendő gyermek ahhoz, hogy stabilan fenntarthassa a saját lakosságát,

– Ez az egyik oka annak, hogy az Európai Bizottság végre egy speciális demográfiai portfóliót vezetett be – jegyezte meg a soros elnök. – Amikor a legutóbbi bizottságot megválasztottuk, létrehoztunk egy pozíciót, amelynek célja a demokráciáért és a demográfiáért való felelősség, ami egy nagyon érdekes kombinációja ezeknek a kérdéseknek, de úgy gondolom, hogy egyben egy lépés is a megfelelő irányba. Azonban csak egy első lépés, még mindig várjuk a bátor javaslatokat, valamiféle európai programot, amelynek célja, hogy a családokat helyezze előtérbe. És mivel pillanatnyilag folynak a viták Európa jövőjéről, úgy gondolom, hogy a mai Budapesten megszervezett negyedik fórum az egyik legfontosabb része ennek a jövőbe nyúló vitának. Mindenképpen a demográfia kérdése az egyik legégetőbb megoldandó feladat, és az elkövetkező években, évtizedekben is az marad – mutatott rá Janez Janša.

Andrej Babiš: „A család a társadalom alapja”

– Amikor a 2019-es Demográfiai Csúcson találkoztunk. még senki nem sejtette, hogy milyen nehéz időszak vár ránk, de ahogy egy cseh mondás tartja: „Minden rossz jó valamire”. Többek között a Covidnak köszönhetően mélyen elgondolkodtunk azon, hogy milyen is ez a globalizált világ valójában. Arra is rávilágított a vírus, hogy mennyire fontos érték a család, amely a fenntarthatóság kulcsa. Nemcsak a már meglévő családokat szükséges összetartanunk, hanem életet kell adnunk a következő generációnak is. A család ugyanis a társadalom alapja, kezében a jövő – mondta Andrej Babiš, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke. Majd arról beszélt, hogy más államokhoz hasonlóan Csehország is szembesül demográfiai kihívásokkal.

– Országunkban mindössze 42 év az átlagéletkor, amely körülbelül Európa átlagának felel meg. Az ország azonban még mindig messze van a 2,1-es termékenységi mutatótól, amely szükséges a népesség fennmaradásához. Izraelben 3,1 ez a szám, és Afrikában a legnagyobb a szaporulat: 7 feletti. A kontinensen 1 milliárd ember él; előreláthatólag 2100-ban ez a szám négyszer annyi lesz, miközben a többi földrészen a lakosság száma folyamatosan csökken – világította meg. Megítélése szerint ennek a jelenségnek az a fő oka, hogy az emberek kényelmesek, illetve fiatal korban inkább karrierre, mintsem családalapításra vágynak. A nők átlagosan 37 éves korukban szülik meg az első gyermeküket és sokszor arra hivatkozva nem vállalnak gyermeket előbb, hogy anyagilag nem engedhetik meg maguknak.

– Nekünk, politikai vezetőknek mindent meg kell tennünk azért, hogy mindenkinek legyen lehetősége arra, hogy bővíthesse a családját és társadalmunk fenntarthatósága növekedjen, hiszen a gyermek a család és az emberi létezés értelme – hangsúlyozta Andrej Babiš. Hozzátette, hogy családtámogatásokkal és adókedvezményekkel lehet segíteni a családokat a gyermekvállalásban, az anyagi segítség mellett ugyanakkor fontos, hogy megváltoztassuk a társadalmi tudatot is.

– Pozitív példákat kell mutatnunk, hiszen az emberi boldogságot nem lehet kizárólag pénzben mérni. Az egyetlen fenntartható megoldás a jövőre nézve, ha a születések számát növeljük, nem pedig az, ha más országok népeit befogadjuk. Közös utunk, hogy az embereken ott segítsünk, ahol születtek, így nem fogunk a későbbiekben olyan nehéz helyzetbe kerülni, mint sok más európai ország – fejtette ki a cseh kormányfő.

Milorad Dodik: „Meg kell állítani az elnéptelenedést”

– Érdekes hallani a különböző stabil országok döntéshozóinak beszédeit, akiknek erős intézményekkel a hátuk mögött mindenük megvan ahhoz, hogy országuk erős állam legyen. Jómagam viszont olyan területről jövök, amely sok problémát hozott magával a húsz évvel ezelőtti polgárháborúból. Nehézséget okoztak számunkra azok az ideológiák, amiket a liberális államok ránk erőltettek és Jugoszlávia szétesése sem kedvezett nekünk. Felvetődik a kérdés hát, hogy mi korrekt és mi nem politikai szemszögből? – kezdte Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja. Majd egy személyes történettel folytatta.

– A négy és fél éves unokám egy nap kijelentette nekem, hogy „Papa, én elnök leszek!” Mire megkérdeztem tőle, hogy miért? „Mert az a normális, ha a Szerb Köztársaság elnöke egy szerb ember”. A kisunokám már ennyi idősen tanít engem arról, hogy mit is jelent pontosan a nacionalizmus – tette hozzá.

A politikus megemlítette, hogy Bosznia-Hercegovinában sokkal több gyermek született a polgárháború idején, mint békeidőben.

– Ez elképesztően abszurd. Mégis, vajon miért ürül ki az ország? Mert a problémák egyre csak gyűlnek és mi nem oldjuk meg őket. A fiatalok külföldön próbálnak szerencsét, és sokuk mögött nincs olyan összetartó család, amely itt marasztalná őket. Európa több országában a kiürült helyekre migránsok kerülnek, akik miatt még több helyi hagyja el az országot, és ezen negatív hatások hozzánk is elérnek. Amennyiben ez a folyamat ilyen ütemben halad tovább, úgy néhány évtized múlva nem európaiak fognak a kontinensen élni, hanem a világ egyéb nációi. A más kultúrából érkező és más vallást gyakorló népek viszont nehezen asszimilálódnak ebbe a környezetbe és destabilizálják a társadalmat. Nem fogom engedni, hogy országunk az illegális migráció parkolóhelyévé váljon, egy idő után ugyanis már a döntéshozatalba is be fognak kapcsolódni, és az unokám hitvallása, miszerint szerb ember álljon a szerb kormány élén, sajnos érvényét veszíti – mondta.

A politikus ezután azt taglalta, miként lehetne gyermekvállalásra ösztönözni a nőket. Ehhez szerinte módosítani kell az általános hangulaton és környezeten, sőt, egész Európa hozzáállásán változtatni kellene.

– Mi mindig a családot helyezzük előtérbe, mert nincs állam család nélkül, ahogy család sem létezik állam nélkül. Azt gondolom, hogy nekünk, hasonlóan gondolkodó vezetőknek gyakrabban kellene összeülnünk, hogy közös erővel megállíthassuk a depopuláció felé tartó vonatot, mert csak azoknak a népeknek van jövőjük, akiknél születnek gyermekek – összegezte Milorad Dodik.

Orbán Viktor: „Isten, haza, család – ez a magyar konzervatív gondolkodás jelszava”

– A Budapesti Demográfiai Csúcs nem csupán egy tudományos konferencia, idén ezen számos ország vezetője is részt vesz tudósokkal és döntéshozókkal kiegészülve – kezdte Orbán Viktor magyar miniszterelnök. – Azért jöttünk össze, hogy a demográfiai kérdések nehézségének és felismerésének a tapasztalatait tettekre váltsuk! Eddigi miniszterelnöki éveimben tapasztaltam, hogy az értékeink melletti elkötelezettség és a felismerések kormányzati intézkedésekké alakítása komoly kihívás – tette hozzá.

– Nem mindenki gondolja, hogy ezeken a demográfiai nehézségeken gondolkodni és dolgozni kellene. Mi viszont azért vagyunk itt, mert nem elszenvedni, hanem alakítani szeretnénk a körülményeinket. Isten, haza, család – ez a magyar konzervatív gondolkodás jelszava – erősítette meg a magyar miniszterelnök, aki egyúttal öt gyermek édesapja és öt unoka nagypapája.

– Együtt küzdünk Közép-Európa értékeiért, a digitalizáció, a zöldítés és a klímakérdés kihívásai mellett nem szabad megfeledkezni a demográfiai kérdésekről sem. A migráció helyett mi a férfi-nő kapcsolat alapján álló család támogatásában hiszünk – hangsúlyozta a kormányfő.

– Látnunk kell, hogy bizonyos nyugati civilizációk nem képesek reprodukálni magukat és azt sem tudják eldönteni, hogy ez probléma-e. Európában 1000 éves, kulturális alapokon álló népek élnek, a népességfogyással kieső munkaerő ugyan a gépesítésnek köszönhetően pótolható, de itt egy ország akkor működik, ha a vezetők azonos alapokon állnak. A gazdasági megközelítésen alapuló utak járhatatlanok. A népességfogyás egyenlétének egyetlen megoldása létezik, az államnak segítenie kell a családalapítást és elhárítani minden akadályt – jelentette ki Orbán Viktor.

Majd arról beszélt, hogy a magyar családpolitika öt pilléren áll.

– Kiemelt szempont, hogy anyagi értelemben is jelentsen előnyt a család, fontosnak tartjuk saját tulajdonú lakáshoz segíteni a családokat, az édesanyákra építjük a családpolitikánkat, az egész ország működésének családbarátnak kell lennie, illetve meg kell védenünk a család intézményét és a gyermekeket – részletezte.

– A rossz gazdasági összefüggések sokakat eltántorítanak a gyermekvállalástól, de a kormányzati döntéseknek köszönhetően újra gazdasági előnnyé tettük a gyermekvállalást. Úgy kell támogatást adni a családoknak, hogy közben a gazdaság tartósan növekedjen és fejlődjön. A GDP 5%-át fordítjuk a családtámogatásra, összekötöttük a munkát és a gyermekvállalást, de a nők kezébe adtuk a döntést, ők határozhatják meg, hogy dolgoznak vagy gyermeket vállalnak. Magyarországon még csak az út felénél járunk, de az irányt ismerjük. Az elmúlt évek tendenciáinak köszönhetően a házasságkötések száma megduplázódott és 41 százalékkal csökkent a művi terhességmegszakítások száma. Ha nem lettek volna a bevezetett családpolitikai intézkedések, 120 ezerrel kevesebb gyermek született volna idehaza – világított rá az elmúlt évek eredményeire a miniszterelnök.

– A család a nemzet fennmaradásának alapja. Gyermeket vállalni öröm, de egyben áldozat is. Sokszor nehézséggel jár, de egy olyan lemondás, amely segít minket. Mi más fejezhetné ki az önszeretetünket, minthogy a gyermekeink által életünket érdemesnek találjuk a folytatásra? – zárta gondolatait Orbán Viktor.

A IV. Budapesti Demográfiai Csúcson jelenlévő államvezetők aláírták azt a deklarációt, amellyel kiállnak a családbarát gondolkodás és a közös értékek mellett. A dokumentummal elkötelezik magukat, hogy hatékony családpolitikával segítik a gyermekvállalást, a fiatalok családtervezési céljainak megvalósulását, ösztönzik a méltányos béreket, a munkát biztosító munkaalapú gazdaság fejlesztését. Egyebek mellett szorgalmazzák azt is, hogy a demográfiai szempontok valamennyi uniós szakpolitikában érvényesüljenek.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter Facebook oldalán az alábbi kis hangulatvideót osztotta meg a konferenciáról.

Gondolatok a család szerepéről Európában – Kerekasztal

„Az érzelmi, pszichés támaszt kizárólag a család adja, azt a társadalom nem tudja biztosítani”. „A kultúra többezer apró háztartásban, családban öröklődik tovább”. „A család az egyetlen olyan intézmény, amiben igazán önmagunk lehetünk”. E megállapítások hangzottak el a IV. Budapesti Demográfiai Csúcs első napjának délutáni előadásaiban, amelyek a „Gondolatok a család szerepéről Európában” témakör köré rendeződtek.

„Az igazságot nem birtokoljuk, viszont a cselekvésünk mozgató erejévé tehető”

– Hívőként valljuk, hogy a család alapja, központja, védőbástyája a teremtő és szabadító Isten. Isten akarta azt, hogy családban éljünk, a család Isten ajándéka – mondta Balog Zoltán püspök a kerekasztalbeszélgetésen. Meglátása szerint kevés racionálisan eljutni odáig, hogy az emberiség jövője, jelene és múltja a család. Kevés, ha csak racionálisan belátjuk, hogy ez az út, ehhez valami erőforrásra és akaratra van szükség.

A Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke kiemelte: az élet és a párkapcsolati kultúra folyamatosan változik. – Kérdés, hogy mi az, ami közben nem változott? Hogyan lehet azt, ami örök, megvalósítani abban, ami változó, ideiglenes? – vetette fel a kérdést.

– Az igazságot nem birtokoljuk, viszont a cselekvésünk fonalává, mozgató erejévé tehető – fogalmazott a püspök.

„A családpolitika nem tekinthet a családra pusztán költségként”

– Ideológiai harc folyik Európában. Vannak, akik azt gondolják, hogy az individuum a társadalom alapsejtje, míg mások azt hiszik, hogy ez a család – fogalmazott Marion Maréchal, a francia Társadalom-, Gazdaság- és Államtudományi Intézet főigazgatója, aki azt is elmondta, hogy ő maga az utóbbiban hisz.

– Az, ahogy a család szerveződik, működik, az alapja annak, ahogyan a társadalomban élünk – tette hozzá a főigazgató.

Beszélt arról is, hogy meglátása szerint a család szolgáltat a társadalom felé. A reprodukció mellett ilyen szolgáltatás az is, hogy a család átalakítja a személyt fogyasztóból termelővé. Ennek köszönhetően már nemcsak passzív fogyasztók vagyunk, hanem cselekvő termelői is a társadalomnak.

– Ahhoz, hogy valaki termelővé váljon, körülbelül 20 évig kell családban nőnie, és megtanulnia az együttélést, a szolidaritást, és azt, hogyan éljünk a társadalomban. Az érzelmi, pszichés támaszt pedig kizárólag a család adja, azt a társadalom nem tudja biztosítani – fogalmazott a francia Társadalom-, Gazdaság- és Államtudományi Intézet főigazgatója.

– Éppen azért, mert a család szolgáltat, a családpolitikanem pusztán költségként, sokkal inkább befektetésként tekinthet rá – zárta gondolatmenetét Marion Maréchal, aki szerint a család egy teljesen nélkülözhetetlen befektetés.

„Újra fel kell fedeznünk a család fontosságát”

– Újra fel kell fedeznünk a család és a házasság szerepét, fontosságát. A kultúra ugyanis a többezer apró háztartásban, családban öröklődik tovább – hangsúlyozta Dr. Christiaan Alting von Geusau, a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatának elnöke.

Meglátása szerint egyedül a család az az egység, amely szereti az egyedeit. A szülők egymás iránti szeretete adja a gyerekek és a család erejét. A családoknak és a gyerekeknek stabilitásra van szükségük, és véleménye szerint, ha a család elbukik, akkor a társadalom, az állam is elbukik.

– Minden korábbi és jelenkori hibája és gyengesége ellenére a család az az erős szikla, amire a társadalmak épültek. Egészséges és stabil családok nélkül nem lesz Európa – hangsúlyozta Dr. Christiaan Alting von Geusau.

„A család az egyetlen olyan intézmény, amiben igazán önmagunk lehetünk”

– A család alapértelmezetten az igazság intézménye. Az egyetlen olyan intézmény, amiben igazán önmagunk lehetünk, nem pedig az, aminek sokszor kifelé látszunk – fogalmazott Jaime Mayor Oreja, volt spanyol belügyminiszter és európai parlamenti képviselő.

Az „Egy Közülünk” (One of Us) Szövetség elnöke úgy véli: „a családon belül nincs rejtőzködés, bujkálás, képmutatás. Itt azok vagyunk, aminek látszunk, hibáink, erényeink, kicsinyességünk és önzésünk a családon belül olyan szinten fejeződnek ki, mint semmilyen más intézményben. Egy családban egyszerre tanítunk és tanulunk, egyszerre adunk és kapunk. A család az első olyan hely, ahol az erényeinkre oktatnak.”

– A család válsága az igazság válságának közvetlen következménye. Nem tiszteljük az igazságot, sőt, haragosak vagyunk rá, menekülünk előle. Ha pedig az igazság válságban van, az a család válságához vezet – véli Jaime Mayor Oreja, aki idén 3. alkalommal vesz részt a konferencián.

Kelemen Hunor: „Ahol nem születnek gyerekek, ott nem beszélhetünk fenntartható fejlődésről”

A következő, Demográfia és fenntarthatóság című kerekasztalbeszélgetés első felszólalójaként Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a világ minden részét valamilyen formában sújtó demográfiai válság kapcsán a Romániában az elmúlt három évtizedben, a diktatúra összeomlása óta tapasztalt radikális népesedéscsökkenésről számolt be.

– Az elmúlt 31 év alatt Románia évente elveszített egy 116 ezer lakosú települést, nagyjából egy Marosvásárhely nagyságú várost – vázolta a szomorú helyzetet. – Ezek csupán statisztikai adatok, de minden egyes szám mögött életek, sorsok vannak, remény és reménytelenség, öröm és bánat egyaránt.

A népességszám drasztikus csökkenésének okait elemezve a politikus a jobban fizető munka reményében nyugatra tartó munkaerő elvándorlását tartja az egyik legnagyobb problémának.

– Ez a folyamat felbomlott családokat, magukra maradt gyerekeket jelent az egyik oldalon, a másikon pedig a szakképzett munkaerő hiányát eredményezi –. mutatott rá.

Kelemen Hunor úgy véli, a kilátások nem túl jók, amennyiben ezek a trendek folytatódnak, a szociális rendszer összeomlik, a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná fog válni, és Románia számos régiója elnéptelenedhet.

Az RMDSZ elnöke szerint a demográfiai válság másik okozója az életminőség szintjéhez vezethető vissza. Hozzátette, habár ma már jelentős javulásról beszélhetnek, de az előttük álló munka sokkal nagyobb, mint az, amit eddig elvégeztek.

- A kormány tisztában van azzal, hogy több fronton kell lépnünk, és azzal is, hogy versenyt futunk az idővel. Először az életminőségen kell javítanunk, és ez a létfontosságú infrastruktúrák megépítését jelenti. A másik nagy kihívás az oktatási reform, de a kis- és középvállalkozások megerősítése és a munkahely teremtés is a kiemelt céljaink közé tartozik – emelte ki a legfőbb kormányzati teendőket.

- A legfontosabb feladatunk, hogy újragondoljuk a család- és a gyermeknevelési támogatási rendszert. Olyan új támogatási politikára van szükség, amely segíti a fiatal családokat, ösztönzi a gyermekvállalást és –nevelést, bővíti a fiatalok lakásvásárlási lehetőségeit és támogatja a többgenerációs családokat. Szívügyünk a család, mert ott, ahol nem születnek gyerekek, ott, ahol szétesnek a családok, ahol meggyengül ez a szövet, ott nem lehetséges fenntartható fejlődésről beszélni – jelentette ki.

Palkovics László: „Fontos, hogy az egyetemistáknak minél több képzési lehetőséget biztosítsunk”

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter felszólalásában mindenekelőtt arról beszélt, hogy a technológia miként fogja befolyásolni a következő generáció életét. Ennek kapcsán több, ebben a témában készült friss tanulmányra hivatkozva vizsgálta többek között azt a kérdést, hogy a jövőben a robotizáció hogyan hat majd az új munkahelyek teremtésére, illetve a meglévő munkahelyek elvesztésére. Emellett beszámolt a szakképzési rendszer két éve tartó átalakításáról is.

– 2014-ben mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban nekifogtunk a duális képzés bevezetésének, ami azt jelenti, hogy nemcsak az iskola képzi a hallgatókat, hanem vele párhuzamosan, mintegy gyakorlati oktatás keretében a vállalatok is. Ugyancsak 2014-ben elkezdtük átalakítani a felsőoktatás rendszerét, aminek eredményeképpen a magyar felsőoktatás közel 8 év elteltével egészen másképp néz ki, mint 2014-ben – hangsúlyozta Palkovics László.

– A program nagyon fontos eleme, hogy az egyetemistáknak minél több lehetőséget biztosítsunk, ezért a nappali tagozatos hallgatók az alap- és a mesterképzésben is a korábbinál jóval több féle támogatott képzési formában és projektben vehetnek részt akár Magyarországon, akár külföldön – tette hozzá a miniszter.

„Legyünk büszkék a nagycsaládosokra!”

Ezt követően Aczél Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézet igazgatójának vezetésével izgalmas nemzetközi panelbeszélgetés vette kezdetét, hat nemzet kiemelkedő szakembereinek részvételével. A jelenlévő szakértők a többi között olyan fontos és érdekes kérdésekre keresték a választ, mint hogy: mit jelent a fenntarthatóság a családok szemszögéből? Hogyan függ össze a fenntarthatóság a gyermekvállalással? Igaz-e, hogy akik sok gyermeket nevelnek, azok alapvetően környezettudatosabban élnek?

A beszélgetés résztvevői mindannyian úgy vélték, hogy bár a gyermekek kihívást jelentenek a fenntarthatóság szempontjából, ugyanakkor ők a fenntarthatóság feltételei is. A szakemberek

teljes mértékben egyetértettek abban, hogy családok nélkül a jövő fenntarthatatlan, ezért is kell koncentrálnunk a családok megtartására.

– Erős családok tudnak erős és egészséges társadalmat alkotni, nélkülük a civilizációnak nincsenek lehetőségei. Mindannyian felelősek vagyunk a következő generáció felneveléséért, és legyünk büszkék a nagycsaládosokra! – összegezték az elhangzottakat.

Schmidt Mária: „Csak az szül gyermeket, aki hisz”

A IV. Budapesti Demográfiai Csúcs nyitónapjának utolsó szakaszában a Nők a családokért téma köré szerveződött előadásokat hallgathatták meg a résztvevők. A kerekasztal-beszélgetést a Terror Háza Múzeum főigazgatójának, Schmidt Máriának a felszólalása vezette fel, aki felhívta a figyelmet a nyugat-európai irányból népszerűsített propaganda veszélyeire.

– Európának nem ártana tanulnia a múltból – jelentette ki a főigazgató. – Fontos biológiai és etikai kérdésekre kell válaszokat találni, többek között a mesterséges megtermékenyítés, a klónozás és a nemváltás népszerűsítése kapcsán. Annak ellenére, hogy folyton a jövőről beszélünk, egyáltalán nem mérjük fel, hogy döntéseink milyen hatással lesznek majd hosszútávon az életünkre – tette hozzá.

– A XX. század nyertesei a nők, akik tanulnak, dolgoznak és dolgoztatnak – mutatott rá a továbbiakban Schmidt Mária. – Mostanra a férfiak is elfogadták, hogy ki kell venniük a részüket a házimunkából a család érdekében. Az Orbán-kormány igyekszik egyre nagyobb megbecsülést kiharcolni a gyermeket vállalók számára, de nincs ez mindenhol így a világban. Az Egyesült Államokban például magánügynek tekintik a gyermekáldást, pár hét után illik visszamenni dolgozni az édesanyáknak… – A magyar nők virtuózok – erősítette meg Schmidt Mária. – Egyszerre dolgozók, feleségek és anyák.

Az előadó azt is kiemelte: a nyugati társadalmak az egyén kiteljesedésének gátjaként tekintenek a gyermekre. – Ha viszont nem adnak esélyt egy újabb generációnak, mégis mi tartja össze a nemzetet? – tette fel a kérdést.

Arra is kitért, hogy a migrációs válságra Nyugat-Európa egy esélyként tekint, és a betelepülésben látja a megoldást. – Szerintünk viszont Európának és benne Magyarországnak azon kell dolgoznia, hogy tudatosítsa, hogy az anyaság az igazi érték. Csak az szül gyermeket, aki hisz – fontos, hogy legyen miben reménykednünk! – zárta gondolatait.

„Mi a családokban hiszünk”

A nap utolsó kerekasztal-beszélgetését Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár moderálta, aki témafelvetésében idézett egy közismert mondatot, miszerint minden sikeres férfi mögött egy nő áll. A színpadon Nagy Anna, az Egyszülős Központ Alapítvány kuratóriumi elnöke, Bogyay Katalin, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, Julija Stepanenko parlamenti képviselő, a lett parlament alelnöke, Sharon Slater az egyesült államokbeli Family Watch International elnöke, Gál Kinga európai parlamenti képviselő és a nigériai Obianuju Ekeocha orvos-tudós, szakértő, író, a Target Africa szerzője osztotta meg gondolatait. Abban mindannyian egyetértettek: fontos megadni az édesanyáknak a lehetőséget, hogy élvezzék az anyaságot.

A résztvevők megerősítették, hogy a moderátor felvezetésében citált mondat fordítva is igaz, hiszen minden sikeres nő mögött is áll egy férfi, sőt, még inkább mellette, illetve azt is hozzátették, hogy ideális esetben egy teljes család áll a sikeres családfő mögött.

– A szülőknek is szükségük van a stabilitásra, akkor tudják továbbadni a gyereknek, akkor lesz ideális az egyensúly – jelentette ki Nagy Anna, az Egyszülős Központ Alapítvány kuratóriumi elnöke. Majd arra is kitért, hogy kontinensünk a nyugat-európai irányadó, bölcsőellenes szemlélet szellemében halad előre, ami rendkívüli veszélyeket rejt magában.

– Mi nem szeretnénk megváltoztatni Európa identitását – mondta Gál Kinga európai parlamenti képviselő. – Mi a családokban hiszünk. Sokszor csúnya viták folynak erről a mindennapokban, de hiszünk benne, hogy a stabil családban élők nehezebben befolyásolhatók, ezért érdemes harcolnunk értük. II. János Pál pápát idézném: egy szuverén élő nemzet olyan családokból áll, akik ismerik küldetésüket és szerepüket!

A Londonban élő nigériai Obianuju Ekeocha orvos-tudós, író, a Target Africa szerzője az Afrikában tetten érhető gyakorlatokról is szót ejtett.

– Dél-kelet Nigériában olyan környéken nőttem fel, ahol éreztem, hogy a nők jelentik az áldást a társadalom számára – kezdte az író-szakértő. – Ott a gyermekáldásért imádkozott mindenki, hiszen az anyaságon keresztül ismerkedtek meg a nők a csodával. Afrikában sok nő dolgozik a politikában, de vannak orvosok is, akik élvezik az anyaságot és élvezik a karrierjüket is. Ebből az Európai Unió is sokat tanulhatna.

– Anya, gyermek, család – ez egy olyan univerzális értéksor, amelyhez mindenki tud csatlakozni. Ezt már Bogyay Katalin a Magyar ENSZ Társaság elnöke mondta, aki kiemelte: a nőknek szükségük van a férfiakra is a családdá válás felé vezető úton.

– A családunkban édesapám, a férjem és a nevelésünk hatására természetesen a fiam is olyan emberré vált, hogy ki tud állni egy nő mellett. Erre szükség van a teljes harmónia elérése érdekében. Továbbá mindenképp fontos: meg kell hagyni a nőnek, hogy választhasson a munka és a család között, hogy harmóniában élhesse az életét.

– Amit Magyarország tesz a családi értékek támogatása mentén, azt nagyon nagyra értékeljük Lettországban – jelentette ki Julija Stepanenko parlamenti képviselő, a lett parlament alelnöke. – Mi is küzdünk a demográfiai problémákkal. Tízezer gyermekre lenne szükség, hogy meglegyen az egyensúly a születésszám és a halálozások között. Ezen dolgozunk. Magyarország jó példával jár elöl a gyakorlatot illetően: Európa minden részén meg kell értetnünk, hogy a férfi az apa és a nő az anya!

Zsigó Róbert: „Nem el-, hanem vissza kell térni a család konzervatív értelmezéséhez”

Zsigó Róbert családokért felelős miniszterhelyettes zárszavában felidézte, hogy a konferencia résztvevői a nap folyamán azt járták körbe: a család, mint a társadalom legkisebb egysége hordoz-e még komoly értéket. Mint fogalmazott, több ország kevéssé támogatja az olyan alapokat, mint a család, a nemzet, a hit – holott napjainkban szerinte épp ezekre kellene hangsúlyt helyezni.

Utalt arra, hogy az állam csak úgy tudja célba juttatni a családoknak szánt támogatásokat, ha a jogrendszer meghatározza, kit tekint családnak. Hazánkban az alaptörvény ezt világosan rögzíti. Úgy vélte, fontos az egyértelmű és tiszta fogalommeghatározás, ha szeretnénk megóvni értékeinket.

Ami a fenntartható növekedést, fejlődést illeti: az erről szóló vitákban sajnos sokan a gyermekvállalás számlájára írják a környezeti gondok súlyosbodását. Vannak, akik ezért ódzkodnak a családalapítástól. Ám e gondolat mentén haladva a fenntarthatóságért, a bolygó védelméért folyó harc akár oda is vezethetne, hogy már nem lenne kinek átadni a jövőt.

– De szerintünk nem a gyermekvállalás, hanem a pazarlás veszélyezteti a Földet – hangsúlyozta Zsigó Róbert –, sőt, a kutatások szerint éppen a családban zajló felelős neveléssel lehet átadni a környezetvédő szemléletet.

A miniszterhelyettes arra is kitért: ma már bizonyított tény, hogy ahol lehetőség van a biztonságot, értéket teremtő munka és a családi élet összeegyeztethetőségére, ott több gyermek születik. Jelezte, a magyar kormány igyekszik biztosítani a kereteket és feltételeket, hogy ha egy pár gyereket szeretne vállalni, annak ne legyen akadálya.

– Nem el-, hanem vissza kell térni a család konzervatív értelmezéséhez. Szeretnénk elérni, hogy a családra ne egyfajta visszatartó erőként, hanem értékként tekintsen mindenki – hangsúlyozta zárszavában a miniszterhelyettes.