Nemzetközi csúcstalálkozó a családok biztonságáért – 2. nap

A család a biztonság záloga – ez a mottója az V. Budapesti Demográfiai Csúcsnak, amelyet 2015 óta kétévente rendeznek meg a magyar fővárosban. Az egyre komolyabb hagyományokra visszatekintő, demográfiai kérdésekre fókuszáló jelentős nemzetközi esemény színes programjában idén két nap során négy földrészről mintegy hatvan állam- és kormányfő, egyházi vezető, véleményvezér, médiaszemélyiség, gondolkodó, civil szervezeti vezető osztja meg meglátásait, elképzeléseit, gondolatait a családok jövőjét érintő kérdésekben. Az idei csúcstalálkozó központi témája a demográfia és a biztonság.  

A műsorvezetők, Somossy Barbara és Mohay Bence megköszönték a csúcstalálkozó résztvevőinek és nézőinek a közreműködésüket, és meginvitálták a családokat a szombati családi nap programkavalkádjára.  

Vujicic: „Azt kérem Istentől, hogy védelmezze Magyarországot!”

Az V. Demográfiai Csúcs második napjának záró előadója Nick Vujicic volt. A karok és lábak nélkül született motivációs tréner, szónok és prédikátor 17 éves kora óta tart inspiráló előadásokat.

– Örülök, hogy egy ilyen aktuális témában szerveztek csúcsot Magyarországon, mint a demográfia – kezdte előadását Nick Vujicic. – Ausztrál vagyok, áldott vagyok, hogy tizenévesen a szüleim megtanítottak arra, hogy mindig tisztelettel viseltessek mások iránt és a hit legyen az életem alapja. Gyerekkoromban az orvosok 80 százaléka azt mondta, hogy egy végtagok nélküli ember nem életképes. A hitem ekkor is segített. Nem tudjuk, hogy mit taníthat nekünk az Isten, amíg nem adjuk át nekünk életünk darabkáit. Házas vagyok, egy japán-mexikói származású nő a feleségem és egy csodálatos örökséggel és családdal rendelkezünk. Szerelem volt első látásra. Négy gyönyörű gyermekünk van, a legidősebb 11 éves fiú, a kisebbik fiam 8 éves, az ikerlányaink pedig 5 évesek. És én vagyok a legalacsonyabb a családban…

– Sokan nem hisznek a mennyországban, de az Isten nélküli világ csak a pénzt szolgálja. Nem azért lesz pénzünk, mert hatalmasok vagyunk, hanem pénzt akarunk szerezni, hogy hatalmat kapjunk – mutatott rá.

– Hálás vagyok az életemért. A Budapesti Demográfiai Csúcson tartok előadást, több milliárd ember látott a tévében, tankönyvekben szerepelek, 45 elnökkel találkoztam karok és lábak nélkül. Szerb felmenőkkel, ausztráliai szülöttként, amerikai lakosként is leginkább az Isten országába tartozónak vallom magam.

– A család a biztonság záloga! Négy alapvető elv van, amelyet meg szeretnék osztani itt a színpadon: igazságosság, becsületesség, együttérzés és béke. Ami leginkább reménytelenné tesz egy embert, ha börtönbe zárjuk. A depresszió kialakulásához is hozzájárul az elmagányosodás. Ha a technológia átprogramozza az agyunkat, az veszélyesebb, mint a drog. Mindenki felteheti magának a kérdést: mikor beszélgetett a gyerekeivel, az iskolától vagy a szobájuk kitakarításától függetlenül? A feleségemmel hetente randevúzunk és rendszeresen megkérdezem: mi az, amit nem teszek meg, pedig szeretné? Mit szeretne, hogy abbahagyjak és mit szeretne, hogy folytassak?

– A családi értékek rendkívül erősek. Mindig öröm Magyarországra jönni, mert ez egy olyan ország, ahol kiemelkedően érvényesül Isten tisztelete – fogalmazott.

– Sok az okos ember Magyarországon, ennek a nemzetnek a szülötte találta fel a többi között a Rubik-kockát vagy a golyóstollat is. Nyitottak az újításokra, a saját megoldásokra. Ezért is szeretem ezt a Budapesti Demográfiai Csúcsot, mert ezzel részei lehetünk a jelenünket érintő kihívásokra adott válaszoknak, a megoldásoknak.  

Az előadás végén Nick Vujicic színpadra szólította Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy együtt imádkozzanak.

– Köszönjük, atyánk, hogy van egy ország a világon, amely a sok támadás ellenére sem sodródott el a valódi értékeitől. Amíg Jézus eljön, addig várni fogjuk. Kérünk, Urunk, add meg a szülőknek a bátorságot és az erőt, hogy őszintén beszéljenek a gyerekeikkel, hogy ne a technikában éljenek, sokat önkénteskedjenek, építsenek barátságokat, és azt is köszönjük, hogy helyrehozod a házasságokat. Bátorságot és belátást kérünk. Köszönjük, hogy védelmezed Magyarországot!

Nick Vujicic előadása végén búcsúzóul elénekelte az Amazing Grace című dalt, majd vastaps és álló ováció kíséretében hagyta el a színpadot. 

Harmath Kornélia, a Virtuózok V4+ különdíjasa és húga, Gabriella hárfaelőadását hallgathatták meg az egybegyűltek.

Család: Az ideológiai viták kereszttüzében – szakmai panelbeszélgetés  

 – Vannak olyanok, akik a családot a mentális problémák forrásának tekintik – mondta Michael Tibollo kanadai mentális egészség- és addikció-kutató a Család: Az ideológiai viták kereszttüzében című szakmai panelbeszélgetésben.  

A kutató úgy látja, meggyökeresedett az a nézet, ami szerint sokszor ez az oka annak, hogy a fiatalok nem vállalnak gyerekeket.  

– A függőséggel küzdő fiatalokkal való munkám során arra a megállapításra jutottunk, hogy a problémáik oka az, hogy a fejlődésükben egy hiány keletkezett. Azzal tudunk a fiataloknak segíteni, ha ezeket a hézagokat igyekszünk kitölteni a fiatalok életében – osztotta meg tapasztalatait Michael Tibollo.  

Paul Coleman, a Szabadságvédő Szövetség nemzetközi igazgatója úgy látja, hogy ma szinte meg sem tudjuk határozni, mi az a család.  

Patrick Deneer, a Notre Dame Egyetem professzora szerint olyan világban élünk, ahol fundamentálisan elmozdultunk attól a teóriától, hogy az ember egy teremtett lény, abba az irányba, hogy azt gondolja, az ember önmagát teremtette.  

– Ez egy olyan teológiai kérdés, amely összességében az egész társadalmunkra hat – tette hozzá Patrick Deneer.  

Sharos Slater, a Family Watch International elnöke elmondta: ugyanazt a fenyegetést látják minden amerikai államban, minden olyan országban, amelyben dolgoznak Afrikától a Karib térségig és Ázsiáig. Ez meglátásuk szerint a gyerekek megtévesztő, szándékos, átfogó szexuális gender indoktrinálása, amelyet a jog erejével próbálnak érvényre juttatni.  

– Ez a gonosz és káros indoktrináció a felnövő generációra hat károsan – emelte ki a Family Watch International elnöke.  

Andreas Antonius Maria Kinneging, konzervatív filozófus úgy látja, hogy míg korábban a fiatalok készültek a gyermekvállalásra, a házasságra, és az volt az érték, hogy tisztességes életet éljünk és engedelmesek legyünk, addig manapság ez már nem így van. Ma mindez szerinte két dologra korlátozódott: a szabadságra és az egyenlőségre. Ez a két megmaradt érték ma.  

– A mai fiatalok közül sokan úgy gondolják, hogy a házasság és a gyerekek a szabadság végét jelentik. Pedig ez egy boldog rabszolgaság, amit öröm megtapasztalni – véli a konzervatív filozófus.  

Család és demográfia – női perspektívák - szakmai panelbeszélgetés

Obianuju Ekeocha, orvos-tudós, szakértő, író, a Target Africa szerzője a női perspektívákat vizsgáló panelbeszélgetés kezdetén a radikális feminista nézetekről kérdezte beszélgetőpartnerei véleményét.

– A radikális feminizmus egy olyan ideológia, ami jelenleg nagyon elterjedt, ám nem jó a nők számára – jelentette ki Valerie Huber, az Intézet a Nők Egészségéért elnöke. Ezek ugyanis szerinte ellentétbe helyezik a nőket és a férfiakat.  

– Ez a fajta mindent vagy semmit felfogás káros a társadalom számára – fogalmazott Valerie Huber.

– A nyugat erősen befolyásolja a mai afrikai fiatalokat – mutatott rá Dr. Jane Wathuta, a kenyai Strathmore Egyetem Családtudományi Intézetének vezetője. Ezzel párhuzamosan azonban az olyan hagyományos afrikai értékek, mint a család az értékek őrzője, a nő az otthon lelke, és az anyaság öröm forrása, továbbra is léteznek.  Ezen kettősséggel kapcsolatban elmondta, hogy a fiatal afrikai lányokra nagy hatással van a közösségi média, míg a szüleik nem használják ezt a technológiát.  

Dr. Jane Wathuta meglátása szerint a társadalom a globalizáció útján nagyon megváltozott Afrikában. A mai fiatal felnőttek – akik a legtöbben már maguk is szülők – már másképpen gondolkodnak, mint a szüleik.  

Madeleine Wallin, a Szülők és Gondozók Európai Szövetségének főtitkára arról beszélt, hogy a családon belül a legtöbbször a nőkre hárul az a feladat, hogy gondoskodjanak a családban mindazokról, akik gyengébbek, akik gondoskodásra szorulnak.

– Az, hogy gondoskodunk másokról, nem egy könnyű döntés. Gyakran a statisztikákban inaktív szereplőkként tekintenek ránk, pedig 5 gyerekes édesanyaként elmondhatom, hogy soha nem dolgoztam annyit, mint amikor a gyerekeimről gondoskodtam – mondta Madeleine Wallin, aki személy szerint négy sérült gyermeket nevelt fel.

– De ezt teszi egy anya: ha adódik egy probléma, akkor az a dolgunk, hogy megoldjuk azt. Vannak olyan helyzetek, amikor másokat, a gyerekeim igényeit kell előtérbe helyeznem – fogalmazott a Szülők és Gondozók Európai Szövetségének főtitkára.

A magyar családpolitikai intézkedéseket ismertetve Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke említette a négy- vagy többgyermekes és a 30 évnél fiatalabb édesanyák személyijövedelemadó-mentességét, a bölcsődefejlesztési rendszert és a GYED extrát, mint azon családtámogatási formákat, amelyek segítik a nőket a munka és a magánélet egyensúlyának megtalálásában és fenntartásában.  

– Ennek is köszönhető, hogy Magyarországon egyszerre nőtt a nők munkavállalási aránya és a termékenységi ráta. Ez nem sok más országra jellemző jelenleg Európában – hangsúlyozta. 

Stephen J. Shaw: „Rohamosan nő a gyermeket nem vállalók száma”

Nem az a fő probléma, hogy a gyermekvállalási hajlandóság csökkent a társadalmakban, hanem hogy globálisan rohamosan növekszik a gyermeket nem vállaló nők száma – hangsúlyozta előadásában Stephen J. Shaw.  

A brit filmrendező számítógép-mérnöknek, majd adatelemzőnek tanult, mielőtt elkezdte első filmprojektjét. Dokumentumfilmjében a világ 24 országából szólaltatott meg interjúalanyokat, akik a családdal kapcsolatos elképzeléseikről vallottak. Ebből részleteket bemutatva a fiatalok arról beszéltek, hogy különböző okok miatt – tanulás, karrierépítés, anyagi okok – egyelőre nem szeretnének családot alapítani, bár a későbbi terveik között ez szerepel. Hasonló indokokat hoztak fel a világ különböző pontjain megszólaltatottak, bár a hangsúlyok máshova estek: Japánban például a karrierépítés, Olaszországban a munkanélküliség került előtérbe.  

Országonként tehát változik a háttérprobléma, az eredmény azonban ugyanaz: nem születik elegendő gyermek ahhoz, hogy meg tudják fordítani a népességcsökkenést, amihez 2,1 százalékos reprodukciós rátát kellene elérni – mutatott rá az előadó.

A filminterjúkban a fiatal nők visszatérő motívumként említik, hogy még nem szeretnének családot alapítani, majd egy következő életszakaszukban ugyanők beszélnek arról, hogyan alakult az életük. Kiderült, hogy sokan szerettek volna gyermeket, de nem lett egy sem. Visszaemlékezve többen megfogalmazták: azt hitték, az a jó irány, ha a 30-as éveikben először karriert építenek, majd később alapítanak családot, de „elkalkulálták magukat”.

„Bár korábban elhatároztam volna magam.” „Fiatalabban kellett volna szülnöm.” „Korábban kellett volna kezdenem, most már nem megy.”„Kicsúsztam belőle, elkéstem.”  „Ha lenne varázspálcám és visszaforgathatnám az időt, korábban kezdtem volna a családalapítást.” Ezeket a mondatokat fogalmazták meg az immár asszonyok.  

Stephen J. Shaw az erre az időszakra vonatkozó statisztikai és demográfiai adatokat idézve rámutatott, hogy feltételezése valóra vált: nem az egygyermekesek húzzák le a gyermekvállalási átlagot, hanem a gyermektelenek. Mint mondta, a gyermektelenek 80 százaléka tervezte a családot, és most sajnálja, hogy nem így lett. Mindössze 5 százalék a boldog gyermektelenek aránya.

Ez a dokumentumfilm megmutatja, hogy a fiatalokat foglalkoztatja a jövő, ami optimizmussal tölt el. A filmmel is szeretném tudatosítani a fiatalokban ezt a megközelítést és elgondolkodtatni őket – összegezte. 

A délutáni programsorozat az Urban Verbunk fellépésével vette kezdetét. 

Milyen kihívást hordoz a mesterséges intelligencia a családok számára? – Panelbeszélgetés

Mi is pontosan a mesterséges intelligencia? Általában a jövőt érintően foglalkozunk vele, azonban hogyan van jelen az MI most a családok életében? Ezzel az egyszerű, ám bizonyára mindenkit foglalkoztató kérdéssel fordult Aczél Petra, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzora két beszélgetőtársához.

– Tény, hogy a mesterséges intelligenciáról valóban leginkább a jövő vonatkozásában beszélgetünk, pedig ez már a jelen. A jövő berobbant a jelenbe, ha úgy tetszik – kezdi Dr. George Tilesch, mesterségesintelligencia-szakértő, a PHI INSTITIUTE for Argumented Intelligence alapító elnöke. – Az MI ott van például a webes keresőmotorokban, az autós GPS-ben, a virtuális asszisztensekben, a beszéd- és arcfelismerő rendszerekben és még sorolhatnánk. Sőt, mára a generatív mesterséges intelligencia világába jutottunk el, ami nagyon könnyen hozzáférhető a felhasználóknak. Olyan szövegeket, képeket tud előállítani, amiket sokkal inkább a felhasználók irányítanak. Az MI gyakorlatilag családtaggá vált. 500 millió ember használja a világon a Siri-t és ugyanennyien a Google Assistant eszközt. Ezekben szűkített MI van, ezért felhasználóbarátabb.

Ha már családtagról beszélünk, Amir Mosavi, az Óbudai Egyetem professzora szerint a tartalommegosztási alkalmazások is azok, hiszen jobban megismerik a gyermekeink szokásait, igényeit, mint mi, szülők. És ennek megfelelően, személyre szabottan szórakoztatják őket.

– A mesterséges intelligencia csodálatos információhozzáféréshez, de társként nem tekinthetünk rá. Emocionális támogatást nem várhatunk tőle, hiszen nem él, nincs személyisége – teszi hozzá Dr. George Tilesch.

Amir Mosavi szerint a MI jelentősége és hasznossága az oktatásban csúcsosodik ki.  

– A gyerekek személyre szabottan tanulhatnak a segítségével. Ez az, amit még nem tapasztaltunk korábban. Ez valami teljesen új.  

– Az MI egy optimalizációs motor. Hatására teljesen át fog alakulni az oktatás – helyeselt Dr. George Tilesch. A tanárok szerinte lassan átkerülnek felülvizsgáló, szupervizori szerepbe. 

– Milyen fajta mesterséges intelligenciák állnak a rendelkezésünkre? Ez a kérdés – folytatta Amir Mosavi. – Könnyű őket megbízhatóvá tenni, elmagyarázhatóvá tenni, és ezek a család érdekeit szolgálják. Az ún. szűk mesterséges intelligencia, amely egy szűk feladatra összpontosít, nem igazán veszélyes és sok előnnyel szolgál, például a tartalomszűréssel. De van negatív oldala is, hiszen hamis tartalmat is képes gyártani. Nem létező eseményeket tud generálni, deepfake-eket, hamis híreket.  

– Nem szabad, hogy az MI áldozatává váljon a család. A legfontosabb kérdés, hogy olyan irányba tudjuk-e terelni az MI-t, ami a mi érdekeinket szolgálja? – hangsúlyozta Dr. George Tilesch. – Az is fontos aspektus, hogy vajon mikor jönnek az átfogó szabályozások. Ez egy lassú eróziós folyamat, amitől én a leginkább tartok. Ilyen az adatvédelem is. Az MI sok fenyegetéssel súlyt minket, a részrehajlással, az új kibertámadásokkal, amik az adatokat mérgezik. És évekbe telik, mire rájövünk, hogy megfertőzte a rendszerünket. Az apák és anyák felelőssége, hogy felszólaljanak. Alternatív megoldásokra, technológiai alternatívákra van szükség – tette hozzá.  

Majd arra hívta fel a figyelmet: a mesterséges intelligenciával az a legnagyobb probléma, hogy azonnal hozzáférhetünk az információkhoz. Az információkat pedig sokszor összekeverjük a tudással és bölcsességgel.

– A generációk mentálisan ellustulnak, ezért szülőként tudatosan kell edzeni a gyerekek elméjét. A kritikus gondolkodás, az empátia és az együttműködés a leglényegesebb erényekké lépnek elő. A gond az, hogy a gyermekek esetében is az elméjükben folyik a küzdelem, ők viszont nem feltétlenül rendelkeznek a felnőttek által birtokolt kritikus gondolkodás eszközével.  

Ezt követően a panelbeszélgetés résztvevői a mesterséges intelligenciával működő eszközökkel való időtöltés mennyiségének családban és társadalmi szinten történő szabályozására tértek ki. Hiszen ezek az eszközök arra sarkallnak, hogy több időt töltsünk velük, mint a családtagjainkkal. Rendkívül fontos tehát ebben is az egészséges egyensúly megtalálása.

– Várhatóan még idén, október-november környékén az EU kollektíven jogszabálycsomagban fogja szabályozni a mesterséges intelligenciát, melyben a család kiemelt szerepet kap. Ennek keretében felülvizsgálják az MI eszközöket és az ezeket gyártó vállalatokat. A társadalmak vezetői és a szülők, családtagok kezében van a felelősség – emelte ki Dr. George Tilesch.

– A családok az MI áldozataivá váltak, de fontos, hogy harcolni tudjanak és kiálljanak a transzparencia mellett. Az ügynek kormányzati szintre kell eljutnia – mondta Amir Mosavi.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az MI eszközöket előállító vállalatokat is felelőssé kell tenni. Emellett azonban minden anyának és apának is rendelkezni kell az MI veszélyeivel kapcsolatos tudással. Hiszen sokszor ők sem értik, mi megy végbe a gyerekeik digitális világában. Családcentrikus MI-re van szükség. A cél, hogy a családi élet előnyeit szolgálhassák ezek az eszközök, ehhez azonban társadalmi összefogásra van szükség. 

Hogyan alakítja át az új média a családokat? – Szakmai panelbeszélgetés

Napjainkban kevés téma uralja jobban a mainstream gondolkodást, mint a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák fejlődése. E szakmai panelbeszélgetésben tudósok, kutatók és média szakértők arra keresték a választ, hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt gyermekeink védelme, egészséges fejlődése, közösségeink jólléte és a technológiai fejlődés árnyoldalai és lehetőségei között.  

Maciej Świrski, a Lengyel Köztársaság Nemzeti Televíziós Tanácsának elnöke előadásában arról beszélt, hogy a lengyel gyerekek már nem is néznek tévét, csak az internet érdekli őket. A social médiát arra használják, hogy információt szerezzenek, cseréljenek és élményekhez jussanak. Mint mondja, a közösségi élmény szerepéről sem lehet megfeledkezni.  

– A közösségi médiának azonban negatív hatásai is vannak: megjelenik a társas élet leépülése és a cyberbullying. A könnyen fogyasztható, „beszippantó” tartalmak kiteszik őket a visszaéléseknek is. A baj az, hogy a szülők, nagyszülők nem kellőképpen informáltak a veszélyekkel kapcsolatban. Ezek az eszközök dopamin hatásokkal operálnak, ezáltal eltorzulnak a fogyasztási szokásaink. Éppen ezért rendkívül fontos szerepe van a szülői kontrollnak és a szabályozásnak. Meg kell szűrni a sugárzott tartalmakat. Emellett a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatban is aktív intézkedésekre van szükség. Bizonyos nagyhatalmak – pl. Kína, Oroszország – a társadalmi összetartást gyengítik a közösségi hálón keresztül. Fel kell tehát lépni a dezinformáció ellen a közösségi médiában, hiszen ezek a családi értékeket is támadják. A különböző játékok a függőség kialakulás mellett fokozzák az elidegenedést a szülőktől és agresszív viselkedést alakítanak ki a gyerekekben.  

Véleménye szerint az MI-nek a családdinamikára is káros hatása van.  

– A családtagok külön-külön a saját kis eszközükön órák hosszat nézik a személyre szabott tartalmakat, az együtt töltött idő rovására. Fontos, hogy amellett, hogy szülőként a fiatalok hozzáférését korlátozzuk, állami intézkedésekre is szükség van. A ChatGTP-t is meg kell regulázni, máskülönben a nemzeti nyelvek is beolvadhatnak az angolba egész Európában. A technológia gyors fejlődésének köszönhetően komoly kihívásnak van kitéve a társadalmunk, melyek ellen hatékony stratégiákkal kell fellépni, hogy megvédjük a gyermekeinket és családjainkat – hívta fel a figyelmet.

– Az új technológiák, az okostelefonok viharként jelentek meg az életünkben. A családoknak félniük kell az új médiától vagy bízhatnak benne? – tette fel a kérdést a résztvevőknek Aczél Petra, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzora, a beszélgetés moderátora.

Joanna Spiteri, a Máltai Köztársaság Műsorszolgáltató Hatóságának ügyvezető igazgatója szerint félni ugyan nem kell, de óvatosságra szükség van. A többi között abban, hogy a gyermekeink hogyan fogyasztják a tartalmakat és mit osztanak meg magukról.

– Amit kitesznek magukról a közösségi média felületekre, lehet, hogy nemcsak a barátaik látják, hanem vadidegenek is. A sok lájk mellett megjelenik a gyűlölet, a zaklatás, a megalázó kommentek. Ez az egyik kihívás, amivel a családoknak szembe kell nézniük. Ott ülünk a szobánkban, de közben nyitott könyvek vagyunk és függünk az algoritmusoktól. Szülőként meg kell tanítsuk a gyermekeinknek, hogy miként használják okosan a social médiát. Máltán folyamatosan vannak kampányaink ezzel kapcsolatosan. A probléma azonban az, hogy még számunkra, szabályozók számára is kihívás mindez és még mindig folyik a vita ezzel kapcsolatban.  

Wolfgang Lutz, az osztrák Wittgenstein Központ a Demográfiáért alapító igazgatója ezt követően azt a kérdést feszegette, hogy vajon mi befolyásolja a fiatalokat abban, hogy hány gyermeket vállalnak.

– Az elme a legfontosabb reproduktív szervünk, ami a média befolyásolása alatt áll – hangsúlyozta. – Ha jelenleg alacsony a fertilitási ráta, akkor a következő generáció ezt fogja normálisnak tekinteni és eszerint is cselekszik. Shanghaiban például az egygyermekes családokból van a legtöbb, ezért ezt tekintik ideálisnak, hiszen évtizedek óta ezt látják maguk körül. Ott emiatt a kormány célja, hogy a párok két gyermeket vállaljanak.  

Borsos Orsolya, a romániai Országos Audiovizuális Tanács tagja arra a kérdésre, hogy mit lát a legveszélyesebb hatásnak a családokra nézve, így fogalmazott:

– A médiahasználat időtartama és a mentális jóllét kapcsolatából kell kiindulnunk. Ez az alapja mindennek. Ez befolyásolja ugyanis, hogy milyen a gyerekek mentális egészsége, vannak-e például alvászavaraik. Fontos az is, hogy milyen tartalmakat fogyasztanak. A szülők részéről a félelem és a bizalom egyaránt fontos. Hiszen, ha féltjük a gyerekeinket, akkor odafigyelünk, hogy mi történik velük, ez pedig segít, hogy megfogjuk a kezüket, megkérdezzük tőlük, hogy mit néztél a neten, milyen filmet láttál, milyen játékkal játszottál, kivel beszélgettél. A cyberbullying azért veszélyes, mert nincsenek tanúk.  

Véleménye szerint a bizalom az alapja a szülő-gyerek kommunikációnak. Azonban a szülőket is meg kell tanítani arra, hogyan tájékozódjanak az online térben, milyen veszélyek vannak jelen. Ők is fogyasztók, így ők is ki vannak téve a fake news-nak, a dezinformációknak. Sőt, a szakemberek sem védettek, ezért nagyon oda kell figyelni. Magyarország ebben élen jár, a médiahatóságnak nagyon jó programjaik vannak ezzel kapcsolatban.  

Maciej Świrski is egyetért ebben a kérdésben.

– A szülőknek navigálniuk kell a gyermekeiket az online médiában. Fontos, hogy társai legyenek ebben a fiataloknak. Ők is fejlesszék magukat: hallgassanak podcastokat, olvassanak könyveket. Az online világ elvette a fókuszáltság képességét a gyerekektől. Maximum 3 percet olvasnak. Szomorú ezt mondani, de az újabb generációk egyre butábbak és butábbak.  

Aczél Petra a panelbeszélgetés végén azt a kérdést tette fel az egybegyűlteknek, hogy média optimizmus vagy pesszimizmus helyett nem lehet-e, hogy inkább média realistának kellene lennünk? És ha igen, akkor ez miben nyilvánulna meg?

Joanna Spiteri szerint egyértelműen média realistáknak kell lennünk. És nincs értelme félni. Azonban lényeges, hogy legyünk szkeptikusok, szűrjük meg a fogyasztott tartalmakat szülőként saját magunk és a gyermekeink számára is. Használjuk a digitális újításokat, de legyünk felvértezve a negatív hatásokkal szemben.

Wolfgang Lutz mindehhez hozzátette: az északi országokban csökken a születési ráta. Az ezzel kapcsolatos kutatások szerint emögött a növekvő közösségi média használat áll. A párok ugyanis kütyüzéssel helyettesítik a partnerükkel töltött időt.

A beszélgetés zárásaként az előadók – Aczél Petra kérésére – egy-egy gyakorlati jótanácsot osztottak meg a közönséggel a médiahasználattal kapcsolatban.  

Íme néhány ezek közül:

• Legyünk figyelmesek, kedvesek, és kommunikáljunk egymással és a gyermekeinkkel!
• Legyen minden napunkban 1-2 óra, amikor csak egymással beszélgetünk otthon!
• Informálódjunk a témában! Látogassunk el a mostanihoz hasonló konferenciákra, és hallgassuk meg a szakértőket! 

Gad Saad: „A legfontosabb dolgok az életünkben a családi dinamika mentén történnek”

– A család bele van építve az emberi elme architektúrájába – jelentette ki Gad Saad libanoni származású, Kanadában élő pszichológus, hozzátéve: a legfontosabb dolgok az életünkben a családi dinamika keretein belül történnek.

Az evolúciós pszichológia szakértője beszédében kitért a családon belüli dinamikákra. A statisztikák alapján az, hogy valakit bántalmaznak-e a családban, magyarázata szerint leginkább attól függ, hogy van-e ott nevelőszülő. Vagyis, mint kifejtette, ha biológiai szülők nevelik a gyerekeket, akkor kijelenthető, hogy biztonságban nőnek fel. A nők számára pedig az egyik legnagyobb veszélyforrást a férjek jelentik. Ennek az evolúciós gyökerekre visszavezethető oka, hogy a férjek hűtlenséget gyanítanak.  

Az egyetemi oktató szintén evolúciós okokra visszavezethető emberi jelenségként megemlítette az altruizmust, azt, amikor egy egyén akár egy folyóba is hajlandó beugrani a gyermeke után, még akkor is, ha tudja, hogy ő maga is meghalhat. Elmondta, hogy az altruizmus azért alakult ki, hogy továbbörökítsük a génjeinket.

A pszichológus beszédében kitért a világban tapasztalható családellenes gondolatokra is.  

– A családellenes gondolatok emberellenes gondolatok. Az olyan politikai rendszerek pedig, amelyek szembe mennek az emberi természettel, megbuknak – véli Gad Saad.  

A pszichológus hozott egy példát ennek demonstrálására: a romantikus regényekben – amelyeket szinte kizárólag nők olvasnak – a férfi archetípus megegyezik. Magas, jóképű, felelőtlen, kockázatokat vállal, akit kizárólag a női főhős tud megszelídíteni. Elmondta, hogy próbáltak olyan regényeket is írni, amelyben a főhős mindennek az ellentéte. Arra jutottak, hogy a nők nem szerették az ilyen regényeket.  

– Ebből látni lehet, hogy az olyan termékek, amelyek szembe mennek az emberi természettel, azok megbuknak – vonta le a következtetést az egyetemi tanár.  

A panelbeszélgetést követően Kalmus Felicián csellóművész adta elő saját szerzeményét.

Csák János: „A jövőnk a saját kezünkben van!”

A miniszteri panelbeszélgetésen, amelyet Hornung Ágnes, családokért felelős államtitkár moderált, Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, Darija Kisic Tepavcevic szerb családügyi miniszter, Aida Galimovna Balayeva kazah kulturális és tájékoztatási miniszter, Mahinur Özdemir Göktas török család- és szociálisügyi miniszter, Mariam bint Ali bin Nasser Al Misnad katari társadalmi fejlődésért és családügyért felelős miniszter, Amna bint Ahmed Al Ruhaimi bahreini lakhatási és várostervezési miniszter, Amel Bel Haj Moussa tunéziai nőkért, családért, gyermekekért és idősekért felelős miniszter, Maitha Salem al Shamsi, az Egyesült Arab Emírségek Gazdasági Minisztériumának államtitkára, valamint Erwin Ronquillo, ecuadori államtitkár az Ecuador Gyermekéhezés Nélküli Növekedésért Titkársága képviseletében és Janez Cigler Kralj volt szlovén családügyi miniszter vett részt.

A beszélgetés a marokkói földrengés áldozatainak emlékére egyperces gyászszünettel kezdődött.

– A családok megerősítésének, a családi értékek védelmének megkerülhetetlen előfeltétele egy olyan támogatási modell és szemlélet, amely kiszámíthatóságot, biztonságot, tervezhetőséget biztosít a gyermeket nevelő családok és a családalapítás előtt állók részére – hangsúlyozta felvezetőjében Hornung Ágnes. Hozzátette, a magyar modell hatékony választ ad az elmúlt években jellemző népességcsökkenési trendre.

– A hozzáállás rendkívül fontos összetevő a fennálló kihívások leküzdésében – kezdte a négygyermekes és hét unokára büszke Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter. – Komoly a felelősségünk, hiszen a kultúra generációk közötti átörökítése a családban történik. A mai felgyorsult világban emellett versenyképesnek is kell lenni, ezért is hasznos, hogy az oktatás és az innováció is az általam vezetett tárcához tartozik.

A panelbeszélgetés során többen is kiemelték, milyen jelentős szerepe van a családok életében a biztos és stabil otthon megteremtésének, amely szinte minden országban a családtámogatások alapját jelenti.

– Az otthonteremtés mellett, a munka és a család egyensúlyának támogatása és a családoknak járó célzott pénzügyi támogatás is hangsúlyos. Ezek is hozzájárultak, hogy az elmúlt bő tíz évben 1,2-ről 1,52-re nőtt a termékenységi ráta Magyarországon – tette hozzá Csák János.

– Kazahsztánban száznál is több etnikumból és 18 vallásból olvad össze a lakosság – jelentette ki Aida Galimovna Balayeva kazah kulturális és tájékoztatási miniszter. – Büszkék lehetünk, hogy nálunk 3,3-as a termékenységi ráta, az országunkban 30 százalék a fiatalok aránya, valamint arra, hogy 2021-ben elértük az elmúlt évtizedek legmagasabb születésszámát. Az elmúlt tíz évben hárommillióval növekedett a kazah lakosság száma. Komplex intézkedéseket hoztunk a családokért, hogy a továbbiakban is hasonló eredményeket regisztrálhassunk. Nálunk is megjelentek negatív trendek, a válások száma is magas, de dolgozunk rajta, hogy e téren is előrelépjünk. Lehetővé tettük, hogy az apák is otthon maradhassanak a gyermekeikkel. Közel áll szívünkhöz a családügy, mert mindannyian abban nevelkedtünk, ez az, ami kapcsot képez közöttünk.

– Törökországban bőven vannak előttünk kihívások: 85 milliós az országunk, de a fiatalok száma nem elegendő, és ezzel párhuzamosan növekszik az idősek aránya. Ezekkel a mutatókkal feltétlenül foglalkoznunk kell – osztotta meg az országa előtt álló feladatokat Mahinur Özdemir Göktas török család- és szociálisügyi miniszter. – A családok megerősítése érdekében olyan hosszú távú programot dolgoztunk ki az oktatásban, amely felkészít a házasságra, támogatja a házasságtervezést és a házasságban maradást is.

– A demográfiai változások rengeteg globális kihívást tartogatnak: Európában az elnéptelenedés a jellemzőbb, miközben a világ több pontján a túlnépesedés okoz fejtörést – mutatott rá Darija Kisic Tepavcevic szerb családügyi miniszter. – Fontos felismerni, hogy mi az, amit a családokért tehetünk. Szerbiában az intézkedések jó irányba fordították a demográfiai mutatókat. Közvetlen pénzügyi támogatást kapnak a gyermeket nevelő családok, és segítjük az első lakás megvásárlását is. Az egészségügy, egészen pontosan a lombikprogramok területén is nagyot léptünk előre, így büszkén számolhatok be róla, hogy három évvel ezelőtt sikerült megállítani a csökkenő születésszámot és növekedési pályára álltunk. A 1,5-ről 1,53-re emelkedett a termékenységi ráta. Még mindig csak az út elején járunk, de az irány már jó.

– Bahrein egy kis „sziget” a demográfia hullámzó tengerén – kezdte Amna bint Ahmed Al Ruhaimi bahreini lakhatási és várostervezési miniszter. – Nálunk évente 4 százalékot növekszik a lakosság száma, Bahreint jelenleg nagyságrendileg 1,5 millióan lakják. A család a királyság jólétének a forrása, éppen ezért kiemelten fontos a családok támogatása. A szociális kohézió és a stabilitás tekintetében is komoly intézkedéseket vezettünk be, ezekben a gyermekek és a nők egyértelmű védelmet élveznek. Bahreinben messze a legfontosabb kérdés a lakhatás. Fontos, hogy jó minőségű, megfizethető lakhatási lehetőséget biztosítsunk a családoknak, ez jelenti a munkánk alapját. A beépíthető területek és az anyagi források keretei végesek, így fontos, hogy teret adjunk a kreativitásnak.

– Tunéziában a csökkenő lakosságszám miatt három különböző támogatási területet azonosítottunk: kiemelten fontos a demográfia tekintetében a gazdasági változásokra való reakció, az állam szociális szerepe és a mentalitás változása – ismertette Amel Bel Haj Moussa tunéziai nőkért, családért, gyermekekért és idősekért felelős miniszter. – A tunéziai modell a nőre és a családra épül, mert az egyensúlyban lévő család építésében a nő jelenti az alapot. Az ingyenes oktatás kiterjesztése elhozta a várt eredményeket: jelenleg 99,8 százalékos az iskolázottsági ráta Tunéziában, a tanulók 60 százaléka nő, és arra is büszkék lehetünk, hogy a diplomások több mint 80 százalék is nő. A folytatásban tovább szeretnénk növelni az oktatás minőségét, mert ez nagyban hozzájárul az egész ország fejlődéséhez. Muszlim állam vagyunk, a válások magas száma ellenére hiszünk a házasság intézményében és a gyermekekben is. Az utóbbi időben azonban egyre jobban hódít egy olyan nézet, miszerint a 4-5 gyereket tervezők közül sokan beérik legfeljebb 2-3 gyerekkel, akiknek jobb életet teremthetnek. Kihirdettünk egy óvodai programot, amelyben az állam 20 ezer gyermeknek biztosítja ingyenes óvodai férőhelyet, szeretnénk, ha ez a szám az iskolázottsági eredményekhez hasonló sikereket mutatna.

– Katarban nagyon sokan élnek fogyatékossággal, akik nehezített pályán mozognak a családalapítás és a gyereknevelés területén, ezért kiemelten fontosnak tartjuk a róluk gondoskodók felkészítését és képzését – hangsúlyozta Mariam bint Ali bin Nasser Al Misnad katari társadalmi fejlődésért és családügyért felelős miniszter. – Fontosnak tartjuk erre a témára is ráirányítani a szakemberek figyelmét, ezért jelentettük be tavaly, hogy 2028-ban megrendezzük a fogyatékossággal élők világcsúcsát, hogy ezzel is segíthessük az édesapák és az édesanyák helyzetét ezen a területen.

– Az Egyesült Arab Emírségekben képzéseket tartunk arról, mi az anya és mi az apa szerepe a családban – mesélte Maitha Salem al Shamsi, az Egyesült Arab Emírségek Gazdasági Minisztériumának államtitkára. – Az a tapasztalatunk, hogy az első években segíteni kell a fiatalokat, hogy a kezdeti nehézségeken túllépjenek. Lelki és anyagi értelemben is segítségre van szüksége a családoknak. A család minden társadalom alapja, ez minden ország nemzeti kérdése. Ha nem tanítjuk meg, nem készítjük fel a jövő generációját az őket érintő kihívásokra, az komoly problémák forrása lehet. A fiataloknak olyanoknak kell lenniük, akik büszkék a családjukra és továbbörökítik a generációk hagyományait.

– Szlovénia maga a paradicsom az Alpok napos részén – mondta Janez Cigler Kralj volt szlovén családügyi miniszter. – Jóléti ország vagyunk, ahol a felmérések alapján a tinédzserek többsége úgy vallja, hogy az életükben a legnagyobb érték a család, az, hogy legyenek gyermekeik. Fiatal felnőttekként azonban már sokan halogatják a gyermekvállalást. A baloldali kormány sok családokat segítő támogatást megszüntetett, így az utóbbi időben ismét csökkenő pályára állt Szlovéniában a gyermekszületések száma. A gyermekes édesanyák foglalkoztatási aránya azonban 86 százalékos, ami a legmagasabb Európában. Ezzel szorosan összefügg, hogy igyekszünk minél jobban bekapcsolni az édesapákat a családok életébe, olyan szabadnapokat biztosítunk számukra, amelyet csak ők vehetnek igénybe.

– Ecuadorban ugyan nő a gyermekszületések száma, de vannak egyéb problémáink, amelyek komoly kihívások elé állítanak – jelentette ki Erwin Ronquillo, ecuadori államtitkár az Ecuador Gyermekéhezés Nélküli Növekedésért Titkársága képviseletében. – Az ecuadori gyerekek 12 százaléka mélyszegénységben él, krónikus az alultápláltság, amely a kognitív funkciókat is negatívan befolyásolja. Négyből egy gyermek krónikus alultápláltságban szenved, így a kormány döntésének értelmében a teljes GDP 1 százalékát ennek a megoldására fordítjuk. Vannak biztató eredményeink, de bőven van még előttünk feladat.

A miniszteri panelbeszélgetés összefoglalásaképpen Csák János úgy fogalmazott: a mi feladatunk egy olyan struktúra megteremtése, amelyben minden vágyott gyermek megszülethet. Az élet célja, hogy értelemmel töltsük meg. A jövőnk a saját kezünkben van! – hangsúlyozta. 

A szakmai előadások mellett kulturális programok is szórakoztatják az V. Budapesti Demográfiai Csúcs résztvevőit. Fellépett a Várkonyi Csibészek autentikus roma zenekar is. 

Freund Tamás: „A belső világunkat gazdagítani kell”

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Széchenyi-díjas magyar neurobiológus az agy és a neurobiológiai működés alapvető összefüggéseinek bemutatásával kezdte beszédét.  

– A cortex, az agy legkülső, felszíni rétege egyedülálló, az egyetlen „öntudatos” agyállomány. Az itt található százmilliárdnyi idegsejt végtelen összeköttetésben áll egymással. Ezek kapcsolatai erősíthetők és fejleszthetőek. Részt vesznek az emlékezésben és a társadalmi kapcsolódásainkban is. A tudományos eredmények azt mutatják, hogy ha ezen idegpályák működését erősítjük, akkor a kapcsolódás is erősödik közöttük – magyarázta Freund Tamás.  

Majd arról beszélt, hogy az idegpályák segítségével vagyunk képesek emlékezni. Azonban csak akkor tudunk élénken felidézni múltban történt eseményeket, ha azokhoz érzések kapcsolódnak. Ha valami neutrális, akkor azt másnapra elfelejtjük.  

– Szinte mindent tárol a memóriánk, de annak csak egy töredékére emlékszünk. Az előhívás a szűk keresztmetszet. Fontos, hogy fel tudjuk idézni az impulzusokat. A belső világunkat ugyanis így lehet fejleszteni, gazdagítani, illetve a kulturális tradícióinkat így vagyunk képesek generációról generációra örökíteni.

– A külső világunk feldolgozása akadozik. Vegyük csak azt a példát, hogy mondjuk a gyermekünk leül a számítógép elé, hogy egy házi feladathoz valamire rákeressen az interneten. Azonban közben talál valami sokkal érdekesebbet. Eltelik egy óra, mire észbe kap, hogy miért is ült le a gép elé. Elterelődik a figyelme. Ha rákérdezünk, mi volt a célja, már nem is emlékszik rá. A modern technológiai eszközök hatására az emocionális attitűdök elhalványulnak. A memóriánk el van árasztva információkkal, ami a tevékenységeink mélységét károsítja. Keveset tudunk csak felidézni. Emocionálisan kiürül az ember – mutatott rá.

– Minél nagyobb a környezeti változás, az adaptációs nyomás annál erősebb. Az információfeldolgozó szervünk óriási adaptációs nyomásnak van kitéve. Ha ezzel nem tudunk megküzdeni, nem lesz optimális megoldás. Az agyunk védekezik minden lehetséges módon, amihez sokan segítségül hívják pl. az alkoholt, a drogokat vagy egyszerűen „lehúzzák a rolót”. A sok ingertől frusztráltak leszünk és végül depressziósak. Neuropszichiátriai megbetegedésekkel küzdünk. Az elkövetkező évtizedekben mindezek következményeivel leszünk kénytelenek megküzdeni – hívta fel a figyelmet.  

Véleménye szerint a korábban említettek következménye az érzelmi kiüresedés és a kulturális tradíciók átadásának szegényedése is.  

– A megváltozott környezeti hatásoknak megfelelően a DNS-ünk nem megfelelően másolódik, mutációk keletkeznek. Ennek köszönhető, hogy a jelen és jövő generációi egyre kevésbé hatékony agyműködéssel jellemezhetőek, mely az agresszió, az önzés és a terrorizmus terjedését hozza magával. A Facebook-os kommunikációnak, chatelésnek rengeteg előnye van, de hátránya is, amennyiben a személyes interakció helyébe lép. Ennek vannak veszélyei a gyerekek esetében is, hiszen érzékszervi elszegényedéshez vezet. Érzelmi kiürülés a következménye, amit a Covid alatt is tapasztalhattunk. Az ember társas lény, ha kiszakítjuk ebből, annak személyiségtorzulás is lehet a következménye – hangsúlyozta az MTA elnöke.

– Az internetfüggőség szót ma már klinikai definícióként használják. Ennek legsúlyosabb formája a kényszeres viselkedés, amikor a depresszív tünetek megjelenése mellett az az illető állandó késztetése, hogy az interneten lógjon. A közepesen súlyos formája, amikor valaki a függőség hatására elhanyagolja az emberi kapcsolatait és a saját egészségére fordított időt. A harmadik, legenyhébb fázis pedig – amit én is tapasztalok magamon –, hogy elveszítjük a kontrollt. Nem az eredetileg kitűzött időt töltjük a neten, hanem sokkal többet. A kutatók felfedezték, hogy az internetfüggőség hatására az agy egy része, a prefrontális cortex összezsugorodik. Az emóció kikapcsol a neten szörfözés közben, az agyszerkezet átalakul. Dopamin szabadul fel, örömöt élünk meg és nő ez az agyi terület. Az emberek örömöt keresnek internetezés közben. Ugyanazt, mint a drogfüggők. Az, hogy örömöt élünk meg, a túlélést segíti. A szexuális tevékenység, az evés és ivás is ilyen. A PhD-védés és a sportsikerek is dopamin felszabaduláshoz vezetnek. Sőt, a drogok is, kémiai, vegyi alapon. Persze, egy füves cigit elszívni sokkal könnyebb, mint PhD-t védeni... Azonban jó hír, hogy a művészi élmények is ide vezetnek, tehát olcsó és egészséges formában is megélhetjük az örömkeresésünket – ajánlotta az egybegyűltek figyelmébe.

A neurobiológus előadása végén a belső világunk fejlesztésének fontosságára hívta fel a figyelmet.  

– A művészet és a katarzis váltja ki a legkönnyebben a stabil idegpálya kapcsolódásokat. Morális és etikai kérdésekkel is foglalkozhatunk ezzel a céllal. A kisközösségi kreativitás nagyon hasznos például. Az általános- és középiskolások számára ezért nagyon javaslom a kórusban éneklést, a zenekarban zenélést, a filmklubokat, a képzőművészetet és a sportot. Ezek az élmények táplálják a kreativitásunkat is. Kodály Zoltán szerint a zene küldetése, hogy jobban meg tudjuk élni a belső világunk gazdagodását, amellyel nagyon egyet tudok érteni.  

Végül hozzátette: a legmodernebb technológiák az ismeretlen megismerését segítik. A belső világunkat azonban gazdagítani kell, tudásunk határait így tudjuk tágítani.  

Megnyitó

A nemzetközi tanácskozás második napja a Csillagszemű Gyermektáncegyüttes bemutatójával kezdődött.