Nemzetközi csúcstalálkozó a családok biztonságáért – 1. nap

A család a biztonság záloga – ez a mottója az V. Budapesti Demográfiai Csúcsnak, amelyet 2015 óta kétévente rendeznek meg a magyar fővárosban. Az egyre komolyabb hagyományokra visszatekintő, demográfiai kérdésekre fókuszáló jelentős nemzetközi esemény színes programjában idén két nap során négy földrészről mintegy hatvan állam- és kormányfő, egyházi vezető, véleményvezér, médiaszemélyiség, gondolkodó, civil szervezeti vezető osztja meg meglátásait, elképzeléseit, gondolatait a családok jövőjét érintő kérdésekben. Az idei csúcstalálkozó központi témája a demográfia és a biztonság. 

Az V. Budapesti Demográfiai Csúcs pénteken előadásokkal és szakmai panelbeszélgetésekkel folytatódik.

A családok jelentősége napjainkban – szakmai panelbeszélgetés

– A család megkérdőjelezhetetlen fogalom. Ám ma azt látjuk, hogy ez az érték egyszer csak szégyenné válik – vetette fel a gondolatot Nagy Anna, az Egyszülős Központ alapítvány kuratóriumi elnöke, a panelbeszélgetés moderátora.

– Miért és mikor változott meg a család fogalma valami olyanná, amiről nem szeretünk beszélni? Miért történt ez a változás? – tette fel a kérdést Nagy Anna.

– Nincs okunk, hogy szégyenkezzünk ezen értékek miatt – fogalmazott Varro Voglaid, a Család és Tradíció Védelmében Alapítvány igazgatótanácsi elnöke. Véleménye szerint rendszerszintű támadás érte a családokat és a társadalom morális alapjait.  

– A család védelme az elsődleges formája az állam és a nemzet önvédelmének. Ha egy családot támadás ér, akkor azt ugyanúgy meg kell védeni, ahogy egy országot meg kell védeni. A visszatámadásnak kell lennie a válasznak – jelentette ki Varro Voglaid.

Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke szerint a családok körül változott meg a környezet.  

– Ma a családpolitikának köszönhetően a nagycsaládosok arányszáma elkezdett növekedni. Ám szintén növekedésnek indult azoknak az aránya, akik nem szeretnének gyereket – mutatott rá.

Kardosné Gyurkó Katalin úgy látja, újra meg kell fogalmaznunk az értékeinket, és segítenünk kell a fiataloknak, hogy családot alapítsanak és igent mondjanak a gyerekekre. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke szerint az életmód, az élet üteme gyorsabb lett, mint korábban, de ehhez a modern nagycsaládok tudnak alkalmazkodni.  

– A család egy örömteli felelősség – jelentette ki Vincenzo Bassi, az Európai Katolikus Családegyesületek Szövetségének elnöke.

Regina Maroncelli, az Európai Nagycsaládos Szervezetek Szövetségének elnöke szerint nem a család változott, hanem minden más körülöttünk. A társadalom, a módszerek, a munkánk típusa, a lakhatási körülményeink, az élet ritmusa teljesen más, mint régen volt. És mindez megnehezíti a családok életét.  

Radoslaw Waszkiewicz, a Lengyel Nagycsaládosok Egyesületének elnöke úgy véli, a család gondolata, a struktúrája megmaradt annak, ami korábban volt. Javaslata szerint azon kell gondolkodnunk, hogy miként tudjuk az ifjú generációt megvédeni az újfajta trendektől.  

– A mai családok kisebbek, és sérülékenyebbek, törékenyebbek, mint korábban – véli Ignacio Socias, a Nemzetközi Családfejlesztési Szövetség (IFFD) igazgatója.

Nagy Anna kérdésére válaszolva, hogy létezik-e a modern család fogalma, Regina Maroncelli úgy válaszolt, véleménye szerint igenis vannak nagy modern családok.

– Általában fenntarthatóan élnek, fontos számukra az újrahasznosítás, és törekednek arra, hogy önmaguk is termeljenek, létrehozzanak bizonyos termékeket, és mindezt nagyon természetes módon teszik. A nagycsaládban megtanulják a csapatmunkát, a dolgok megosztását, egymás segítését. Mindez jellemző a nagycsaládban felnövő gyerekekre – jellemezte Regina Maroncelli a modern családokat. 

„A család az értékek listájának az első helyén áll!” – Tudomány és demográfia szakmai panelbeszélgetés

A délután második szakmai panelbeszélgetésén, amelyet a háromgyermekes Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója moderált, Sharifa Noaman Al Emadi, a Doha International Family Institute főigazgatója, Harry Benson, az egyesült királyságbeli Házasság Alapítvány kutatási igazgatója, Montserrat Gas Aixendri, a Barcelonai Családtudományi Intézet igazgatója, Pat Fagan, az egyesült államokbeli Házasság- és Valláskutató Intézet igazgatója és Prof. Dr. Michal A. Michalski, a lengyel Adam Mickiewicz University adjunktusa vett részt.

A beszélgetés bevezetéseként egy családi értékeket boncolgató felmérés eredményeit ismerhették meg a résztvevők. A kutatás egyik témája a család szerepének a fontosságára kérdezett rá, amelyre az európai válaszadók 88 százaléka tekintett fontos, életének meghatározó alapértékeként. A válaszok alapján az ideális gyerekszám 2-3 között alakult, azok aránya pedig, akik egyáltalán nem szeretnének gyermeket, mindössze 6 százalékot tett ki. Általános az az európai trend, hogy nyugatról keletre haladva egyre jobban értékelik az emberek a családok szerepét. A demográfiai megoldások sikerei nem csak a mennyiségen, de a minőségen is múlnak. A gyermekek felnevelésének eredményességében ugyanis nagy szerepe van az intimitásnak, hiszen a családok összetartása legalább olyan fontos, mint a gyermekek száma.

– Megdöbbentő adat az Egyesült Királyságból, hogy a tinédzserek 46 százaléka nem él együtt mindkét természetes szülőjével – mutatott rá a hatgyermekes Harry Benson, az egyesült királyságbeli Házasság Alapítvány kutatási igazgatója. – Akarni kell együtt maradni, ez egy elkötelezettség, ami választás kérdése. A házasság összetartó erő, amely komoly szerepet játszik a mindennapok során. Ennek olyan hatása van a családokra, amelyet hiba lenne alábecsülni.

– Egy normális ember számára a valahova tartozás érzése a legerősebb, ez pedig még a halál után sem szűnik meg – jelentette ki Pat Fagan, az egyesült államokbeli Házasság- és Valláskutató Intézet igazgatója. – Érdemes kiemelni a férfi és a nő szerepét. Az Egyesült Államokban komoly probléma, hogy a konzervatív fiatal férfiak nehezen veszik rá magukat, hogy megkérjék a fiatal nők kezét. Éppen emiatt kiemelkedő a családokban az apák szerepe, mert a példamutatás továbbörökíthető a többi között a tudatos párválasztásban és az elköteleződésben is.

– A család a legintimebb és legkitartóbb kapcsolat – kezdte Montserrat Gas Aixendri, a Barcelonai Családtudományi Intézet igazgatója. – A kapcsolatok központi szerepet játsszanak az emberek egészségében és boldogságában, ugyanis megvédenek a nehézségekkel szemben. A felmérések megmutatják, hogy a család az értékek listájának az első helyén áll. Ez az elsődleges forrása a boldogságnak. Emellett az egyének családi hálózata, a minősége és a kiterjedtsége is befolyásolja a stabilitást. Az idősebb emberek is aktívabb és elégedettebbek, ha a családi kapcsolati hálójuk nagyobb. Arról is érdemes beszélni, hogy a szülők részéről döntően megbánás tapasztalható, ha nem támogatták eléggé gyermekeiket a családdá válás útján.

– A gazdaság a családban kezdődik – mondta Prof. Dr. Michal A. Michalski, a lengyel Adam Mickiewicz University adjunktusa, aki a lengyel kormány tanácsadójaként is tevékenykedik. – A család nem a nemzet ára, hanem a befektetése. Arisztotelész például azt mondta, hogy a család a gazdaság egysége. A termelésnek piacra van szüksége, emberekre, akik tőkét és értéket teremtenek, illetve fogyasztókká válnak. Család nélkül nem lenne gazdaság, ebbe kell befektetnünk, mert ez a legértékesebb, amire érdemes áldozni.

– Katarban a mi intézményünk foglalkozik a családokat érintő kérdésekkel, készít elő szakpolitikai kutatásokat, emellett szószólói vagyunk a döntések eredményeinek – erősítette meg Sharifa Noaman Al Emadi, a Doha International Family Institute főigazgatója. – Az elmúlt időszakban fontos intézkedések vezettünk be, teljes fizetést biztosítunk például azoknak, akik otthon maradnak és ellátják idős hozzátartozóikat. Létrehoztunk egy olyan programot is, amely minden, családokat érintő területen támogatást biztosít a különböző generációknak. Ebben együttműködnek a civil szervezetek, a döntéshozók és minden e területen dolgozó szakember. 

James Heckman: „Aminek leginkább a hiányában vagyunk, az a szeretet”

James Heckman, Nobel-díjas közgazdász előadásában arra kereste a választ, hogy miként lehetnek hatékonyak a kormányzati ösztönző programok.  

– A szegénység elleni harcban az anya, a gondozó, a szülők általi nevelés a kulcs – véli James Heckman.

Kifejtette: ez nem egyszerűen pénz kérdése, egészen kevés összegből is lehet a gyerekek készségeinek fejlesztésével nagy eredményeket elérni. Ebben kiemelt szerepe van a családnak, a szülőnek.  

– A családi élet, az otthoni élet nagy jelentőségű. A szeretet, a gondoskodás erőforrás. Ezek azok, amiknek a híján vagyunk.  Aminek leginkább a hiányában vagyunk, az a szeretet – jelentette ki a világ egyik legbefolyásosabb tudósa.  

James Heckman arra a kérdésre kereste a választ, hogy mit tehetünk a helyzet javításáért.  

Elmondta: több kísérlet bizonyítja a világon, hogy hátrányos helyzetből érkező gyerekeknél a kognitív készségek javításával látványos eredményeket lehet elérni. A kísérletek bizonyítják, hogy nemcsak az IQ-szintben, hanem a társadalmi készségek terén és az önkontrollban is javultak a gyerekek eredményei. Mindennek társadalmi és gazdasági nyereség lett a következménye, vagyis közgazdasági értelemben rendkívül hatékonyak ezek a kísérletek.  

– Szükséges, hogy a szülők szerepét és az oktatáspolitikát átgondoljuk – összegezte gondolatait a Nobel-díjas közgazdász. Hozzátette: az oktatás sikerét kizárólag a kognitív tesztekkel nem lehet elérni, szükség van arra, hogy a szülők erősítsék, segítsék az oktatásban elért eredményeket.

– A gyerekek életébe be kell vonni a szülőt – hangsúlyozta a Nobel-díjas közgazdász.

Háború és béke, a biztonság aspektusai a család szemszögéből – Szakmai panelbeszélgetés  

Az elmúlt években a világjárvány, az Ukrajnában zajló háború, az energiaválság és a globális méretű gazdasági nehézségek is megroppantották a családok biztonságérzetét. Közösségeink fizikai, anyagi és lelki értelemben is új kihívásokkal szembesülnek. Hogyan gondolkodik háborúról és békéről az egyház? És hogyan a biztonságpolitikai szakértő? Mit tehet a politikai döntéshozó, és hogyan látja a kialakult helyzetet a filozófus? A panelbeszélgetés résztvevői, melynek moderátora Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke, a többi között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat.

II. Efrém Ignác, a Szír Ortodox Egyház pátriárkája egy személyes családi példával kezdte beszédét az országa helyzetének szemléltetésére.

– Az unokatestvérem fia, aki politikai tudományokat tanult, befejezte az egyetemet. Reméltük, hogy szép jövő áll előtte, de ő azt fontolgatja, hogy elhagyja az országot, és megpróbál valahol máshol új életet kezdeni. Próbáltam meggyőzni, hogy kezdje el a doktori tanulmányait, azonban a háború miatt elvesztette a reményt. Sajnos nem csak ő, de a fiatalok többsége így érez Szíriában. A családot számos szinten érintette a háború. Több százezer fiatal hagyta el az országot. Azok, akiket hátra hagynak, idős emberek, ők már nem tudnak dolgozni. Ki fogja őket ellátni? – tette fel a kérdést.

A pátriárka rámutatott: A válások száma is növekszik, ami annak köszönhető, hogy gyakran a házasok egyik tagja elhagyja az országot. 2-3 évvel később a hátra hagyott pár feladja, és elválik. Ez is a háború következménye. A fiatalok vagy otthon ülnek és a segélyekből élnek, vagy megtalálják a módját, hogy elhagyják az országot. A baj az, hogy általában embercsempészeknek fizetnek, hogy segítsenek eljutni a célországba.

– Egyházi vezetőként érzem ennek a terhét. A kormány sem képes tenni értük, korlátozottak az erőforrásaink. A Hungary Helps programot mindenképpen szeretném megemlíteni, mert sokat segítenek az üldözött keresztény csoportoknak. Ha ők nem lennének, sokkal nehezebb helyzetben lennénk Szíriában. A háború összezúzza a családot: társadalmilag, lelkileg és mentálisan is. Mindent meg kell tennünk tehát annak érdekében, hogy a békét megtaláljuk – fogalmazott.  

– Azt látjuk, hogy az országok kormányai próbálnak anyagilag segíteni a családoknak, ami egy pozitív dolog. De csupán az, hogy pénzt dobálunk a problémára, nem elég – mutatott rá a továbbiakban Christiaan Alting von Geuau, a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatának elnöke a Holland Királyságból. – Ahol ad hoc jelleggel nyújtanak pénzügyi segítséget, és ez nincs megtámogatva egy koherens családpolitikával, az csak elodázza a problémát. Sajnos dúl egy mélyebb háború is, amivel foglalkozni kell: a természetes család ellen irányuló ideológiai háború. Ezt csak akkor tudjuk megállítani, ha több fókuszt helyezünk az oktatásra – hangsúlyozta. – A demográfiai visszaesés egy választás, nem sorsszerűség. Vissza kell nyerni a kezdeményezés jogát az oktatásban, hiszen ott formálódik a fiatalok elméje és lelke. Az értékek pedig a családban kezdődnek. Akinek van családja, annak jó példával kell elöl járnia. Jó anyáknak és apáknak kell lennünk. Itt kezdődik minden – tette hozzá.

– Olyan országokat látunk, ahol a demográfia lejtmenetbe kezdett. Eközben az USA demográfiája továbbra is fellendülőben van – vette át a szót Robert C. Castel, biztonságpolitikai szakértő. – Kína példája is nagyon érdekes, mely demográfiailag zuhanásban van, miközben politikailag az élre akar törni. Oroszországban pedig van egy egészséges középosztály, de náluk a várható élettartam sokkal rövidebb. A családstruktúrák és a demográfiák harcával állunk szemben.  

– Azt gondolom, hogy a magyar családok egy elhúzódó sokk hatása alatt vannak az elhúzódó háború miatt – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország honvédelmi minisztere. – A vadkapitalizmus kezdete után tele voltunk optimizmussal, hogy majd csatlakozunk a nyugati világhoz, de egyszer csak ránk szakadt egy sor váratlan esemény: a terrortámadások, a Brexit, a világjárvány, majd az ukrajnai háború. Mindezek megrengették az emberek biztonságérzetét. A népszavazás azonban egyértelműen megmutatta, hogy a magyarok egyöntetűen békét szeretnének. A háborúnak vége kell legyen. Nekünk, akik az ország biztonságáért dolgozunk, ezért kell küzdenünk. A legnagyobb kihívás, hogy biztonságban maradjunk és a család egységét megtartsuk – jelentette ki.  

Ezt követően II. Efrém Ignác a reményről osztotta meg a gondolatait a közönséggel.  

– A remény az valami olyasmi, ami mindig továbblendít minket, bármi történjék is. Ennek azonban kéz a kézben kell járnia bizonyos intézkedésekkel, amik segítik az embereket, hogy bízni tudjanak. Amikor az embereknek nincs mit enniük, akkor nagyon nehéz hinni és bízni. Isten sosem hagyja el az embereket – és ezt mindig tudatosítani kell bennük. De közben gyakorlati útmutatót is kell nyújtanunk nekik, hogy miként tudnak ilyen körülmények között élni – mondta, majd hozzátette: – A magyar kormány kitartása nagyon lenyűgöző a béke mellett. Szíriában sok fiatal nem hajlandó megházasodni, mert nem tudják, milyen jövő vár rájuk. Gyermeket sem mernek vállalni, mert nem tudják, mivel kell majd szembenézniük. Az imádkozás nem elég. Meg kell tennünk mindent, hogy segítsünk túlélni ezt a fajta kegyetlenséget.

Christiaan Alting von Geuau szerint lehet egyet nem érteni, de óriási szükség van a kulturált, tiszteletteljes párbeszédre a különböző politikai ideológiák között.  

– Valódi intelligens beszélgetésre van szükség. A keresztény hit nem kényszeríti rá a kinyilatkoztatott rendet a társadalomra. Ha vissza akarunk térni a gyökerekhez, akkor emberként meg kell tanulnunk elfogadni a teremtett valóságot, ami körülvesz minket. Vizsgáljuk meg a természet valóságát, és használjuk az értelmünket a megértésére. Így tudunk leginkább segíteni a családoknak is, hiszen Isten is erre a valóságra teremtett minket.  

A panelbeszélgetést Robert C. Caster biztonságpolitikai szakértő zárta válaszával arra a kérdésre, hogy mi a perspektíva a biztonság megteremtésében, van-e veszélye az újramilitarizálódásnak és hogyan lehet a nemzeti ellenállóképességet erősíteni.

–  Merem azt mondani, hogy Magyarország az egyik, ha nem a legbiztonságosabb hely a világban. Itt az emberek biztonságban vannak. A honvédséget folyamatosan fejlesztjük, elindult a kötelező honvédelmi oktatás is bizonyos iskolákban. A mindennapi hazafiság is nagyon sokat segít. Család nélkül azonban nincs biztonság – hangsúlyozta. 

Zeljka Cvijanovic: „A házasságkötés és a családalapítás az egyéni növekedés útja”

– Teljes mértékben egyetértek az idei Budapesti Demográfiai Csúcs jelmondatával, miszerint „A család a biztonság záloga”. A demográfiai kihívások valamennyi európai országot sújtják. A stabil demográfiai fejlődés a jövő kulcsa – kezdte beszédét Zeljka Cvijanovic, Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja, két gyermek édesanyja és egy nagymamája.  

– A születést előmozdító politikák nem szabad, hogy csak a materiális dolgokról szóljanak. A pénzügyi biztonság persze fontos, de nem csak ez kell ahhoz, hogy az emberek több gyermeket vállaljanak. Hiszen hogyan tudjuk megmagyarázni, hogy azokban az országokban, ahol magas az életszínvonal, a születések száma mégis visszaesést mutat? Ebből világosan látszik, hogy a demográfiai válság sokkal összetettebb, mint gondoljuk. Az elmúlt évtizedekben a tradicionális értékek – a család, a vallás, a közösség – megkérdőjeleződtek. Az emberek politikai egyesítése, agresszív propaganda zajlik, amely a hagyományos családi értékekkel szemben lép fel. Ha mindezt megkérdőjelezzük, homofóbnak neveznek minket – mondta.  

Véleménye szerint a szabadság szabad választást is jelent. Ha ez így van, akkor arra buzdít mindenkit, hogy álljon ki a hagyományos családmodell mellett.  

Majd arról beszélt, hogy vajon miért olyan kevés a fiatal, aki családot akar alapítani. Mint mondta, nagy levegőt kell vennünk, ha meg akarjuk válaszolni ezt a kérdést. Fontos a fiatalok megsegítése, a stabil gazdasági környezet, a biztonság és a jó családpolitikai döntések. Emellett azonban a kultúra és az oktatás támogatása is nagyon lényeges.  

– A házasságkötés és a családalapítás az egyéni növekedés útja, nem pedig teher – hangsúlyozta.

– Hálásak vagyunk a magyar kormánynak, hogy megosztották a tapasztalataikat. Nagyszerű, hogy megismerhetjük egymás nézeteit, ismereteit ezen a kétévente megszervezett fórumon. Azt gondolom, nélkülözhetetlen a hagyományaink, a hagyományos értékeink megőrzése, ha azt szeretnénk, hogy az országaink sikeresek legyenek – fogalmazott.  

Sahiba Gafarova: „A családok a hagyományok védői”

– A közelmúltban a járványok, háborúk megtépázták a társadalmakat, miközben a család értéke marginalizálódott. Alapvető fontosságú, hogy a kormányok ezzel a problémával foglalkozzanak – hangsúlyozta beszédében Sahiba Gafarova. Azerbajdzsán házelnöke hozzátette: bár valóban súlyosak a demográfiai kihívások, nemcsak ezzel, hanem a családok oktatását, biztonságát, védelmét is szem előtt kell tartani, hiszen a nemzet prosperitása a család értékein alapszik.

– A család nem a probléma, hanem a megoldás – nehéz nem egyetérteni ezzel a Budapesten is megfogalmazott értékkel - folytatta a házelnök. Ennek fényében szerinte több jogszabályra, rendelkezése, programra van szükség a családok védelméhez, ami már átnyúlik a határokon, nemzetközi összefogás kell e téren. Jó példának nevezte erre a magyar modellt.  

Azt is jelezte, hogy Azerbajdzsán Magyarországgal azonos családértékeket vall. Társadalmuk a hagyományos családi értékeken alapul.

–A családokat a hagyományok védőjeként tartjuk számon, a nemzeti és erkölcsi értékek közvetítőjeként, amelynek a kulturális örökség átadásában is szerepe van – fogalmazott. Beszámolt arról, hogy a törvénykezésükben kiemelten kezelik e kérdést: az alaptörvényük is meghatározza, hogy a családnak a jog védelme alatt kell állnia, és a családi, jogi, gyermekjogi bizottságuk külön fókuszál erre a törvényhozásban. Intézkedéseiknek köszönhetően 1999-ben megkezdődött az ország népességének növekedése és most már meghaladja a 10 milliót.

Sahiba Gafarova kitért arra, hogy a 90-es évek elején Azerbajdzsán szomszédja, Örményország háborúban és támadás alatt állt, ami meghatározta az ottani családok életét. Rengeteg civil áldozattal jártak a háborúk, és százezreknek kellett elhagyniuk otthonaikat. Jelezte: Azerbajdzsán mindent megtett, hogy segítséget nyújtson szomszédjának, ennek köszönhetően mind több menekült térhet haza.

A házelnök végül üdvözölte, hogy a budapesti konferencia egy mindannyiunkat érintő, kiemelt üggyel foglalkozik, és remélhetően új ötletek és perspektívákat fog megnyitni a résztvevők előtt. 

A délutáni programot Miklósa Erika operaénekes és korábbi mentoráltja, Szlama László Junior Príma díjas népzenész előadása nyitotta, majd megkezdődtek a felszólalások.  

Az V. Budapesti Demográfiai Csúcs első napjának délelőtti programját Ákos fellépése zárta.

Orbán Viktor: “Új lendületet kell vennünk!”

– Európa jövője a családban van, és fontos, hogy a gyermeknek anyja és apja is legyen – erősítette meg Orbán Viktor, Magyarország ötgyermekes és hatodik unokája születését váró miniszterelnöke.  

– A család és a gyermekek kérdése a világ minden táján megmozgatja az embereket, ennek a legkitartóbb szószólója Magyarország. Úgy fogalmazott: hiába támadnak a liberális világból, ez csak megkeményít és megerősít. Európát még mindig egy progresszív és liberális elit vezeti, amely a demográfiai kérdések helyett egyéb dolgokkal foglalkozik. Az Európai Parlament például megszavazta, hogy a férfiak is szülhetnek a gyereket. 

A magyar kormányfő aggasztó fejleménynek nevezte, hogy a nyugati demokráciában nem az európai polgárokat érdeklő kérdésekkel foglalkoznak, azzal, hogyan tudnak családot alapítani, vagy otthont teremteni. Kijelentette: fontos kérdések, mégsem ez a téma az európai politikában. 

Orbán Viktor szerint a szemléletet és a gondolkodásmódot ugyanis meghekkelték a liberálisok, antropológiai értelemben és stratégiai értelemben is. 

– Terjesztik azt a nézetet, hogy az egyén a legfontosabb egység. Zsarnokságot látnak mindenben és mindenkiben, aki az egyéni vágyaikat korlátozza - fogalmazott. – Pedig a korlát támasztékot jelent a jelenben, és támogatást a továbblépésben. A szabadsághoz legalább két ember kell, aki együtt van. Aki egyedül van, az magányos. Ahol az egyénnek nincs más támasztéka, mint önmaga, ott könnyen bekopogtat az irracionális félelem a jövőtől. Eközben pedig a politika azzal van elfoglalva, hogyan érvényesítse a karbonkvótát és a genderkvótát, így pedig a “nincs jövő” könnyen önbeteljesítő jóslattá válhat. 

Orbán Viktor kijelentette: demográfiai csúcsot rendezni, ahol az otthonnal, a családdal és a gyermekvállalás csodájával foglalkozunk, egyfajta kötelesség a jövőnk felé. Magyarország a konzervatív politika inkubátorháza. Sok projektünk fut párhuzamosan: a munka alapú gazdaság, az állam és az egyház együttműködése, vagy az oktatás területén, de a demográfiai kérdésekben vannak a legjobb eredményeink.

– Öt világos célt fogalmaztunk meg – idézte fel a kormányfő.  – Legyen előny a gyermekvállalás, segítsük az otthonteremtést, a családpolitikát alapozzuk az édesanyákra, tegyük családbaráttá az egész ország működését, és a jog eszközeivel is védjük meg a családokat. 

Elmondta, hogy a családbarát kormányzás alatt, 2010 óta a gyermekes családok egy főre jutó jövedelme megduplázódott, a többgyermekes családok egy főre jutó jövedelme pedig a háromszorosára nőtt. Úgy vélte, ezzel nemcsak az öröm mértéke növekszik, hanem az éves jövedelem is. Orbán Viktor hozzátette, hogy a családpolitikai fordulat miatt 154 ezerrel nőtt a megszületett gyermekek száma, ez annyi gyermeket jelent, mint a harmadik legnépesebb városunk lakossága. 

– Ez nem csak siker, több annál, ez öröm – emelte ki a miniszterelnök. –  Korábban a Magyarországon megszületett gyerekeknek csak a fele látta meg a napvilágot házasságban élő szülők gyermekeként, mára négyből három gyermek ilyen. Az alkotmányban szerepel, hogy az anya nő, az apa férfi. Szomorú, hogy olyan világban élünk, hogy mindezt alkotmányban kell rögzíteni – tette hozzá.  

– Nagy utat tettünk meg, de eddig csak lassítottuk a népességcsökkenést. Most azért dolgozunk, hogy folytassuk a családbarát politikát, kiterjesszük a négygyermekes anyák adómentességét a háromgyermekesekre is. Amikor én felnőttem, nem volt vita arról, hogy mit jelent a család. El kell érnünk, hogy családbarát, konzervatív erők kerüljenek kormányra minél több európai országban. Új lendületet kell vennünk, és össze kell állítanunk a magyar családbarát politika 2.0 programját! – zárta beszédét Orbán Viktor. 

Philip Isdor Mpango: “A család hozzájárul a teljesebb élethez!”

– Ez a demográfiai csúcs remek lehetőség, hogy kiálljunk a békéért és a biztonságért – emelte ki beszédében Philip Isdor Mpango, a Tanzániai Egyesült Köztársaság alelnöke.  

– A világ demográfiai helyzetének sarokpontja a termékenységi ráta és a család értékének erősítése. E téren óriási kihívásokkal nézünk szembe. Ahol alacsony a születési ráta, ott jelentős a munkaerőhiány és a liberális elképzelés szerint egyre többen nevelnek gyermeket egyedülállóként, vagy csak élnek együtt gyermektelen párként.  

Az alelnök részletesen beszélt országa helyzetéről is, ahol éppen a népességnövekedés jelent kihívást.

– A 2022-es nemzeti adatok alapján Tanzániában 3,2 százalékos népesség-növekedést tapasztaltunk, ráadásul a teljes lakosság 49 százaléka 18 év alatti és mindössze 3,8 százalék 65 év fölötti. Ha folytatódik ez a trend, 2044-re megduplázódhat a népességünk. A család alapját egy férfi és egy nő alkotja, akik együtt élnek a gyermekeikkel, békében, szeretetben. Ez a legfontosabb szociális egység. Alapvető biztonsági szerepe van, amelyre a teljes társadalmi hálózat épül. Ez egy minden szempontból támogató közeg. A család ellátja a tagjait, akkor is, ha idősebbek, illetve hatékonyan hozzájárul a szorongás legyőzéséhez, a teljesebb élethez.

– A demográfiai válsággal való foglalkozást, a hagyományos családmodellt a fejlődés magjává kell tenni, miközben több erőfeszítésre van szükség a család értékét illetően. Egyértelmű a helyzet: a világ kormányainak olyan programokat kell elfogadniuk, amelyek garantálják a család szerepét – húzta alá Philip Isdor Mpango. 

Giorgia Meloni: “Európának akcióba kell lendülnie!”

– A Budapesti Demográfiai Csúcs lehetőséget teremt olyan kérdések megvitatására, amelyek egész Európának fontos kihívást jelentenek – hangsúlyozta Giorgia Meloni, az Olasz Köztársaság miniszterelnöke.

– Nálunk, Olaszországban a demográfiai célok kormányunk minden intézkedésében szerepet játszanak, amelyekkel jelentős kulturális változást szeretnénk elindítani. Kétség sem férhet hozzá, hogy egész Európát súlyos demográfiai válság sújtja, de egyre inkább igaz már ez az egész világra kiterjedően. A születések száma visszaesett, ennek nyomán pedig kialakult egy családellenes hangulat. Olaszországban 1964-ben még több mint egymillió gyermek született, 2,7-es volt a termékenységi ráta, ez mára azonban jelentősen visszaesett, egyre kevesebb gyermek születik, ezáltal a fejlettebbnek mondott országok gyorsított úton haladnak a bukás felé. Mélyre kell ásnunk, hogy megtaláljuk a kiváltó okokat. Nagy kérdés, hogyan kezeljük a felmerülő kérdéseket – mutatott rá az olasz kormányfő.

– Aggasztó a jövő. Az utóbbi években a család képe fokozatosan elhalványult, helyette egyének jelentek meg, elsősorban az individuális dimenzió domborodott ki. Néhány éve egy beszédemben azt mondtam: olasz vagyok, anya vagyok és keresztény. Akkor sok támadást kaptam ezért. Olyan korszakban élünk, hogy támadásnak vagyunk kitéve, ami veszélyes az identitásunkra. A nemzeti, családi és vallási identitásunkra nézve egyaránt. Óriási harcról van szó, de az emberiség érdekében meg kell védenünk a családjainkat! Ez nem azt jelenti, hogy képtelenek lennénk tartani a lépést a modern világgal, mindössze felelősségteljesen gondolkodunk ebben a kérdésben.  

– Miért van az, hogy nem születik elegendő gyermek Európában? – tette fel a kérdést. Majd rámutatott, hogy olyan fázisban vagyunk, amikor csökken a népesség. Ha nem sikerül megváltoztatni ezt a trendet, hamar kritikus lesz a helyzet.  

– Magyarország példája megmutatja nekünk, hogy ha igazán akarjuk, akkor meg tudjuk változtatni a trendet. A magyar intézkedéseknek köszönhetően itt sikerült visszafordítani a termékenységi számot. Növekedett a nők foglalkoztatásának mértéke, a házasságok száma és a születések száma. Ezek is jól mutatják, hogy a szülés nem veszi el a nők munkakedvét. A megfelelő családbarát politika és környezet kialakítása lehetővé teszi, hogy ne kelljen dönteni a család és a karrier között. Ez az igazi szabadság, így van igazán lehetőségünk szabadon élni. A gyerekek nem korlátot jelentenek ebben a kérdésben, hanem erősebbé tesznek – hangsúlyozta.

– Olaszországban hiszünk a szebb jövőben, ennek érdekében a családok nézőpontját a kormány minden döntésében érvényesítjük. Fontosnak tartom, hogy a nagy népességű országok felvállalják a jövő generációit illető felelősségüket, mert a populáció visszaesése a növekedés gátja. Nem csak a jóléti rendszer fenntartásáról van szó, de ez a kultúra és az innováció kulcsa is. A család a biztonság záloga. A család senkinek sem korlátozza a világát, sokkal inkább erősíti azt. Sok módja van annak, hogy a családot a nemzeti politika középpontjába helyezzük, meg kell osztani a magyarországi tapasztalatokat és Európának egyértelműen akcióba kell lendülnie – szólított fel Giorgia Meloni. 

Rumen Radev: “Kettős veszteségek Bulgáriában ”

 – A jövőnk egyre inkább attól függ, hogy miként változnak a demográfiai tendenciák – fogalmazott előadásában Rumen Radev bolgár elnök.  

Elmondta, hogy az országában számos demográfiai erőfeszítést tettek már a problémák megoldásáért. Stabil stratégiát építenek ki, és a demográfiai válságot is elkezdték megoldani.  

– Száz évvel ezelőtt 40 év volt a válható életkor, míg ma már néhány országban a várható élettartam, 80 vagy 90 évre emelkedett. Ezzel együtt változik az emberek társadalmi önazonosítása, az, hogy milyen szerepet vállalhatnak az egyének a társadalomban. A gyermekvállalási idő azonban nem változik – hívta fel a figyelmet Rumen Radev.  

A bolgár elnök szerint a politikai vezetők feladata, hogy a családokat, a fiatalokat gyermekvállalásra ösztönözzék.  Mint mondta, Magyarországon annak a sikerét látjuk, ezt hogyan lehet megtenni.

Rumen Radev részletesen szólt a Bulgáriára jellemző problémákról. Elmondta, hogy az országa jelenleg egyike azoknak az államoknak, amelyekben a leginkább csökken a népesség. Egyetlen év alatt 850 emberrel lettek kevesebben, ami 12 %-a a társadalomnak. Ez – miként hangsúlyozta –minden idők legdrasztikusabb csökkenése.  

– Eközben a termékenységi ráta 1,4, ami jól beleillik az európai tendenciába. A problémát az emigráció okozza, a kivándorlás vezet ezekhez a katasztrofális eredményekhez – nevezte meg a fő problémát a bolgár miniszterelnök.  

– Folyamatosan elszívják tőlünk a legértékesebb elméket. A legtanultabb emberek évről évre elhagyják az országot. Kettős a veszteségünk: befektetünk ezeknek a fiataloknak az oktatásába, társadalmi- és szociális támogatásába, és amikor eljön az idő, hogy ezt visszaadják a társadalomnak, akkor elhagyják az országot – emelte ki Rumen Radev.  

Elmondta, hogy a probléma megoldása érdekében komplex intézkedéseket tettek, az alapprobléma mégis megmaradt: nevezetesen az, hogyan tartsák otthon azokat a fiatal embereket, akiknek még van lehetőségük gyermeket vállalni.

– Sok problémánk van, de bízom abban, hogy a negatív tendenciákat meg fogjuk törni, egyre több fiatal fog hazatérni az országunkba, és itthon fognak gyerekeket vállalni. Át fogjuk vészelni a demográfiai telet. Ezt azonban nem tudja egyetlen ország sem egymaga megoldani. Éppen ezért remélem, hogy együtt tovább tudjuk fejleszteni a demográfiai stratégiáinkat – fogalmazott Rumen Radev bolgár elnök.  

Novák Katalin: “Ma a családok szabadságharcát vívjuk”

Novák Katalin köztársasági elnök, az V. Budapesti Demográfiai Csúcs házigazdája a családok szabadságharcáról beszélt köszöntőjében.

– A családok szabadságharca nem volt hiábavaló – fogalmazott az államfő „A család a biztonság záloga” című magas szintű szekciómegbeszélés nyitányaként. Példaként említette, hogy a házasságkötések száma a kétszeresére nőtt.  

Hozzátette: a szabadságharc még nem ért véget, a családok újra és újra készek megharcolni a szabadságért.  

– A demográfiai tél mára jégkorszakba fordult. Ha évről évre kevesebb gyerek születik, mint ahányan eltávoznak, ha nincs gyermek, akkor nincs jövő. A világunkra is akkor érdemes vigyázni, ha van kinek azt továbbadni – jelentette ki a köztársasági elnök.

– A szabadságharcos családok vissza fogják venni mindazt, ami a családoké, a családokat megillető helyeket és ünnepeket – fogalmazott Novák Katalin, hozzátéve: egymás és a családok szövetségeseiként vagyunk ma itt jelen.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc mintájára tizenkét pontban fogalmazta meg, hogy mit kívánnak a magyar családok, mi az, ami a családpártiság alapja lehet. Ezek a következők:

1, Legyen béke, szabadság, egyetértés. A gyereknevelés szabadsága a szülő joga és kötelezettsége.

2, A gyerekek identitásának megőrzése.

3. Családpárti döntéshozókat! – A családpártiság legyen a nemzeti minimum.

4, A családok képviselete külföldön.

5, Biztonságot a családoknak!

6, Megfelelő lehetőséget a gyermekeseknek! Ne járjon rosszabbul az, aki gyermeket vállal azoknál, akik nem.  

7. Ne legyen anyagi akadálya a gyerekvállalásnak!

8. Megbecsülést az időseknek!  

9. Valós választási szabadságot a nőknek! – A nőknek a gyerekek miatt ne kelljen lemondaniuk a munkáról, és a munkáról sem a gyermekvállalásért.

10. Védjük a saját tulajdon biztonságát!

11. Versenyképes nevelést, korszerű egészségvédelmet!

12. Figyelmet a határon túli magyar családoknak!

– Ma a családok szabadságharcát vívjuk, és nem vagyunk egyedül, a családbarát szövetség kiterjed az egész világra – hangsúlyozta végül a köztársasági elnök.

Novák Katalin ezután személyesen köszöntötte a külföldi vendégeket a Budapesti Demográfiai Csúcson.
 

Jordan B. Peterson: „A család a mentális egészség alapja” 

– Nem vagyunk mentálisan egészségesek, ha csak autonóm egyénként létezünk – kezdte beszédét a konferencia első előadója, Jordan B. Peterson. A kanadai klinikai szakpszichológus azt fejtegette, hogy miből is áll a mentális egészségünk. 

– A jó házasságban folyamatosan újratárgyaljuk az egyéni és a közös identitásunkat. A gondolataink szabad kifejezése által mondhatjuk, hogy mentálisan egészségesek vagyunk. Identitás nélkül elveszettek vagyunk. Ha nincs cél, nincs magasabb érték, ha nincs érték, nincs remény. Ezeket az értékeket a társadalmi kapcsolatainkban találjuk meg. Egyedül nem megy. Ha szerencsések vagyunk, találunk egy életre szóló társat, egy házastársat. Enélkül minden hierarchikus struktúra összeomlik és kialakulnak a harcok, ami reménytelenséget hoz – fogalmazott. 

– Szükség van a szövetségesekre, brutálisan hosszú távú szövetségesekre – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a házasság transzcendens elköteleződés. Mint mondta, az élet nehéz, de összefogunk, mert ketten erősebbek vagyunk, mint egyedül. Ha szerencsések vagyunk, Isten segítségével ez évtizedeken át így maradhat. 

Majd arról beszélt, hogy emberként végtelenül hosszú a fejlődési időnk. Ehhez stabil társadalmi környezetre van szükségünk, és stabil párkapcsolat kell egy egészséges gyermek neveléséhez is. 

– A nukleáris család a mentális egészség alapja. Emberként soha nem leszünk érettek, ha csak mi vagyunk magunknak a legfontosabbak – hangsúlyozta. – Amikor kisbabánk születik és először a karunkba vesszük, megérezzük, hogy van nálunk sokkal fontosabb. Ez a tapasztalás szükséges az érettségünk megerősítéséhez. Megvan a lehetőségünk, hogy a gyermeket védelmezzük mindentől, hiszen ebben találjuk meg a valódi érett identitásunkat. Nem lehet valaki mentálisan egészséges, ha ezt nem éli meg. Addig csak éretlen gyermekek vagyunk... – fogalmazott. 

A klinikai szakpszichológus fontosnak nevezte, hogy felelősséget vállaljunk. A legalapvetőbb felelősség pedig az, amit a gyermekünk iránt érzünk. Ennek alapja a férfi és a nő egyesüléséből származó stabil struktúra. 

– Vannak különböző családi konstellációk, ezt tudjuk. És néha mindannyian eltávolodunk az ideális családi mintázatoktól, de törekednünk kell ennek fenntartására – vélekedett. Hozzáfűzte: a gyermekeinknek is ezt az értéket és reményt kell átadnunk. Ehhez pedig össze kell fognunk valakivel életünk során. Gyermekünk egészsége múlik rajta, hogy mennyire tudjuk a házastársunk iránti elköteleződést felvállalni. 

– Az önkéntes felelősségvállalás hatalmas erő. Ebbe beletartozik a hosszútávú monogám kapcsolat felvállalása is. „Ugyan miért vállalnék ekkora felelősséget?” – kérdezheti a fiatal. Azért, mert ennek az alternatívája a pokol. A felelősség felvállalása az, ami a nehézségeken is átsegíti őket. A fiatalok sejtik, hogy a világ nyomorult dolgai is megjelennek majd az életükben. De amire szükségük van, az egy életre szóló partner, egy – vagy több – gyermek, egy család, hiszen a hozzájuk való viszonyban tudunk csak létezni. A család az állam sarokköve – foglalta össze véleményét Jordan B. Peterson. 

Ünnepélyes megnyitó

A kétnapos nemzetközi rendezvény első napja délelőtt tíz óra után nem sokkal kulturális előadással vette kezdetét. Fellépett a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Pro Musica Leánykar és az Urban Verbunk.

Majd –  immár hagyományosan – egyházi vezetők köszöntötték a résztvevőket. Áldását adta az egybegyűltekre a Magyar Katolikus Egyház részéről Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Református Egyház képviseletében Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, Kondor Péter, a Magyar Evangélikus Egyház püspöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita hitközség vezető rabbija, valamint II. Efrém Ignác, a Szír Ortodox Egyház pátriárkája. Ezt követően megkezdődött a csúcstalálkozó szakmai programja.