„A családomnak most van szüksége rám, a munka pedig megvár”

Az ügyvezető elmondása szerint a munka-magánélet kihívásai hozhatnak olyan helyzeteket egy édesanya számára, amelyek arra késztetik, hogy időlegesen a családját helyezze előtérbe. Dr. Szuromi-Kovács Ágnes azt is hozzáteszi, őt már pályakezdő korától kezdve komolyan foglalkoztatta az a kérdés, hogyan lehet összeegyeztetni az anyaságot a hivatással.

– A tanulmányaim során, majd később munkavállalóként is mindig igyekeztem maximálisan teljesíteni – mondja a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője. – Közben kicsi gyerekkorom óta biztosan tudtam, hogy szeretnék édesanya lenni, ezért is nagyon régóta foglalkoztatott az a kérdés, hogyan lehet maradéktalanul megfelelni minden elvárásnak. Eredetileg úgy gondoltam, hogy édesanyaként nem fogok vezetői megbízatást vállalni, éppen ezért a pályám elején sok mindent elértem, ki akartam próbálni magam a számomra akkor elérhető legmagasabb pozíciókban, hogy legyen ilyen élettapasztalatom is. A gyermekeimmel otthon töltött évek alatt azonban folyamatosan ott bujkált bennem a kérdés, vajon lehet-e mégis valahogy összehangolni a családi életet a munkavállalói, akár vezetői léttel, és önmagamat is meglepve egy idő után azt vettem észre, hogy végső soron, valamikor majd szívesen visszamennék dolgozni. Aztán a sors úgy hozta, hogy egyszer csak, akkor egészen váratlanul és hirtelen, lehetőséget kaptam arra, hogy visszatérjek a munkába, méghozzá vezetőként. Nem volt könnyű döntés, de belevágtam – azóta élem a dolgozó négygyerekes nők életét.

Édesanyaként és feleségként nem helyettesíthető

– A Családbarát Magyarország Központ azért volt különösen fontos állomás számomra, mert itt kifejezetten úgy éreztem, hogy ügyvezetőként is és a cég tevékenységén keresztül is érdemben tudok segíteni azon, hogy minél több édesanya választ kapjon ezekre a kérdésekre – magyarázza dr. Szuromi Kovács Ágnes. – Azt gondolom, hogy a dolgozó nőknek is joguk van ahhoz, hogy édesanyává váljanak, sőt, a vezető pozícióban lévő nőknek is joguk van ahhoz, hogy családjuk és gyermekük legyen. A társadalom számára az lenne a leghasznosabb, ha mindenki megkapná ebben a megfelelő támogatást a munkahelyétől.

Mindeközben az utóbbi félévben több olyan élethelyzet adódott, amiben a családomnak a korábbinál nagyobb szüksége lett volna rám, azonban az ügyvezetői feladataim mellett úgy éreztem, nem mindig tudok ennek maradéktalanul megfelelni. Bár nagyon szeretem és élethivatásnak élem meg a munkámat, ugyanakkor a gyermekeim számára egyetlenegy édesanya, a férjem számára pedig egyetlenegy feleség létezik, tehát ezekben a „szerepköreimben” helyettesíthetetlen vagyok. El kellett gondolkodnom azon, hol van rám elengedhetetlenül szükség, és arra jutottam, hogy most a családomnak van a leginkább szüksége rám.  

Ezzel párhuzamosan formálódott bennem az a gondolat, hogy szeretném szépen lezárni az itteni munkásságomat. Szerencsére vezetőként nagyon odafigyeltem arra, hogy mindig mindenki helyettesíthető legyen, úgyhogy a cégen belül is kidolgoztam egy olyan rendszert, hogy most már régóta van egy állandó első számú helyettesem, Bartos Andrea projektigazgató, megbízott gazdasági igazgató személyében. Bátran és örömmel merem rábízni a cég további sorsát, mert biztos vagyok abban, hogy jó vezetőként, a saját útján haladva jó kezekben tartja majd a Társaság irányítását. Valamennyi kollégámnak köszönöm, hogy a kitűzött célok megvalósításában segítettek, támogattak, hálás vagyok az együttműködésükért, hogy velem tartottak ezen a nem mindig zökkenőmentes úton.  

Mire a legbüszkébb?

– Ügyvezetésem alatt több mint tizenhat, fontos és jelentőségteljes programot vitt a cég, több nagy ívű projekt részeként – ezek egytől egyig nagyon kedvesek számomra. Az pedig nagy adomány a sorstól, hogy a munkatársaimmal volt lehetőségünk arra, hogy átgondoljuk a cég működését, és azokra a programokra helyezzük a hangsúlyt, amelyekben szakmailag is hiszünk, és amelyekről azt gondoljuk, hogy a társadalom különböző rétegei, illetve a különböző élethelyzetben lévő családok számára hathatós segítséget nyújtanak.

Ha pár dolgot mégis ki kell emelnem, akkor kezdeném azzal, hogy újra tudtuk gondolni a Családbarát Hely tanúsító védjegy programunkat: az egész projekt új lendületet vett, és számos új elemmel bővült. Ahogy már említettem, meggyőződésem, hogy a családbarát foglalkoztatás az egyik kulcsa annak, hogy meglegyen az összhang bárki számára az élete két legfontosabb dimenziója között.  

Az, hogy idén év elején létrehoztuk a Családbarát Magyarország Központ részeként a Gyermekút Módszertani Központot, szintén nagy-nagy boldogság számomra, mert magam is tudom, mekkora segítségre van szüksége a valamilyen szempontból megkésett fejlődésű gyermekek szüleinek, a központ pedig őket segíti, részben közvetlenül, részben az őket támogató szakemberek képzése, fejlesztése által.  

Emellett az elmúlt másfél évben pilot programként bevezetett pályaorientációs programunk is óriási siker lett. Korábbi szakmai múltamnak köszönhetően a program részét képezte egy pénzügyi tudatosság modul, ami az aktuális gazdasági helyzetben igen hasznosnak bizonyult. Ahogyan a Családtámogatási Kalkulátor is, amely két éve egy új, izgalmas fejlesztésünk, ezúton is köszönöm az összes munkatársamnak, akik részt vettek a létrehozásában. A Családbarát Magyarország Központ hír- és médiaoldala, a csalad.hu egyébként is rengeteg, a családi élettel, a gyermekvállalással és -neveléssel kapcsolatos információval szolgál, és a támogatásokra külön fókuszál, de a kalkulátor egy egészen új eszköz arra, hogy még tudatosabban tekinthessük át a lehetőségeinket.  

Azt pedig a sors külön ajándékaként éltem meg, hogy támogathattam az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, vagyis az OKIT munkáját, ahol munkatársaim napi 24 órában állnak a kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem áldozatai mellett.

Végezetül az Egyensúlyban podcast-műsort említeném, amiben közvetlenül is aktívan részt vettem, nemcsak műsorvezetőként, hanem csapattagként a koncepció kidolgozásában és a műsor ívének meghatározásában. A műsor témája a már említett nagy kérdés: a család és a hivatás összeegyeztetése édesanyaként. Hiszem, hogy a példaképek által mindenképpen tanulhatunk, közülük mutattunk be tizenegyet az elmúlt egy évben.

„Várakozással nézek a következő hónapok elé”

– A jövő év első hónapjaiban elsődlegesen a családommal szeretnék foglalkozni, mellettük lenni, rájuk összpontosítani – mondja az ügyvezető a közeljövő terveit illetően. – Emellett az önregenerációra, valamint a tanulásra is szeretnék időt fordítani. A munkaerőpiac hosszú távon mindenképpen „számolhat” majd velem, de a családomnak most van szüksége rám, a munka pedig megvár. Ötleteim, terveim mindig vannak, meglátjuk, merre visz az élet, és mit tudok majd megvalósítani ezekből.  

„Számtalan kérdés fogalmazódik meg bennem”

A december közepén távozó dr. Szuromi-Kovács Ágnestől Bartos Andrea, a Családbarát Magyarország Központ jelenlegi projektigazgatója, megbízott gazdasági igazgatója veszi át az ügyvezetői feladatokat.

–  Mindenekelőtt szeretném megköszönni Ügyvezető Asszonynak a stafétabotot, amely által a magaménak tudhatom a bizalmát, az eddigi munkámat illető elégedettségét és a reményt is, amely a Családbarát Magyarország Központ jövőjébe vetett hitén alapszik – mondja Bartos Andrea.

– Az életünkbe beköszönő változások idején számtalan kérdés fogalmazódik meg és kavarog a fejünkben: mit hoz a jövő? Velem sincs ez másként: mit is jelent az új megbízatás, képes leszek-e megbirkózni a kihívásokkal, mi legyen a legfontosabb küldetés? Amennyire nyilvánvalóak a kérdések, a válaszok annál összetettebbek, az idő előrehaladtával formálódnak, ebből adódóan pedig óhatatlanul eltérő üzenetet hordozhatnak.

– Az elkövetkező időben mindent elkövetek, hogy azokat az energiákat, amelyekkel már most rendelkezünk, tovább erősítsem. Ehhez kérem a munkatársaim támogatását, bizalmát és nem utolsósorban a türelmüket, kitartásukat – teszi hozzá Bartos Andrea.