A kétnapos nemzetközi fórum alkalmat kínál arra, hogy döntéshozók, politikai szereplők, egyházi és civil vezetők, a gazdasági élet és a média szereplői, valamint a tudományos világ képviselői megoszthassák egymással gondolataikat, elképzeléseiket és tapasztalataikat a népesedési kihívásokról, valamint a demográfia és a fenntarthatóság összefüggéseiről.

„A fenntarthatóság ma megkerülhetetlen kérdés, hiszen az ember sok tekintetben pazarló, a környezetre ártalmas életmódot folytat. A természettel ismét harmóniában, környezetünkre és közösségi értékeinkre odafigyelve szeretnénk élni.” – fogalmazott Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a világszinten is egyedülálló budapesti rendezvény köszöntőjében. Emellett a miniszter kiemelte, hogy a fenntarthatóság kulcsa a családok anyagi és erkölcsi megerősítése. „Az erős családok léte éppen azt segíti elő, hogy a pazarló kényelmet felváltsa az életünkben a tudatos, felelős tervezés, gazdálkodás”.

A jó példa a legfontosabb

Szuromi-Kovács Ágnest, mint nagycsaládos édesanyát arról kérdeztük, hogy mit tapasztal, mennyire érdeklődők, fogékonyak ma a gyerekek a környezetvédelem iránt?

– Négy gyermek édesanyjaként azt gondolom, hogy a gyerekek különösen fogékonyak erre a témára, mivel hozzájuk még közel áll a természet. A kicsik nagyon szeretik az állatokat, a maguk szintjén örömmel tesznek azért, hogy megőrizzék és megóvják a környezetünket – kezdte az ügyvezető. – Ez azt jelenti, hogy már egészen kis korban nagyon hatékonyan el lehet kezdeni a gyerekek érzékenyítését. Már az iskolákban is beépül a környezeti nevelésbe a környezettudatos szemlélet, ami egy igazán pozitív trend, ugyanakkor elengedhetetlennek tartom azt, hogy otthon is beszélgessünk velük ezekről a témákról. Így segítünk nekik végiggondolni, kitalálni azt, hogy a gyakorlatban ők maguk mit tudnak tenni a környezetükért. A beszélgetéseken túl - ami a legfontosabb egy családban - hogy a gyerekek személyes példát is lássanak otthon, így épül be igazán ez a szemlélet mindennapjaikba. Például szelektíven gyűjtjük a szemetet, komposztálunk, saját zöldséget, gyümölcsöt termelünk, és lehetőség szerint a tömegközlekedést választjuk, vagy a biciklit használjuk.

„A család a fenntarthatóság záloga” – Mit jelent, milyen üzenetet hordoz ön számára ez a kijelentés, ami az idei demográfiai csúcs mottója?

– Tapasztalatom szerint ma már az emberek többsége igyekszik felelősen gondolkodni a fenntarthatóság kérdéseiről – magyarázza Szuromi-Kovács Ágnes – amit alátámaszt a Magyar Nemzeti Bank idén nyáron végzett, Ökotudatosság és pénzügyek című reprezentatív kutatása, ami szerint az emberek 33 százaléka még mindig közömbösnek mutatkozik a környezetvédelem és a takarékosság ügyeit illetően. Vagyis, bőven van még teendő, sokkal több honfitársunkban volna jó tudatosítani a fenntarthatóság lényegét, célját: hogy a gyerekeknek őrizzük ezt a Földet. Vagy ahogy az ismert mondásban is hallottuk: „Unokáinktól kaptuk kölcsön”, nekik kell megőriznünk…

Gyermekek nélkül nincsen, nem képzelhető el fejlődő és erős társadalom – a mi életünkben ők a fenntarthatóság záloga. Ez egy nagyon fontos üzenet, hogy úgy őrizzük meg a társadalmat, hogy közben a természeti kincseink, az élhető környezetünk megmaradjon a gyermekeink és az unokáink számára. Egyetértek azzal, hogy többet kell erről beszélni, mert tudatosítani kell az emberekben azt, hogy ha 24. órában vagyunk is, egyéni szinten még mindig tehetünk valamit. Sőt, annál többet.

„Dermesztő a tény, hogy a „24. órában” vagyunk. Ezt érzékelik a gyermekek, fiatalok? Szükséges, hogy érzékeljék? Hiszen ők eleve fogékonyak, lelkesíthetők, ha a környezetükről van szó.

– Nagyon is. Látom a gyerekeken, hogy nagyon nehéz most feldolgozniuk ezt a fajta erőteljes sürgetést, nyomást a téma kapcsán – mondja Szuromi-Kovács Ágnes. – Ez a klímapánik, klímaszorongás most már sokakon eluralkodott, és nem is teljesen ok nélkül. Azt kell megértetnünk az emberekkel és azt kell magunkban is tudatosítanunk: ez az utolsó jelzés arra, hogy valamit már tényleg másképp kell csinálnunk. Néha nagyon erős jelzések kellenek ahhoz, hogy legyen bátorságunk kilépni a saját komfortzónánkból. Most magunkat is fel kell vérteznünk és a gyerekeinket is meg kell erősítenünk lelkileg, hogy igen, valószínűleg a közeljövőben lesznek már érezhető nehézségek, ezért kell sürgősen változtatni azon, ahogy most élünk. Lehetne a közeljövőre prognosztizált változásokra egyfajta hedonista választ adni: most éljünk jól, amíg még lehet. Ez ugyanakkor éppen a gyerekeket hozná hamarabb nehéz helyzetbe, akikért felelősséggel tartozunk.

Környezetvédelem és a pénzügyi tudatosság – kéz a kézben

Egyes kutatások már bizonyították, hogy a gyermekes családok elkötelezettebbek a környezetvédelem és általában a fenntarthatóság iránt.

– Igen, és ráadásul az ő ökológiai lábnyomuk fejenként nézve kisebb, hiszen ők tudnak úgy fogyasztani, hogy az egy főre eső környezeti terhelés alacsonyabb legyen – teszi hozzá Szuromi-Kovács Ágnes. – Úgyhogy, ez egy pozitív dolog, megint a nagycsalád mellett szóló érv, miszerint együtt könnyebb…

– A pénzügyi kultúra nagyköveteként különösen fontosnak tartom, hogy jól lássuk és láttassuk a környezetvédelem és a pénzügyi tudatosság kapcsolódásait. A fenntarthatóság számos vetülete közül az utóbbi áll talán a legközelebb hozzám, mondhatni az egyik szívügyem. Ha odafigyelünk arra, hogy mire és mennyit költünk, akkor egyrészt nem terheljük annyira a környezetet sem, másrészt kevesebb, de minőségi termékeket fogunk vásárolni, amiknek átlagosan hosszabb lesz az élettartama. Ha nem veszünk felesleges élelmiszereket és nem dobjuk ki azokat, ha pénzügyi terveket készítünk, és ha nem ad hoc módon költjük a pénzünket, akkor máris jobban vigyázunk a környezetünkre is – sorolja Ágnes, hogy a családjában mi mindenben nyilvánul meg a fenntarthatóság iránti elkötelezettség.

Akkor a nagycsaládosok tudatosabban élnek?

Meggyőződésem, hogy a többségük igen. Sokan például nem tudják, hogy a nem használt, kidobott ruhaneműknek milyen nagy az ökológiai lábnyomuk – jegyzi meg Ágnes. – Az utóbbi időben egy kicsit már elkezdtük feszegetni a témát, de ez egy olyan terület, amelyre többet kellene koncentrálnunk. Mi például a családon belül nagyon figyeltünk arra, hogy a gyerekeinknek körbeadogattuk a kinőtt, de még bőven használható ruhaneműket, és most is tovább adjuk azokat.

– A környezetemben lévő nagycsaládosok kifejezetten környezettudatosan élnek és próbálnak nagyon odafigyelni arra, hogy tudatosan fogyasszanak. Nyilván ennek vannak anyagi okai is, hiszen egy nagycsaládban minden fillérnek helye van, de ezzel közben a gyerekeikben is elültetik a környezetbarát szemlélet palántáit.

– Ami még érdekes dolog: szintén sok kutatás alátámasztja, hogy maga a természetközelség is segít abban, hogy minél jobban, erőteljesebben alakuljon valakiben ez a fajta tudatosság. Minél több időt töltenek el a gyerekek a természetben, annál pozitívabban hat a viselkedésükre, a teljesítményükre, és annál jobban megértik annak a fontosságát, hogy miért kell óvni és megőrizni azt a környezetet, amelynek ők is a szerves részei, ami oly kedves nekik.

Családbarát együttműködés a vállalati szférával

Vajon hogyan lehet elérni azt a bizonyos, a fenntarthatóság iránt jelenleg még közömbösséget mutató, korábban említett 33 százalékot?

– Nyilván minden lehetséges felületen meg kell szólítanunk őket, lehetőleg olyan módon, ami fel is kelti a figyelmüket – vélekedik az ügyvezető. – Mi például a csalad.hu oldalán igyekszünk minél több ilyen témájú cikket megjelentetni, amelyekben jó példákon, személyes tapasztalatokon keresztül irányítjuk rá a figyelmet a nagycsaládok környezetvédelemben, fenntarthatóságban vállalt szerepére, illetve arra, hogy miként lehet mindezt beépíteni az életünkbe, a mindennapjainkba. Ahogy a cikkeben, úgy egyes kezdeményezéseinkben is azt képviseljük, hogy közösségben - legyen az egy család erős szövetsége vagy egy vállalkozás, egy szervezet közössége - megsokszorozódik az erő, amivel egymásért, a környezetünkért tenni tudunk. Ezért képviseljük a Családbarát Magyarország Központnál a tőlünk telhető legmagasabb szinten a családbarátság szellemiségét. Ennek egyik formája a Családbarát Munkahely, illetve a Családbarát Szolgáltatóhely tanúsító védjegy programunk. Igyekszünk felépíteni egy olyan szövetséget a vállalati szférával, ahol ők a saját munkavállalóik, illetve a saját ügyfeleik felé is közvetíteni tudják a családbarát szemléletet, amivel nem csak a szervezetük eredményességére, munkavállalóik jólétére gyakorolnak kedvező hatást, hanem hozzájárulnak a társadalom fenntarthatóságához is. Reméljük, hogy ezzel a kezdeményezéssel országos szinten is láthatóvá tesszük és a közjó szolgálatába állítjuk ezt a megsokszorozott erőt.

Érték – közösség - örökség

Valószínűleg mindenki egyetért abban, hogy a legfontosabb értékeket a családtól kapjuk, a család alakítja ki bennünk. Amikor azt kérdezem, hogy ő milyen „útravalót” hozott otthonról, Ágnes mosolyogva válaszol.

– A nagyszüleim és a szüleim is nagyon más szemléletet képviseltek, mint ami ma a társadalomban uralkodik. Én még egy sokkal kevésbé individualista értékrendet kaptam, nálunk a családban az volt a döntéseink, cselekvéseink alapja, hogy egy közösségnek a részei vagyunk. Ha csak lehetett, a nagyszüleim, szüleim azt nézték, hogy mi az igazán hasznos a közösség számára. Nyilván nem szabad magunk ellen sem cselekedni, de nekem azt tanították, hogy bármit is teszünk, közben mindig azt kell figyelembe vennünk, hogy miként illeszkedünk bele abba a nagy egészbe, amelynek a kicsi részei vagyunk. Egy sokkal felelősségteljesebb, sokkal inkább közösség-központú környezetben, közösségben nevelkedtem. Édesanyaként ezt az értékrendet képviselem a gyerekeim felé: nem tudok – és nem is szeretnék – mást tenni, mint továbbadni nekik a nagyszüleimtől és a szüleimtől kapott értékrendet, szemléletet. Mindig elmondta a nagymamám, hogy amit tőle kapok, azt ne neki adjam vissza, hanem a gyerekeimnek adjam tovább. Édesanyaként igyekeztem, igyekszem ehhez tartani magam. Szeretném azt gondolni, hogy azzal, hogy a gyerekeimnek adom át ezeket a családi értékeket, a nagyszüleim általuk tovább élnek.