– A biztonságosabb internethasználat felé az első lépést a szülő teheti meg, ha beszélget a gyerekével a témáról. Azonban nem könnyű megtalálni a közös hangot – fogalmaz a médiahatóság abban a kézikönyvben, amelyet Magyarország piacvezető gamer magazinjának közreműködésével készített a biztonságos internethasználatról. A kiadvány a videójátékokkal játszó, gamer gyermekek szüleinek szól, és egyebek mellett a korhatárajánlásokról, a képernyőidőről, a streamerekről, valamint a játék közben felmerülő rejtett költségekről ad tájékoztatást. A szervezet hangsúlyozza, hogy a gyermekek támogatása érdekében a szülőknek érdemes mielőbb megismerkedniük a videójátékok kultúrájával. A kötettel a videójátékozással kapcsolatos beszélgetésekben is támogatni kívánják a szülőket.

A szerkesztők egy olyan szülőt képzeltek el olvasóként, aki még csak ismerkedik a játékok és játékosok világával. Elmagyarázzák számukra, hogy miért játszanak a gyerekek, miért jobb, ha mi, szülők sem maradunk ki belőle, mivel és mennyit is játszhatnak, hogyan kerüljük el a költségcsapdákat és mit kezdjünk például az online bántalmazással.  

Íme néhány példa, hogy szülőként mire érdemes odafigyelnünk:    

A videójátékokkal kapcsolatban számos tévhit és előítélet él, pedig kutatások igazolják, hogy a leggyakoribb szülői, társadalmi félelmek eltúlzottak. A játékos gyerekek ugyanolyanok, mint a többiek, és attól, hogy videójátékokkal töltik a szabadidejük egy részét, még nem lesznek erőszakosak, magányosak vagy elhízottak, és nem törvényszerű az sem, hogy elhanyagolnák más tevékenységeiket.

A szülőknek tekintettel kell lenniük arra, hogy a gyerek számára az osztálytársakkal, barátokkal közös online játék fontos közösségi élmény is, találkozási lehetőség a barátok barátaival. A pandémia alatt sok közösségi kapcsolat épült így: ma már a játékosok 43 százaléka vallja, hogy barátjaként gondol néhány olyan játékostársára is, akivel személyesen még nem találkozott.

A szülő nem mindig tudja, hogy kikkel barátkozik a gyerek, azt pedig még kevésbé látja, hogy kikkel tölti idejét az interneten és ott milyen élmények érik. Az iskolai környezetben elkövetett testi vagy lelki bántalmazások ma már a digitális térre is kiterjednek (sértő üzenetek küldözgetésétől kezdve kompromittáló képek megosztásáig a legkülönfélébb módokon), és ilyen tevékenységekre sajnos az online játékok is lehetőséget adnak.

A legtöbb gyerek a javasoltnál sokkal több időt tölt képernyő előtt. Hálátlan feladat, de a szülőknek törekedniük kell a korlátok kialakítására és betartására. Ugyanilyen fontos, hogy kisebb gyermekek csak a szülő jelenlétében töltsenek időt a képernyő előtt!

Több kutatás is rámutatott arra, hogy a játékkal töltött idő hossza nem áll szoros összefüggésben a függőség kialakulásának kockázatával. A játékhasználat akkor válik problémássá, ha a gyerek elhanyagolja miatta az élete más területeit, otthoni és iskolai kötelezettségeit, az evést-ivást, a tisztálkodást, a testmozgást, a társas kapcsolatokat.

Sok szülő nem érti, hogy amikor végre nem játszik a gyerek, akkor másokat néz játék közben – mi ebben az öröm? Pedig a válasz egyszerű: ugyanaz, mint amiért egy sporteseményt nézünk a tévében.

A legnagyobb csapda az ingyenes játék. Fontos, hogy szülőként tisztában legyünk vele – és a gyerekkel is beszéljük meg –, hogy ingyenes játék nem létezik, csak ingyenesen letölthető, melynek készítői a vételár helyett máshogy igyekeznek bevételt termelni: vagy reklámokat nézetnek a játékossal, vagy a játékon belüli költések felé terelik.

A tiltás nem megoldás

A biztonságos internet napja alkalmából a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke beszélt arról, hogy az internet veszélyeinek felismerésére minél korábban meg kell tanítani a gyermekeket. Edvi Péter az idén 20. alkalommal megtartott rendezvényen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rámutatott: az internet gyorsabban fejlődik, mint mi, ezért minél előbb meg kell tanulni és tanítani a visszaélések felismerését.  

– A mi dolgunk az, hogy képezzük a tanárokat, a gyerekeket és a szülőket, hogy ne üljenek fel a trükköknek! – fogalmazott.

Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már alsó tagozatban el kell kezdeni tanítani a gyerekeknek a biztonságos internethasználatot. Krasznay Csaba rossz megközelítésnek nevezte, ha tiltott térnek tekintjük az online világot, helyette biztonságossá kell azt tenni.  

– A szülőknek, a pedagógusoknak és a rendőröknek is tudniuk kell, hogy a legtöbb gyerek teljesen felkészületlenül és kontrolláltalanul van jelen a kibertérben – jelezte.

Valóban tudjuk, hogy mit csinál?

Egy, a biztonságos internet napjára készült friss felmérés megállapította, hogy az elmúlt két évben a gyerekek az online térben növekvő számban találkoztak felnőtt tartalommal, magukat gyereknek kiadó felnőttel, zsaroló vagy adathalász üzenetekkel. A ProSuli megbízásából készült kutatás azt vizsgálta, a szülők mennyire vannak tisztában gyermekük online jelenlétével.  

A kutatási eredmények szerint annak ellenére, hogy a fiatalok szabadidejük nagy részét az interneten töltik, otthon jellemzően az iskolában történtekről faggatják őket szüleik. 85 százalékuk pedig úgy véli, tisztában van azzal, miket oszt meg gyermeke a közösségi médiában. Az idegenekkel való online chatelés, a közösségi oldalak használata, az internetes zaklatás, a helyes viselkedés a neten továbbra sem tartozik a leggyakoribb beszédtémák közé, csupán 46 százalékban esik szó ezekről.

A felmérésből kiderül, hogy már a 7-12 évesek is aktívan használják a közösségi médiát, annak ellenére, hogy egyes platformok szabályzata nem engedi a regisztrációt 13 éves kor alatt.  A legnépszerűbb platformnak továbbra is a Facebook és a Messenger számít (66 százalék), az Instagram népszerűsége viszont – bár a kamaszok továbbra is előszeretettel használják – 43 helyett már csak 35 százalékos. Az Instagram második helyét átvette a TikTok, amelyet a korábbi 39 százalék helyett már a gyerekek fele használ. YouTube-ot tízből négyen néznek rendszeresen.

A válaszadók úgy tudják, gyermekük jellemzően magáról, barátokról vagy családtagokról, a lakóhelyéről, hobbiról, házikedvencről vagy iskoláról készült fotókat posztol, de az idén 18 százalékról 44 százalékra ugrott azoknak az aránya, akik semmi ilyesmit nem osztanak meg.  

Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy amióta túl vagyunk a járványidőszakon, és az élet visszaállt a normál kerékvágásba, a figyelem kissé elterelődött a fiatalok online tevékenységéről, pedig ők az idejük jelentős részét továbbra is az interneten töltik.  

Nő az online szórakozás szerepe

Egy másik, az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének 2022-es kutatása szerint a gyerekek már óvodáskorban megismerkednek a videójátékokkal, és az online szórakozás szerepe várhatóan tovább erősödik a következő években. A gyerekek jellemzően kisiskolásként, 7-9 évesen veszik kezükbe az első játékkonzolokat, ekkor még viszonylag erős szülői felügyelet mellett.  

– A 6-11 évesek mindennapjaiban a gyermekfilmek és vicces videók mellett egyre nagyobb mértékben jelen vannak az online játékok – lányoknál inkább öltöztetős, állatos, gondoskodásra épülők, a fiúknál pedig a Minecraft. A 10-15 évesek között a Minecraft mellett a legnépszerűbb játék a Fortnite – állapítja meg a kutatás.

A felnőtt lét felé haladva pedig a hobbi helyett akár hivatásként is tekinthetnek az egykori gamerek a videójátékos online térre. Egy-egy fejlesztői stáb szakemberek sokaságát foglalkoztatja, a grafikustól a pszichológusig, a reklámszakembertől a szövegíróig. Az online tapasztalat nem csak a pályaválasztásban, de a nyelvtanulásban vagy a közösségépítésben is segítséget nyújthat.  

A 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő szegmense az e-sport, ami szintén megfordulhat a gyerekek fejében, mint leendő foglalkozás.  E-sportolónak azokat a profi játékosokat nevezzük, akik tudatosan gyakorolnak, edzésmunkát végeznek, versenyeznek egyre magasabb és magasabb szinten  és ebből bevételük származik, vagyis ez lesz a munkájuk. Szakértők szerint, mint a legtöbb pályához,  ehhez is rengeteg idő, kitartás, gyakorlás és megfelelő hozzáállás kell.

Káros tartalmat talált az interneten?

A Biztonsagosinternet Hotline 2011. májusától nyújt lehetőséget a Safer Internet Plus program keretén belül a jogsértő, káros és illegális tartalmak bejelentésére. Az Európai Unió támogatásával létrejött felület biztosítja, hogy a megvizsgált és jogellenesnek talált tartalmakat eltávolítsák az internetről, valamint a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható információkat továbbítja a magyar rendőrség illetékes szervei felé. A bejelentés anonim módon is megtehető.