Az SOS Gyermekfalvak 2021-es felmérése szerint 2016 óta először esett 1000 alá az örökbefogadások száma (901), miközben csaknem kétszer ennyi az örökbefogadható gyermek (1778). Beszédes adat, hogy a gyermekek számánál jóval többen (3113 fő) várnak gyermekre. E fontos társadalmi kérdéseket is felvető témával - a jelentőségéhez képest - ez idáig kevés hazai kutatás foglalkozott. Különösen az örökbeadók tapasztalatait feldolgozó adatok hiányoznak.  

Ezért is nagy jelentőségű az a Családbarát Magyarország Központban zajló  kutatás, amely az örökbefogadó családok és az örökbefogadás előtt állók helyzetét vizsgálja, és kitér az örökbe adók tapasztalataira is. A Családbarát ország projekt keretein belül végzett kutatás célja, hogy feltérképezze  az örökbefogadásban érintett szereplők helyzetét, kiemelt figyelmet fordítva annak feltárására: az örökbeadás és az örökbefogadás mennyire elfogadott vagy stigmatizáló Magyarországon. A kutatást végző szociológusok vizsgálják, hogy az örökbefogadást milyen elvárások övezik, az örökbe fogadó szülőknek milyen speciális szükségleteik vannak, valamint, hogy milyen aggályok  merülhetnek fel bennük a folyamat során. Kiemelt figyelmet fordítanak arra is, hogy ismereteket szerezzenek arról: az örökbe fogadó családok miként viszonyulnak a roma, a krónikus betegséggel vagy a fogyatékossággal élő gyermekekhez. A kutatásban való részvétel minden válaszadó számára önkéntes és anonim. 

Ercsey-Orbán Melániát, Héra Gábort, Lukács Györgyöt és Wéber Attilát, a kutatási szakterület munkatársait kérdeztük az örökbefogadás előtt álló szülők helyzetét vizsgáló kutatásról, tapasztalataikról. 

Veszteségtől a sikeres örökbefogadásig 

Az örökbefogadás érzékeny téma, és sok esetben traumák, fájó élmények övezik – kezdi Héra Gábor. – A szülők története általában veszteséggel indul – meddőség, sikertelen próbálkozások –, és bár vannak olyan párok, akik személyes okokból, hivatástudatból döntenek az örökbefogadás mellett, a legtöbben mégis végső megoldásként választják ezt az utat. Eddigi interjúalanyaink többségénél azt tapasztaltuk, hogy ők jobb esetben már túl vannak a gyászfolyamaton és várják örökbefogadható gyermeküket. Előfordult viszont olyan is, amikor pszichológus javasolta a szülőknek, hogy még ne fogadjanak örökbe, hanem először terápiás keretek között dolgozzák fel a veszteségüket. A munkánk legszebb része, hogy láthatunk egy komplett fejlődéstörténetet, megismerhetjük a veszteségektől egészen a sikeres örökbefogadásig vezető lépcsőfokokat. 

Őszinte beszámolók 

Ercsey-Orbán Melánia kutatói munkája interjúkészítésből és azok elemzéséből áll. 

– A kutatás során az alábbi csoportokat keressük fel: örökbe adó szülők, örökbe fogadni szándékozó szülők, vér szerint anyák, felnőtt örökbe fogadottak és sikertelen örökbefogadásban érintett szülők. Az örökbe fogadó szülőknél meghatároztunk egy alcsoportot is, amelyben azon párok helyzetét vizsgáljuk, akik nyitottak idősebb, fogyatékossággal élő vagy szociálisan hátrányos helyzetű gyermek örökbefogadására is. A hat célcsoport meghatározásával az a szándékunk, hogy a lehető legszélesebb kört érjük el. Eddig örökbefogadással érintett szakértőkkel és szülőkkel, valamint felnőtt örökbe fogadottakkal készítettem interjúkat. Figyelemreméltó és megrendítő tapasztalás volt számomra, hogy az örökbefogadásban érintett szülők mennyire készségesen és őszintén mesélnek élethelyzetükről, fájdalmas és örömteli élményeikről. 

Lukács György Róbert a kérdőíves kutatás felelőse. 

– Jómagam főként az online kérdőívvel kapcsolatos munkában veszek részt. Családi, ismerősi körben is vannak érintettek az örökbefogadást illetően, így nem volt ismeretlen számomra a téma. Örülök neki és számomra is fontos szakmai kihívás, hogy a folyamatot ezúttal egy nagyobb, teljesebb képben mutathatjuk meg.  

Ősszel már teljes képet kapunk 

Wéber Attila a szakterület vezetőjeként támogatja, koordinálja a kutatási feladatokat. 

– A kutatás három lábon áll: az egyik az örökbefogadás témájában jártas szakértőkkel történő interjúk elkészítése, a másik egy online kérdőív eljuttatása az örökbefogadásban érintett szülőknek, a harmadik pedig a már fentebb említett, vagyis az örökbefogadásban érintett csoportokkal készített interjúk. Összesen – a szakértői interjúkon felül – 50 érintetti interjú elkészítését tűztük ki célul. Az összegyűjtött anyagok elemzése után három szakmai tanulmány, valamint az ezeket összegző zárótanulmány elkészítésére készülünk, a teljes folyamat véglegesítése pedig nyár végére, ősz elejére várható.