Az SOS Gyermekfalvak 2021-es felmérése szerint kétszer annyi gyermek várja, hogy szerető családra találjon, mint ahány örökbefogadás történt az elmúlt években. Még szomorúbb statisztika, hogy a gyermekek számánál jóval több szülő szeretne magához venni egy gyermeket. Kevés a témához kapcsolódó, elsősorban az örökbe adók tapasztalatait feldolgozó adat, annál több viszont az örökbefogadást övező sztereotípia. Utóbbi megváltoztatását is szolgálja az a kutatás, amely a Családbarát Magyarország Központ égisze alatt, a kutatást végző szakterület munkatársai, Ercsey-Orbán Melánia, Héra Gábor, Lukács György és Wéber Attila segítségével indult el. 

A vizsgálat az örökbefogadás témáján belül számos altémát ölel fel. Vizsgálja az örökbefogadási folyamatot, az örökbe adó, az örökbefogadás előtt álló, az örökbe fogadó szülők, valamint az örökbe adott gyermekek helyzetét. A kutatók a vizsgálat során a felnőtt örökbe fogadottak tapasztalatait, illetve a jelenség stigmatizációjának mértékét is górcső alá veszik. A kutatás azt is elemzi, hogy milyen eséllyel indulhat például egy roma származású, idősebb és/vagy fogyatékossággal élő gyermek. Ennek feltérképezésében is segítenek a kutatás során elkészült interjúk.  

Kiktől várnak választ? 

A vizsgálat több szakaszból áll. A kutatók először az örökbefogadásban érintett szakembereket kérdezték meg az örökbefogadó szülők jellemzőiről és az ellátórendszer működéséről. A második szakaszban gyűjtik majd össze az érintettek tapasztalatait. 

A kutatók 2022. február és március között 16 szakemberrel készítettek egyéni interjút. A beszélgetőpartnerek többek között az örökbefogadás közvetítését végző és az örökbe fogadó családokat támogató civil szervezetek, valamint az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat megyei területi szakemberei voltak. 

A legtöbben meddőség miatt fogadnak örökbe 

A felkeresett szakemberek elmondták: az örökbe fogadó szülők elsősorban meddőségi okok miatt választják a gyermekvállalásnak ezt a formáját. Néhányan a karitatív célból történő örökbefogadás mellett döntenek, azonban ezen szülők száma jóval kevesebb. Erős motiváció a családbővítés is, amikor a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek mellé testvért szeretnének. 

Hosszú az út az örökbefogadásig 

Az eddig elkészült interjúk alapján kiderült, hogy az örökbefogadásra jelentkezők többsége 35-40 év közötti. Ennek egyik oka az lehet, hogy a gyermekre vágyó párok viszonylag későn ismerik fel, hogy természetes úton nem születhet gyermekük, a kórházi vizsgálatok és a sikertelen megtermékenyítési kísérletek pedig akár több évet is felölelhetnek. Ezek a testileg-lelkileg megterhelő, veszteséggel járó időszakok indíthatják el a szülőket az örökbefogadáshoz vezető úton. Őket a szakértők arra buzdítják, hogy először tudatosítsák, dolgozzák fel a veszteséggel kapcsolatos érzéseiket és forduljanak segítő szakemberekhez, csoportokhoz. Ideális esetben a traumák feldolgozása már az örökbefogadási folyamat elindítása előtt megtörténik, így a gyermek érkezésének pillanatában a szülők már felkészültebbek. Ez azért különösen fontos, mert a gyermek is terhelt múlttal jön a családba, ezért nagy szüksége van az örökbe fogadó szülők aktív segítségére. 

A kutatás eredményeit bemutató cikksorozatunk következő részében az örökbe fogadó szülők gyermek iránti preferenciáiról, az örökbefogadásra váró, hátrányos helyzetből induló gyermek esélyeiről, valamint az örökbefogadás társadalmi elfogadásáról számolunk be.