Egyre tudatosabbak a magyar munkavállalók

A kutatás célja elsősorban a magyarországi atipikus foglalkoztatási helyzet feltárása volt. Különösképpen a home office-szal kapcsolatos kérdésekre kereste a választ, egyidejűleg vizsgálva a munkáltatói és a munkavállalói oldalt.  

A felmérés eredményei szerint hazánkban a részmunkaidős foglalkoztatás a leginkább elterjedt, azonban az egyre tágabb körben elérhető munkáltatói intézkedések között találjuk a rugalmas munkaidőt és a covid időszakban ismertebbé vált home office munkavégzést is.

A kutatás eredményeit ismertető eseményt Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy a kormány családpolitikájának, valamint az ehhez kapcsolódó kezdeményezéseknek köszönhetően Magyarországon folyamatosan emelkedik a családbarát munkahelyek száma. Ez azt mutatja, hogy a munkáltatók és a foglalkoztatottak részéről is fokozatosan nő az igény a családbarát megoldásokra.  

– A családtámogatási rendszer kialakításakor a családok gyermekvállalási hajlandósága és a családok anyagi megerősítése mellett a munka-magánélet egyensúly támogatását is figyelembe vesszük – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette: a családtámogatási rendszer kialakítását pedig a tudományos kutatások eredményei is segítik.

Szuromi-Kovács Ágnes, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője kitért arra, hogy az egyensúly megteremtése a munka és a magánélet között nemcsak az egyéni boldogságot és egészséget szolgálja, hanem a munkahelyi teljesítményt és a társadalmi kapcsolatokat is erősíti.

– Mindannyiunknak fontos figyelmet szentelni erre az egyensúlyra – hangsúlyozta.

Az ügyvezető a kutatás eredményeit ismertetve elmondta: a legtöbb válaszadó számára a munka-magánélet összeegyeztethetősége nagyon fontos. Az eredményekből az is látszik, hogy a munkaadók nyitottak az atipikus munkavégzési formákra, elsősorban a részmunkaidő és a rugalmas munkaidő népszerűbb a munkáltatók körében.

Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása

Héra Gábor szociológus és Mészáros Zoltán kutatásvezető részletesebben is beszámolt a home office és az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazását vizsgáló kérdések eredményeiről.  

Eszerint az atipikus foglalkoztatási formák közül leginkább a részmunkaidős foglalkoztatást és a rugalmas munkavégzést biztosítja a legtöbb munkaadó az alkalmazottainak.

Emellett jellemzőek az olyan hagyományos informális megoldások is, mint a munkaidő lecsúsztatása, a munkavállalók helyettesítése, illetve az, hogy kisebb ügyintézésekre elengedik a munkavállalókat munkaidőben.

– A kutatás eredményei szerint bár a vezetők többsége kevésbé nyitott az atipikus munkavégzési formákra, ahol viszont bevezették azokat, a tapasztalatok alapján pozitívan nyilatkoztak róla. Ennek oka, hogy a vezetők a bevezetés előtt tartottak attól, hogy az új munkaformák miként hatnak a cég szerkezetére, működésére – magyarázta Mészáros Zoltán.

– A munkavállalók körében a leginkább elérhető atipikus munkavégzési forma a részmunkaidős foglakoztatás, míg a home office a munkavállalók 17%-a számára érhető el. A legnagyobb igény a munkavállalók körében a rugalmas munkaidő biztosítására van a kutatás eredményei szerint – tudatta Héra Gábor.

A Családbarát Magyarország Központ kutatója ismertette azt is, hogy a home office munkavégzés esetén mire használják fel a megspórolt utazási időt. Eszerint a válaszadók 78 %-a a családjára, 72 %-a saját magára, míg 67 %-a további munkahelyi feladatai elvégzésére fordítja a megspórolt időt.    

Kitértek arra is, hogy a munkavállalók csaknem háromnegyede fontosnak tartja, hogy munkahelye tegyen erőfeszítéseket a munka és a magánélet összeegyeztethetőségének elősegítéséért.

A kutatáshoz az adatfelvétel során országosan, reprezentatív módon a munkaadói szervezetek és a munkavállalók tapasztalatait gyűjtötték össze, valamint 50 esetben külön interjút is készítettek az érintettekkel.  

Annus Gábor, a Családbarát Magyarország Központ szakmai igazgatója arról számolt be, hogy egyre szélesebb az az eszközrendszer, amellyel a munkaadók kedvezni tudnak az alkalmazottaknak.

– A munkáltatókat és a munkavállalókat egyebek mellett a Családbarát Magyarország Központ Védjegy programja, képzései és workshopjai is segítik és támogatják abban, hogy még tudatosabban használják nemcsak a családbarát intézkedéseket, hanem a jogszabályok által nyújtott, a munka és a magánélet összehangolását támogató lehetőségeket – ismertette a szakmai igazgató.

A Családbarát Hely tanúsító védjegyről bővebben itt olvashat: https://csalad.hu/vedjegy/ 

További részletek a kutatásból

A kutatás igyekezett feltárni, hogy milyen akadályai lehetnek a home office és az atipikus foglalkoztatási formák aktívabb alkalmazásának. Mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal legfőbb érve az volt, hogy erre nem merült fel igény sem a vezetők, sem az alkalmazottak részéről.

A Családbarát Magyarország Központ kutatása olyan alapprognózisokat is igyekezett megfogalmazni, amelyek hozzájárulnak a magyar mesterséges intelligencia (MI) stratégiában megfogalmazott irányelvek eredményeihez is. Elsősorban arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen a cégek munkavállalókat is érintő technológiai jövőképe, milyen a munkaadók és munkavállalók MI jelentette gazdasági és társadalmi változásokra való felkészülése, illetve hogyan hat egymásra az atipikus munkavállalás és a technológiai jövőkép.

A munkavállalók szerint a munkahelyeik csak korlátozott, a cégek szerint viszont a vezetők határozott elvárásokat fogalmaznak meg az új digitális eszközök és infokommunikációs technológiák alkalmazásában. A kérdőívben felsorolt új technológiákat ugyanakkor jellemzően nem alkalmazzák a társaságok. Ennek legfőbb oka a forráshiány, a digitális kompetenciák fejlesztésének hiánya és az infrastrukturális beruházások magas költsége.  

A kutatás részletesen megismerhető itt: https://csalad.hu/projektek/ketkaru-munkaeropiaci-kutatas