A magyar családokban mintegy egymillió ember él meg izgalmas időszakot ezekben a hetekben a pályaválasztási döntések és a felsőoktatási felvételi eljárás okán. A pályaorientációval, karrier-tanácsadással foglalkozó szakemberek számára mindez hatalmas lehetőség, s egyben nagy felelősség is – mondta az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen rendezett országos szakmai konferencián Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke.

„Karrierépítésről karriertérkép – másképp” – hangzott a szakmai esemény címe, melyet az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a Magyar Pedagógiai Társaság, a Magyarországi TÉT Egyesület és az Oktatási Hivatal együttműködésével rendezett meg az EKKE Oktatási Igazgatóságának Felvételi és Pályatervezési Osztálya.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szolgáltató, hallgatóközpontú intézménybe várja a jelentkezőket. A felkészítésben, terelgetésben nagy szerepe és felelőssége van azoknak a szakembereknek, akik a felsőoktatást érintő jelentős változások közepette a pályaorientációval, a karrierépítés támogatásával foglalkoznak – mutatott rá megnyitó beszédében Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona rektor.

A szakmai esemény egyik fontos célja, hogy a workshopok keretében működő, segítő módszereket mutatnak be a résztvevőknek. Az intézmény vezetője leszögezte: az EKKE Felvételi és Pályatervezési Osztálya a karriertervezésben magas színvonalú hallgatói szolgáltatást nyújt minden érdeklődőnek, s előfordul, hogy az egyeztetések nyomán a diák szakot vált, amely hathatósan hozzájárul a lemorzsolódás csökkentéséhez. A fiatalok emellett az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen remekül működő kortárs mentálhigiénés tanácsadást vehetnek igénybe, s folyamatban van egy hallgatói ügyintézést segítő telefonos applikáció fejlesztése is – sorolta az eredményes egyetemi tanulást támogató szolgáltatásokat a rektor.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke számadatokkal mutatta be, milyen jelentőségteljes időszakot él a magyar társadalom és oktatásügy. Vázolta: 94-95 ezer általános iskolás tanuló választ irányt magának a jövőre nézve, s most iskolaválasztási kényszerben éli napjait. További 76 ezer diák végez a középiskolákban és gondolkodik a napokban az érettségi jelentkezésen, azon, hogy mely tárgyból és milyen szinten vizsgázzon, s hogy milyen későbbi karriert, pályát képzel el magának. Végül létezik egy minimum százezres létszámú tömeg, melynek tagjai számára a napokban egyre égetőbb a kérdés, hogy jelentkezzenek-e a felsőoktatásba, s ha igen, melyik intézménybe és milyen szakon folytassák a tanulmányaikat? A fentiekben felsorolt, összesen mintegy 300 ezer fős, döntésben érintett csoport a családtagokkal együtt legalább egymillió embert jelent, fókuszba kerül tehát az oktatás, a pályaorientáció, a karrierben való gondolkodás.

Brassói Sándor kiemelte: kulcsfontosságú tény, hogy aki jól méri fel a saját képességeit és hasznos tanácsokat kap az elhivatott szakemberektől, jó eséllyel jobb döntést hoz és hamarabb léphet a számára sikert, karrierépítést biztosító életútra. Aki úgy gondolja, nincs szüksége tanácsra, a megfelelő információk hiányában nem objektíven és a szakma szerinti alapossággal méri fel az adottságait, habitusát, a környezeti tényezőket, s ebből számos esetben kudarc, jelentős időveszteség, az újrakezdés kényszere adódik. Mindez a probléma már az intézményrendszer számára is kihívás, ezért is tartogat hatalmas lehetőséget és komoly felelősséget a szférában dolgozók számára a pályaorientáció és karrier tanácsadás területe.

Az Oktatási Hivatal elnöke bemutatta előadásában az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) és a nyolcadik évfolyamban aktuálissá váló Pályaorientációt Mérő eszköz (POM felmérés) rendszerének különbségeit. Ismertette, hogy az OPM attitűd-orientációs, ágazati „soft-ajánlást” ad a diáknak, megmutatva, hogy mire alkalmas az egyén és mire nem, ám ebből inkább csak az derülhet ki biztosan a tanuló számára, hogy valóban komolyan át kell gondolnia, milyen szakmát, milyen utat választ. A POM egy ennél sokkal professzionálisabb eszköz, hiszen bárki kitöltheti és választ ad a kérdésre, hogy az illető jó helyen van-e, érdemes-e még váltania. (A konferencián külön előadás foglalkozott ezzel a témával.)

A legfontosabb, hogy a szülők és diákok is ismerjék fel, hogy nagyon komoly válaszút előtt állnak, ismerjék meg a képzési kínálatot és a pályaválasztó fiatal saját képességeit, s ebbe a folyamatba bátran vonjanak be tanácsadó szakembert, szakszolgálatot, hogy a megfelelő kérdések mérlegelése után születhessen meg a nagy döntés - szögezte le az előadó.

A konferencián Kalóné Szűcs Erzsébet, az EKKE oktatási igazgatója elmondta: sokan ezekben a napokban, két héttel a felvételi határidő előtt, vagy még később döntik el, hogy merre is vegyék az útjukat. A szakember előadásában ismertette, hogy melyek a felsőoktatási felvételi eljárás legfontosabb változásai, s hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem mely területekből számít felvételi pontszámot saját hatáskörben. Fontos, hogy minderről első kézből halljanak a pályaorientációval foglalkozó szakemberek.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Szenátusa 280 pontban határozta meg a bejutási minimumot a 2023-as felvételi vonatkozásában, vagyis az egyetem e tekintetben nem változtatott az elmúlt évi követelményen. Az emelt szintű érettségitől, mint a jelentkezés alapvető feltételétől eltekint az egyetem, alap- és osztatlan tanári képzésben – ha a szakon nincs gyakorlati vizsga – emelt szintű érettségi csak az alábbi szakokon szükséges: anglisztika, germanisztika, angol nyelv és kultúra tanárszakkal társított tanári szakpárok, német nyelv és kultúra tanárszakkal társított tanári szakpárok. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem ugyanakkor valamennyi középiskolás diák számára hangsúlyozottan ajánlja az emelt szint teljesítését, hiszen a hasznos tudás megszerzése mellett többletpontokat szerezhetnek, ha teljesítik a magasabb követelményeket.

Kalóné Szűcs Erzsébet közölte: az Egerben és Jászberényben működő egyetem 9 felsőoktatási szakképzést, 32 alapszakot, 12 mesterképzést, 21 osztatlan szakot hirdet meg és 2 doktori iskolájába várja a jelentkezőket. Az egyetem a felvételi eljárás során elő-alkalmassági és alkalmassági vizsgákat, valamint gyakorlati vizsgákat hirdet meg bizonyos szakokon, s több területen is tanulmányi versenyeket hirdet középkoslások számára. Az egyetem színes, immár 11 képzési területen nyújt képzéseket, s a hallgatókat segítő, egyedi eszterházys ösztöndíjrendszert működtet.

Az egri konferencián Annus Gábor, a Családbarát Magyarország Központ szakmai igazgatója is előadást tartott, amiben többek között kiemelte, hogy a pályaorientáció szempontjából nagyon fontos a szülők bevonása, ezt a szempontot is figyelembe véve dolgozta ki a Családbarát Magyarország Központ a pályaorientációs programját.